Dirk de Graaf, a belga Genti Egyetem professzora hosszú évek óta tanulmányozza a mézelő méhek életét és viselkedését, és a B-GOOD páneurópai kutatási projekt részeként 13 európai ország kutatóival együtt kereste a méhészet fenntarthatóságát segítő új technológiákat.
Az európai kutatók a különböző eszközöket és technológiákat magukban foglaló, nagy méretű adathalmazok segítségével igyekeznek megfelelni az EU mintegy 615.000 méhészének kérdéseire, és olyan megfigyelőrendszert (digitális méhsejtet) létrehozni, amely azonosítja a kaptárban jelentkező problémákat, és ajánlásokat ad a méhészeknek a beavatkozásra. Minden kaptárban több több ilyen digitális sejt működik, és továbbítja az adatokat a kutatóknak, valós idejű megfigyelést biztosítva.
A nemzetközi kollektíva – amelyben berlini és grazi egyetemi kutatók is részt vesznek – a B-GOOD jelű páneurópai kutatási kezdeményezés részeként 2019 közepétől de Graaf professzor irányításával okoskaptárakat és táncoló robotméheket is kidolgozott, amelyek képesek jelentősen fékezni az európai méhpopulációk pusztulását.
A nemzetközi csapat három évszak alatt közel 400 kolóniát figyelt meg 13 országban, lehetővé téve olyan algoritmusok létrehozását, amelyek segítik a digitális cellák segítségével gyűjtött adatok értelmezését.
Azt is kimutatták, hogy a méhek többségét nem közvetlenül a mérgező peszticideknek való kitettség öli meg, az csak memóriazavarokat okoz náluk, amely meggátolja az eredeti kolóniájukhoz való visszatérést.
De Graaf professzor szerint ha több európai méhész támaszkodna a nemzetközi kollektíva munkájára, az jelentősen hozzájárulhatna a beporzó populációk beláthatatlan következményekkel járó pusztulásának fékezéséhez.
Forrás: grandtkitchenfilipinocuisine.ca
Indexkép: Pixabay
