A régóta széles körben használt rovarirtó szerek a számunkra hasznos rovarfajokra is hatással lehetnek – derül ki a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete legújabb kutatásából.
A rovarirtó szerek elterjedt használata miatt a kutatók egyre jobban aggódnak azok környezeti és egészségügyi hatásai miatt. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI) kimutatta, hogy a rovarirtó szerrel kezelt poszméhek később indulnak megkeresni és kisebb valószínűséggel találják meg a tesztelt virág-illatanyagot. A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent kutatás arra mutatott rá, hogy a korábban már jóváhagyott és régóta széles körben használt rovarirtó szerek a számunkra hasznos rovarfajokra is hatással lehetnek.
A rovarirtó szerek fontos szerepet töltenek be a gyomok, a kártevők és a kórokozók elleni küzdelemben, azonban egyre több negatív hatásukra derül fény. Az agrokemikáliák a környezetbe jutva negatívan hathatnak az egészségünkre, a biodiverzitásra és a különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokra is.
Létezik egy, az Európai Unióban is engedélyezett neonikotinoid rovarirtó hatóanyag, az acetamiprid, amelyről korábbi vizsgálatok során kiderült, számos szervezetre, köztük a beporzó rovarokra és mezőgazdasági kártevők természetes ragadozóira is kedvezőtlen szubletális hatással lehet. Azaz nem közvetlenül pusztítja el az állatokat, hanem fiziológiájukat vagy viselkedésüket megváltoztatva, közvetett módon csökkenti az egyedek (és kolóniáik) sikerességét.
Azonban e hatás mértékéről és súlyosságáról még nem áll rendelkezésünkre elegendő információ, így további vizsgálatok szükségesek, hogy jobban megértsük a rovarölő szerek hosszú távú hatásait, és hogy fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat alakítsunk ki.
Az egyik vizsgált földiposzméh-kolónia (Bombus terrestris) egy részlete – fotó: HUN-REN
A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói egy acetamipridtartalmú rovarölő szer, a bárki által elérhető és használható Mospilan hatásait elemezték a földi poszméhek (Bombus terrestris) viselkedésével és illatanyag-érzékelésével kapcsolatban. A laboratóriumi kísérlet során kiderült, bár a Mospilannak való háromhetes kitettség nem befolyásolta a poszméhek perifériás illatanyag-érzékelését, fontos változásokat okozott a táplálékkereső viselkedésükben.
A rovarirtó szerrel kezelt poszméhek közül többen később kezdtek el táplálékot keresni, és kisebb valószínűséggel találták meg a virágillatot, mint a kezeletlen társaik.
Az eredmények azt sugallják, hogy az acetamipridet tartalmazó Mospilan megzavarhatja a poszméhek táplálékkeresési aktivitását és orientációját, amelynek hatása különböző neurofiziológiai és endokrin mechanizmusokon keresztül is érvényesülhet. A kutatók szerint a jövőbeni kutatásoknak fel kell tárniuk, hogy az ehhez hasonló szubletális hatások hogyan befolyásolhatják a beporzók populációdinamikáját és végső soron az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat.
_fill_540x300_0.jpg)
