Nem véletlen, hogy Magyarországon nagyon kedveljük a szilvát. A szilvafa olyan gyakori a kiskertekben, hogy átlagosan minden családra kettő is jut belőle. Ennek pedig igazán egyszerű az oka. A szilva nagyszerű, a szilvafa gondozása pedig nem túlságosan bonyolult. Azt pedig meg sem kell talán említeni, hogy a szilva, azon kívül, hogy nyersen is remek, kiváló lekvárként és persze pálinkaként is. Most pedig, hogy itt az ősz, eljött a szilvafa ültetésének az ideje! Le ne maradj róla!

Sok gyümölcs, kevés gond

A szilvafa azon kevés gyümölcsfák közé tartozik, amelyik akkor is terem, ha egyáltalán nem törődünk vele. Természetesen senkit sem arra bíztatunk, hogy ne törődjön a szilvafával. Azonban bátran vágjanak bele a szilva termesztésébe a kezdő kertészek is, és azok is, akiknek nincs túl sok szabadideje.

szilva szilvafa

A szilvafa törődés nélkül is hoz gyümölcsöt. Fotó: Shutterstock

A törődést ugyanis a szilvafa is meghálálja, hiszen bőségesebb és finomabb termést hoz, ha művelik a talaját, metszik a koronáját, és persze ha védik a betegségektől és a kártevőktől. Magyarország híres a szilváiról. A Besztercei szilvából készült aszalvány nagyon közkedvelt, de híresek vagyunk a pálinkáinkról is. A Bódi, a Potyó vagy akár a Besztercei muskotály fajta is kiváló pálinkakészítéshez.

A szilva őshazája, habár mi nagyon is magyarnak érezzük, nem a hazánk, hanem a Földközi-tenger keleti medencéje környékén van. A szilvát a törökök és a görögök kezdték el termeszteni, de mivel igazán népszerű volt, hamar eljutott a világ minden tájára, azonban a legnagyobb mennyiségben azóta is Európában terem.

Így legyen szilvafa a kertedben

Ha tudjuk, mire vágyik a szilvafa, bőséges lesz rajta a termés. A szilvafa kevéssel is beéri. Nagyon szereti a napfényt, de jól viseli a hideget is, így a fagyoknak is ellenáll. Mivel késő tavasszal borul virágba, így általában a gyümölcsére nincs veszéllyel a fagy, ezért is érdemes legalább egy szilvafának helyet adni a kertben.

Mivel azonban a szilvafa sekélyen gyökerezik, ha tartós csapadékhiány áll fenn, nem tesz jót neki, és le fogja hullatni a termését, ezért fontos, hogy rendszeresen öntözzük. De nem csak vízre van szüksége, a trágyázást is meghálálja.

A szilva szinte minden talajon megterem, de a futóhomokot és a szikes talajokat nem igazán kedveli. Sok önmeddő fajtája van, melyeket csak pollenadó fajtákkal együtt érdemes telepíteni.

A szilvafa ültetése esetén az ültetőgödörbe tegyünk 10-15 kg érett istállótrágyát, majd minden ősszel érdemes 4-5 dkg kálisót és 4-5 dkg szuperfoszfátot, nyáron pedig 6-10 dkg pétisót adni a szilvafának. Ha több szilvafát szeretnénk ültetni, akkor azokat legalább hat méter távolságra ültessük egymástól, hogy kellő hely jusson számukra a fejlődéshez.

A szilvafa ültetésére a legideálisabb időszak az ősz, de tavasszal is el lehet végezni. A konténeres szilvafa csemetéket tulajdonképpen egész évben el lehet ültetni, amikor nincs fagy. Azonban a szabadgyökerű szilvafa csemetéket csak októberben és novemberben szabad ültetni. A földlabdás csemeték egész évben ültethetők.

Ügyeljünk rá, hogy a szilvafa nem lesz éppen kis méretű, így kellő távolságra ültessük a háztól és a kerítéstől, és azzal is számoljunk, hogy bizony potyogtatni fogja a gyümölcsét. Ássunk ki egy 60x60x60 centiméteres ültetőgödröt, majd helyezzünk bele istállótrágyát vagy komposztot. Ezt takarjuk be földdel, hogy ne érintkezzen vele közvetlenül a szilvafa gyökere.

Helyezzük a szilvafát a gödörbe úgy, hogy egyenesen álljon, majd úgy fedjük be az ültetőgödröt, hogy a növény földjének felszíne egy síkba kerüljön a kerti talajjal. A szabadgyökerű szilvafa csemete elhelyezésénél nagyon fontos, hogy tökéletesen függőlegesen álljon, és a szemzési, oltási hely a földfelszín felett helyezkedjen el. Fél araszonként kell tömöríteni a talajt, és iszapolni. A szilvafát az ültetés után rendszeresen és bőségesen kell öntözni.

Ne legyünk türelmetlenek, hiszen a szilvafa csemeték általában az ötödik évben hoznak elsőként termést. De addig sem tétlenkedhetünk, hiszen van rá pár évünk, hogy kialakítsuk számára a megfelelő koronát. Mivel a szilvafa hajlamos rá, hogy sűrű legyen a koronája, ez nagyon fontos feladat, hiszen a metszés nélkül az átláthatatlan lenne, nem jutna át rajta a fény, és a levegő, így ez sem a termés szempontjából, sem a szilvafa egészségének szempontjából nem kedvező.

Az évente elvégzett metszés során fontos, hogy távolítsuk el a koronát sűrítő ágrészeket. Mivel a szilvafák többsége gyökérsarjakat nevel, fontos, hogy ezeket is távolítsuk el. A sarj körül bontsuk ki a talajt, és gyökerestől tépjük le a sarjat.

Fontos, hogy mivel a szilvafán elég bőséges szokott lenni a termés, gondoskodjunk a fa alátámasztásáról, így nem kerül a szilva idő előtt a földre, és a szilvafa ága sem törik le a rajta roskadozó gyümölcs alatt.

szilva pálinka

A szilvából csodás gombócot, lekvárt és persze pálinkát készíthetünk. Fotó: Shutterstock

A szilvafáknak sokféle betegségük és kártevőjük van, ezért is fontos a rendszeres permetezés. Leggyakoribb betegsége a sharka-vírus, amely először a levelek világos mintázottságában jelentkezik, a fa nem tud kellő módon fejlődni, és a gyümölcse is lehullik, majd sajnos elpusztul a szilvafa.

Gyakori betegsége még a vörösfoltosság és a monília, a kártevők közül pedig leginkább a pajzstetvek, a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs és a levéltetvek támadják meg. Nagy segítség a szilvafának, ha nem hagyjuk a talajon a lehullott gyümölcsöt, és rendszeresen ápoljuk a fa törzsét is. Ne feledkezzünk meg a metszés utáni sebkezelésről sem, hiszen így számtalan betegséget tudunk megelőzni.

A szilva nem csak finom

A szilva nagyon finom, de tudni kell ellenállni neki, hiszen a cukortartalma nagyon magas, így aki vigyázni szeretne a súlyára, fogyassza óvatosan. A szilva, de különösen az aszalt szilva, kiváló a székrekedés megelőzésére. A szilva nem tartalmaz telített zsírokat, de vitaminokban gazdag. Kiváló C-vitamin forrás, de jelentős az A-vitamin és a béta-karotin tartalma is. Az A-vitaminnak hála remek hatással van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészségének megőrzésére.

A szilvában olyan antioxidánsok is vannak, mint amilyen például a lutein, amely segít a szabadgyökök elleni harcban. A szilva ásványi anyagokban is gazdag, így jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, káliumot, vasat és fluoridot. A szilva K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzheimer-kór gyógyításában is jelentős szerepet játszik. A héjában található cellulóznak, és rostos húsának köszönhetően közismert vizelethajtó.

A szilvalekvár sütőben is készülhet

Ha nincs kedvünk a szilvalekvár folyamatos kavargatásához, akár sütőben is készülhet. Tisztítsuk meg, magozzuk ki, majd helyezzük egy nagy tepsibe a szilvákat úgy, hogy héjukkal legyenek lefelé. Ezután süssük a szilvát lefóliázva, 200 Celsius-fokra előmelegített sütőben. Amikor a szilvák összeestek, 150 Celsius-fokon süssük tovább úgy, hogy már ne legyen rajta a fólia, és keverjük meg. Körülbelül 4 órán át kell ahhoz sütni, hogy pépes legyen úgy, hogy 30 percenként megkeverjük.

Van, aki még forrón, csírátlanított üvegekbe adagolja a szilvalekvárt, majd hagyja langyosra hűlni, és van, aki szintén forrón szedi ki, de 20 percre fejtetőre állítja a lezárt üvegeket, majd száraz dunsztban hűti ki. Mindkettő kiváló megoldás. Miután kihűlt, tegyük hűvös, sötét helyre, például a kamra polcára.

Ha szilva, akkor pálinka is készülhet belőle

Ha már kellő mennyiségű szilvalekvár került a polcokra, és még maradt szilva, akkor készíthetünk pálinkát is. Két igazán híres, szilvából készült pálinkánk is van.

1. A szatmári szilvapálinkát nem lehet kihagyni a sorból, sőt, vele illik kezdeni, hiszen igazi hungarikum. A szakirodalom a Szatmár-Beregi síkság vidékét külön agrometerológiai körzetként tartja nyilván, emiatt olyan különleges az itt termett szilva íze, mely a pálinkát is igazán egyedülállóvá teszi.

A szatmári szilvapálinka előállításához a penyigei és besztercei szilvafajták használhatók, és az előírás szerint a párlat az előbbi két szilvafajtát 80%-ban, egyéb szilvafajtát maximum 20 %-ban tartalmazhat. A szatmári szilvapálinka földrajzi jelzés kizárólag a Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termesztett szilvából készített pálinka esetén használható.

2. A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt gyümölcspálinka. Mivel a szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, ezért kitűnő pálinka készülhet belőle. A „békési" megjelöléssel előállított szilvapálinka alapanyaga a Békésen és Békés környékén termett szilva. A pálinka előállításához vörös szilva használható fel minimum 50%-ban, és besztercei, stanley és ageni szilvák használhatók mellette. A vörös szilva színe kékespiros, íze édeskés. A besztercei szilva kék színű és édes, a stanley szilva sötétkék színű, míg az ageni szilva ibolyáskék színű és nagyon illatos.

A szilvafának ott a helye a kertünkben, a szilvalekvárnak és a pálinkának pedig a polcunkon!