2023 nyarán a Syngenta szakembergárdája létrehozta a „Minden Szem Számít" kalászos programját, melynek célja, hogy a termelőkkel közösen olyan megoldásokat találjunk, melyek tapasztalatszerzésen alapuló eredményeikkel alátámaszthatók. Elsősorban újfajta megközelítések keresésére, innovatív gondolkodásmódot előnyben részesítő termelőket invitáltunk részvételre, akikkel közösen, kicsit a szokványos útról letérve, kreatívan gondolkodhatunk.
2023 nyarán a Syngenta szakembergárdája létrehozta a „Minden Szem Számít" kalászos programját – Fotó: Syngenta
Alaptézisként a „Minden Szem Számít" mottót választottuk, hiszen olyan recepteket keresünk, melyekkel partnereink az adott éghajlati viszonyok mellett, eltérő talajokon és különböző művelési módokkal, különböző fajtákkal, hibridekkel is termésüket maximalizálni tudják. Egy plusz szem kalászonként pedig – számításaink szerint – hektáronként akár 3-400 kg-mal több termést is jelenthet, így valóban minden szem számít.
Ma már a genetikai fejlesztés olyan mértékű, hogy egy rendkívül széles fajtaszortiment közül lehet kiválasztani a számunkra legszimpatikusabbat/legszükségesebbet. Ezek között találunk extenzív és intenzív igényűeket is. Hazai kutatási eredeményekből tudjuk azt, hogy intenzív termesztési technológia esetében a fajta vagy hibrid genetikai potenciáljának termésmennyiségre gyakorolt hatása 5%-ról 20%-ra, a tápanyagellátás jelentősége 10%-ról 25%-ra, a növényvédelem hatása pedig 5%-ról 10%-ra nő az extenzív termesztési viszonyokhoz képest. Egyúttal a környezeti tényezők szerepe a termés alakulására csökken úgy, hogy az időjárás hatása 40%-ról 15%-ra, a talaj hatása pedig 25%-ról 10 %-ra mérséklődik.*
 |
 |
Egy plusz szem kalászonként pedig hektáronként akár 3-400 kg-mal több termést is jelenthet – Fotó: Syngenta
Induljunk tehát az alapoktól!
Programunk első állomásának a tápanyagutánpótlás témakörét választottuk, azon belül is a nitrogén és a kén szerepét vizsgáltuk, hiszen a fentieket figyelembe véve kalászosainknak a legnagyobb „löketet" a tápanyagellátással tudjuk adni, amivel nem csak a potenciális termés elérését tudjuk elősegíteni, de a környezeti hatások által okozott növényi stresszt is mérsékelni tudjuk.
E két elemre koncentrálva olyan protokolt fogalmaztunk meg, melyben a talaj nitrogén és kén szolgáltató képességét vizsgálva (0-30, 30-60 cm mélységből mérve, ásványi nitrogén tartalomra támaszkodva) ajánlásokat tettünk különböző mennyiségű nitrogénmennyiségek kiadására.
A részvétel feltétele, hogy az induló „kísérleti" parcellákba Syngenta nemesítésű őszi búza fajta, vagy hibrid árpa kerüljön elvetésre. A kísérlet területét 4 (3) zónára bontva, a talajvizsgálati eredményeket figyelembe véve a kén szerepének tisztázására a következő nitrogén, illetve kén hatóanyag mennyiségeket javasoltuk:
- 1. zóna: Üzemi technológia
- 2. zóna: Optimális N
- 3. zóna: Optimális N 75%+ S
- 4. zóna: Optimális N+ S
Az adatok kiértékelése folyamatban van, ami viszont már most látszik, érdemes tanulmányozni a talajmintavételezés eredményeit, hiszen földjeinkben több a kén, mint gondolnánk, melynek jelenléte akár gátolhatja is a termésmaximum elérését. Ebből kiindulva a tápanyagféleség megválasztását is módosíthatjuk, mellyel értékes forintok maradhatnak akár zsebeinkben.
Az üzemi termelésben egy kezelésnek tulajdonítható különbségnek legalább 4-5%-nak kell lennie.
Az adatokból látható, hogy ekkora különbséget csak 3 esetben kaptunk, Okányban és Dióskálon. Okányban segített a kén, itt 25%-nyi N-t megspórolhattunk, míg Dióskálon ellentmondó eredményt hozott a kén, mivel az üzemihez képest jelentősen növelte a termést, viszont a maximális termést a kén nélküli kezelésben kaptuk. A kísérlet folytatása szükséges.
*Forrás: Dr. Pepó Péter Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi Intézet kísérleti eredményei.
Kiss Nikolett
Fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
