Az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomag a 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: termékpiaci törvény) módosítása révén a meglévő piacszabályozási eszközök fejlesztésével és új szabályozási elemek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra, valamint megteremti a termeltetők és termelők közötti kapcsolatrendszer új jogi alapját.
A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe. Az Agrárminisztérium az alábbi szakmai tájékoztatóval segíti az érintettek eligazodását a törvénymódosítás kapcsán.
Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét – fotó: pixabay.com
Késedelmes fizetések szankcionálása
A megújult szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.
A főszabály, hogy a termelő felé a vele szerződéses kapcsolatban álló feldolgozónak, felvásárlónak, vagy forgalmazónak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékét az áru átvételétől számított harminc napot meg nem haladó módon ki kell fizetnie.
Ennek feltétele, hogy a termelő által helyesen kiállított számla a feldolgozó, a felvásárló, illetve a forgalmazó részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerüljön. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.
Speciális eset, hogy amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági termék szolgáltatására irányuló szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő összeget megfizet a termék szolgáltatójának.
Szintén speciális eset, hogy a törvény lehetőséget ad arra a jövőre nézve, hogy egy-egy mezőgazdasági ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, és az agrárminiszter által jóváhagyott – fizetési határidőt tartalmazó – mintaszerződés szerint kötött szerződésben eltérhetnek a fizetési határidőre vonatkozó előírástól.
A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett feldolgozó, felvásárló késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott, a termék ellenértékére és a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.
Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét. A termelővédelmi csomagnak köszönhetően a termék ellenértékének 30 napot meghaladó módon történő megfizetése esetén közvetlenül büntethetővé válik.
Az ár határidőre történő meg nem fizetése esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ágazatfelügyeleti bírságot szab ki a vevőre vagy annak képviselőjére, amelynek mértéke a meg nem fizetett ellenérték 10%-a, de legalább 1 millió forint.
Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert szakmaközi szervezet – olvasható az Agrárminisztérium tájékoztatójában.
Adásvételi szerződések új kötelező tartalmi elemei a kockázatmegosztási rendelkezések
Az új szabályozás 2024. július 1-jén, a szankciók tekintetében pedig 2025. január 1.-jén lép hatályba.
A termelő és felvásárló között a termelés és teljesítés során felmerülő kockázatok egymás közötti megosztását előíró rendelkezésekkel kapcsolatos szabályok kötelező elemei lesznek:
- a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban azon adásvételi szerződéseknek, amelyeket a termény vetése, gyümölcs esetében a termés betakarítása évének első napja, vagy haszonállat esetében annak telepítése vagy tenyésztésbe vétele előtt kötöttek;
- a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek.
Adásvétel esetén a vevőnek és az eladónak, míg mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződés esetén a megrendelőnek és vállalkozónak arányosan kell megosztania a mezőgazdasági termelő eladóként vagy vállalkozóként viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatát. Ebbe azonban nem értendő bele az érintett termékek piaci árainak változásaiból eredő kockázat.
A törvénymódosítás eredményeként a termelőt csak közvetlenül magához a mezőgazdasági termelési tevékenységhez kapcsolódó kockázatok érintik, az ezen túlmutató kockázatokat pedig meg kell osztani a felek között vagy ha a megállapodás szerint azokat a termelő viseli, akkor számára anyagilag vagy más módon kompenzálni szükséges – írja az Agrárminisztérium.
A termelő és felvásárló között megoszlanak a kockázatok – fotó: pixabay.com
A szerződés ide vonatkozó, kockázatmegosztással érintett rendelkezései közé számít például:a minőségi hibákért való felelősség megállapítása, az áru szállításához kapcsolódó megállapodások, az áru átvételének ütemezése, a szerződéstől való elállás feltételeinek, vagy a teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeinek meghatározása.
Fontos, hogy a törvényi szabályozásból következően:
- a szerződéseknek tartalmaznia kell például, hogy a felnevelt élőállat elszállítása során az elhullás kockázatát arányosan kell viselnie az állattartónak és a vevőnek.
- Rendelkezni kell például arról, hogy a rossz minőségű palántából, takarmányból adódó veszteség se csak a termelő kockázata legyen.
- Az átvételkori minőségi kifogás esetén szükséges az egyértelmű következmények rögzítése. Megegyezés hiányában például egy közösen elfogadott független szervezet által végzett minősítés elfogadása és a költségek közös viselése. Az átadás-átvétel időpontjában fennálló rejtett és lényeges minőségi hibákért, a felelősség megállapítása érdekében szóba jöhet külső szereplő által végzett növény- vagy állategészségügyi vizsgálat igénybevétele és az eredmény elfogadása.
- Külön rendelkezések szükségesek a szerződésekbe arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben utasítható vissza az áru átadása vagy átvétele (pl. vis maior, műszaki probléma, baleset stb.).
A törvény a kötelezettségek nem teljesítése esetére – 2025. január 1-jétől – szankciót is előír a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő számára: a NÉBIH ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke tízmillió forint, de legfeljebb a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél – jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért – nettó árbevételének tíz százaléka.
Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert szakmaközi szervezet – írja az Agrárminisztérium tájékoztatója.
Termeltetői együttműködés
Az önkéntes termeltetői együttműködésekre vonatkozó új szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.
a) A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma. Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is. Ez az együttműködési forma lényegében a vertikális integráció speciális szabályozási hátterét teremti meg.
A termelő és termeltető között ebben az együttműködési formában termeltetői szerződés jön létre, amely az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások – amely állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti - nyújtására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza.
Nem tekintendők termeltetői szerződésnek azok a szerződések, amelyek a mezőgazdasági termelő vagy termelők részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további kötelezettségeket nem tartalmaznak. A szolgáltatások között az értékesítés és a termék megvásárlásának vállalása mellett például a termelésirányítás, termelésszervezés, előfinanszírozás is megjelenhet. Fontos, hogy a termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető.
b) Egy-egy mezőgazdasági termelési ágazatban az abban működő elismert szakmaközi szervezet vagy annak hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére az agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá, amelyek segítséget nyújthatnak a gazdasági szereplőknek a szerződéses konstrukciók megalkotásában. Ezek a mintaszerződések meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó minimális garanciákat.
c) A termeltetőket a Magyar Államkincstár kérésükre nyilvántartásba veszi, róluk és az általuk kötött termeltető szerződésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételnek a jelentősége a jövőben akkor jelenik majd meg, amikor az agrártámogatási rendszerben a termeltetői státusz bármely agrár- és vidékfejlesztési támogatási konstrukciónál értékelési szempontként megjelenik. Értelemszerűen ez a 2025-ben elinduló szabályozás a 2024-ben megjelenő agrárés vidékfejlesztési pályázati felhívásoknál még nem tud érvényesülni. A nyilvántartásba vett termeltető minden év március 31-ig a Nemzeti Kifizető Ügynökség számára adatot szolgáltat az előző naptári évi tevékenységéről, a következő adatok és dokumentumok megküldésével.
A termeltetői szerződések további részletes szabályozása miniszteri rendeletben fog megjelenni – olvasható az Agrárminisztérium által közzétett tájékoztatóban.
A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma – fotó: pixabay.com
Foglalkozástól eltiltás
Az új szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.
A tevékenységtől eltiltás azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak a tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőjét tiltja el a további ilyen jellegű tevékenységtől, amelyek a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg, hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás vagy végelszámolás megkezdése előtt.
Az eltiltást a cégbíróságnak jogi személy bejegyzése esetén kell figyelembe venni, amennyiben az említett tulajdonost vagy vezető tisztségviselőt a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta.
Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított meggy, alma, valamint a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására irányuló szerződést kötelező írásba foglalni – fotó: pixabay.com
Néhány fontosabb, szerződésekre vonatkozóan már korábban bevezetett speciális szabály emlékeztetőül
- Friss, gyorsan romló termék esetében átvétel után nincs minőségi kifogás – A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss, illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak nincs helye.
- Kötelezően írásba foglalt szerződések – A Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított meggy, alma, valamint a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására irányuló szerződést kötelező írásba foglalni és abban a beszállított termékekért fizetendő árat rögzített módon, illetve meghatározott tényezők összesítése alapján számítva, képlettel kell tartalmaznia
_fill_540x300_0.jpg)
