Szüreti mérleg: idén is nagyon kevés bor készül

Ártott a szőlő mennyiségének a forróság, így az előzetes becslések szerint a 2024-es évjárat idén sem éri el a közepes mennyiséget. A szüret eddigi része extrém módon korai és különösen nehéz volt a nagy melegben, a minőség viszont jó lehet, az e heti csapadék pedig segíthet még a tőkéken lévő fajtáknak.

A 2024-es évjárat idén sem éri el a közepes mennyiséget – fotó: pixabay.com

A várható termésmennyiséget csak tippelni lehet

"Az azonban látszik, hogy maximum a tavalyi, egyébként nagyon alacsony termésmennyiséget érhetik el az idén a borászok" – fogalmazott a Világgazdaságnak Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke.

A múlt évben 2,94 millió hektoliter volt a magyarországi bortermés. A jelenlegi állapotot jól példázza a Kunsági borvidéken kialakult helyzet, ahol tavaly jó termés volt, – az összes magyarországi bormennyiség közel 60 százalékát adta – idén azonban úgy alakult a szüret, hogy a 2023-asnál bő 30 százalékkal kevesebb bor készül. A Kunsági borvidéken Soltvadkerten volt a legtöbb eső, de ennek ellenére a tavalyinál 20-30 százalékkal kevesebb bor készülhet az idén.

A többi borvidéken nem tapasztalható ekkora különbség a két év bortermése között, aminek az az oka, hogy tavaly – kivéve a Balatonboglári és a hazai bortermelésben elenyésző súlyú Csongrádi borvidéket – eleve nagyon gyenge volt a termés. Így általánosságban elmondható, hogy a legtöbb borvidéken a tavalyit megközelítő, esetleg valamivel nagyobb terméssel számolhatnak a termelők, azonban összességében az idei bormennyiség a közepest sem éri el.

A forróság nehezítette a szüretet

Az évjárat viszont jó lehet, a leszüretelt szőlő cukorfoka a fehérborok alapanyagánál általában magas. A szüretet mindenhol megnehezítette a nagy meleg.

Az Alföldön kézi szüretről már alig beszélhetünk, és nincs is elég ember hozzá, de a gépesített betakarítás sem volt leányálom: a kombájnok nem bírták a forróságot, törtek a verőlécek, sokat kellett állniuk a gépeknek, pedig jót tett volna, ha gyorsabban tudják betakarítani a szőlőt

– mondta.

Nagy kihívást jelentett a hatalmas meleg a pincékben is: nem bírták hűtőkapacitással, a 35 fokos mustot csak lassabban, nagyobb energiafelhasználással voltak képesek lehűteni. Frittmann János emlékeztetett: míg korábban a feldolgozási időszak két és fél hónapig is eltartott, napjainkban már csak négy-öt hét. A borászatoktól ez nagy befektetést kíván, például hűtőket, tartályokat kell beszerezni.

Az olaszrizlinget ezelőtt ötven évvel még október végén szüretelték, ez az elmúlt 10-20 évben szeptember elejére jött előre, idén viszont már augusztus második felében el kellett kezdeni szedni

– mondta Schunk József, a Pécsi borvidék hegyközségi tanácsának elnöke, érzékeltetve, hogy mit is jelentett idén a korai szüret. Elmondta: a szőlő ugyanis addigra már elérte a teljes érést, amíg még van cukorbeáramlás a bogyókba, azután már nem érdemes a tőkéken tartani a fürtöket, mert elfásodik a kocsány, és leáll a cukorszállítás.

Az új telepítéseknél, átoltásoknál a szárazság- és melegtűrő fajtákra kell váltani – fotó: pixabay.com

A minőség az első

Ez a teljes érés az idén a szokásosnál három héttel korábban következett be, és bár a szőlő érési állapotának megfelelő időben kezdték a szüretet, így is előfordult, hogy a nagy párolgás miatt elkezdtek betöppedni a bogyók. Az utóbbi a magyarázata a magas cukorfokoknak, de megmaradtak a savak is, viszont kevesebb szőlő termett.

A Pécsi borvidékre is jellemző, hogy elmaradnak a tavalyi mennyiségtől, de ez a legtöbb borász számára nem baj, mert az első számú kihívás most a minőség, nagy a harc a fogyasztók kegyeiért

– tette hozzá Schunk József.

A szőlészetekben is reagálni kell a klímaváltozásra

Az új telepítéseknél, átoltásoknál a szárazság- és melegtűrő fajtákra kell váltani. Az ezeknek a feltételeknek megfelelő új fajtákat a kutatóintézetekben folyamatosan fejlesztik.

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete ki is fejlesztett és be is jegyeztetett több olyan fajtát, amelyek a lisztharmattal, a peronoszpórával és a szürkerothadással szemben is ellenállók, és egyszer sem kell őket permetezni.

„Ez a jövő, ezzel kíméljük a környezetet, az egészséget és a pénztárcát is" – tette hozzá Schunk. Az ilyen fajtáknál lényeges feladat, hogy azok minél jobb borok készítésére legyenek alkalmasak, gyakorlatilag erről szóltak a nemesítés utolsó évei. Ilyen rezisztens fajta például a Jázmin, a Borsmenta, az Andor, a Pinot Regina és a Caberson.

Schunk József szerint az, hogy hétfőn kaptak esőt a borvidék ültetvényei abból a szempontból jó, hogy a még a tőkéken lévő fajtáknál a már töppedni kezdő bogyók kicsit kiteljesednek.