Hajnal Gyöngyi, a HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége alelnöke kérdésünkre azt mondta: nem rendelkeznek pontos, de még csak megközelítő számmal sem arra vonatkozóan, hogy hazánkban mekkora az ősi magyar kutyafajta-populáció. Hiszen arra vonatkozóan sincs egzakt adat, hogy mennyi eb él Magyarországon. Eddig ugyanis csak nem reprezentatív felmérések készültek, amelyek adatai maximum irányadók lehetnek. Az Állatorvostudományi Egyetem által publikált felmérés szerint minden 3. háztartásban él egy, vagy több kutya. Becsült adat, hogy háztartásonként átlagosan 2 ebet tartanak. Mindebből megközelítőleg az következik, hogy a hazánkban élő kutyák mintegy 15-18%-a lehet törzskönyvezett. A hungarikum kutyafajtákhoz tartozó állományok kivétel nélkül a törzskönyvezett kategóriába tartoznak.
– A hungarikum kutyafajták becsült részesedése a törzskönyvezett kutyák csoportján belül – szintén becsülve – a 9 fajtát tekintve nem több, mint 11 százalék. Ezen sem egyenlően osztoznak a fajták, hiszen míg a rövid szőrű magyar vizsla, a mudi és a puli számaránya nagyobb, az erdélyi kopó és a drótszőrű magyar vizsla sereghajtók évi néhány tucat egyed törzskönyvbe vételével. Ugyanebben a szegmensben azt látjuk, hogy a kuvasz részesedési számaránya enyhe növekedést, de a komondoré visszaesést mutat az utóbbi években. A pumi és a magyar agár állománya kiugróan nem nőtt a 2023. januárban lezárt országos felmérésünk szerint, amely önkéntes válaszadóktól nyert információkból táplálkozik. Ebben a felmérésünkben 3112 fő, ebből 1071 kutyatulajdonos nyilatkozott – tudtuk meg tőle.
Van-e elég jó/jól tenyésztő Magyarországon?
– Némileg szubjektív meghatározni azt, hogy ki számít jó tenyésztőnek – válaszolta az alelnök. – A bejegyzett tenyésztők kötelezően rendelkeznek a NÉBIH által kiadott FELIR számmal, melyet bárki ellenőrizhet a NÉBIH FELIR kereső szolgáltatásával. Minden bejegyzett tenyésztő kapcsolatban áll, de leginkább tagja az általa tenyésztett kutyafajta egyik tenyésztőszervezetének. Ennél a szervezetnél lehet érdeklődni a kennellel kapcsolatban. Kölyökvásárlás előtt tanácsos személyesen meglátogatni a kiszemelt tenyésztői kennelt és megtekinteni az almot. A kölyökvásárlás adás-vételi szerződéssel történhet, amelyhez csatolni kell a tulajdon-átruházási nyilatkozatot, a kölyök szakszerűen kitöltött oltási könyvét és a származásról szóló kétoldalas közokiratot.
A kuvasz részesedési számaránya enyhe növekedést, de a komondoré (képünkön) visszaesést mutat az utóbbi években – forrás: Pixabay
– A hungarikum kutyafajták esetében kötelező genetikai származásellenőrzés van, melynek pozitív eredménye után veszi fel a kölyköt a fajta törzskönyvébe a törzskönyvezést végző tenyésztőszervezet. A tenyésztőszervezeteket az Agrárminisztérium hatalmazza fel ezzel a jogkörrel. A szakmai felügyeletet az AM, míg az ellenőrzést a NÉBIH végzi ezek esetében. Kevesen tudják, de a hungarikum kutyafajták tenyésztőszervezetei részére kötelező alomellenőrzést írt elő az AM, így a vásárláskor a leendő új gazdik a helyszínen betekinthetnek az alomellenőrzési jegyzőkönyvbe is, amiből az ellenőrzésre jogosult szervezet szakembere által igazoltan kiderül, hogy a kiválasztott kölyök milyen állapotban, tartási körülmények között van, hogyan és mivel táplálták addig. A tenyésztői garancia viszont már egyéni megállapodás kérdése.
Van-e kereslet ezekre a fajtákra idehaza, vagy a külföldi igény nagyobb?
– Nagy az érdeklődés a hungarikum kutyafajták iránt – jelentette ki Hajnal Gyöngyi. – Az életmód és egyéb lehetőségek függvénye, hogy ebből az érdeklődésből konkrét kutyatartás lesz-e. A HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége tagszervezetei egységes véleménye az, hogy a lehető legszélesebb körben szükséges a fajtáinkkal kapcsolatos ismeretterjesztést megoldani, míg a kutyatartásra vállalkozók körében minden segítséget meg kell adni a sikeres fajtaválasztáshoz. A tenyésztőszervezeteket és a fajtákat támogató egyéb szervezeteket a HUKOSZ-MESZ anyagilag, pályázati forrásaival is évek óta segíti a minőségi tenyésztés fejlesztésében, kiadványok készítésében. Külön programunk, amely a társadalmi érdeklődést célozza a KUTYAGOLÓ Program, amely csoportos rendezvények, kirándulások alkalmain keresztül gyakorlati találkozási lehetőségeket biztosít az érdeklődőknek a hungarikum kutyafajtákkal, azok múltjával, munkafelhasználási jelenével kapcsolatban.
A mudi (képünkön), a pumi, a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizsla nem annyira régi fajtáink – forrás: Pixabay
– A HUKOSZ-MESZ keretében zajlik 2020 óta a hungarikum kutyafajták legnagyobb léptékű történeti, kultúrtörténeti és régészeti kutatása, melynek eredményeit online elérhető, ingyenes előadások formájában tárjuk az érdeklődő közönség elé, tagszervezetünk a HUNNIA Kuvasz Egyesület ETSZ facebook csoportjában és YouTube csatornáján. Ezt a 3-4 hetente egy-egy epizóddal megjelenő előadássorozatot alkalmanként 2-3.000 néző követi rendszeresen immár 9 hónapja. A legnézettebb előadások nézettsége meghaladja az 5.000-et. A kérdésére azt tudom válaszolni: külföldön általánosságban alul reprezentáltak a fajtáink. Ez alól valamennyire kivétel a határaink mentén élő magyar kisebbség, ahol fajlagosan nagyobb a nemzeti fajtáink iránti kereslet, de ott sem kiemelkedő. A külföldi érdeklődők legnagyobb része szakmai vásárló, akik valamilyen szakmai preferencia alapján választanak a kölyökvásárlásnál. Kisebb részben pedig nem-tenyésztő magánszemélyek, akik inkább kuriózum céljából vásárolnak.
Hogy állunk a hungarikum fajták genetikájával?
– A kérdés több módon is értelmezhető. Ha úgy értjük, hogy fennáll-e a szükséges mértékben a kellő genetikai változatosság a fajtáinknál, akkor erre a következő a válaszom. Elöljáróban annyit: fajtáink közül a puli, a komondor, a kuvasz és a magyar agár, de még az erdélyi kopó is az igazán ősi fajtáink közé tartoznak, több száz, vagy ezer éves múlttal rendelkeznek. Az ő állományaik annyira kifinomodottak, hogy a 20. század jelentős hányadában a bezárt törzskönyvi tenyésztés – mely esetében a génvesztés veszélye és realitása nagyon nagy – negatív következményekkel járt; de ezek rendkívüli tenyésztői fegyelemmel, következetes tenyésztőszervezeti munkával helyreállíthatók idővel. E fajtáknál a törzskönyvet az utóbbi években az étintett szervezetek kérésére kinyitotta az Agrárminisztérium, ezért az állományokba bekerülhetnek és már be is kerültek ismeretlen származású egyedek, amelyek enyhítik a minőségi szűkülést.
Az Állatorvostudományi Egyetem által publikált felmérés szerint minden 3. háztartásban él egy, vagy több kutya – forrás: Pixabay
– Ennek évek alatt fogjuk látni a javító hatását. Nagyobb kihívásokat, súlyosabb következményeket okozott a fajtáknál az akár többszöri, nem kellően átgondolt szelekció, amely esetenként úgynevezett palacknyak-hatást idézett elő. Ez akkor lép fel, ha valamilyen nemkívánatosnak ítélt tulajdonság kizárására hangsúlyosan törekszik a tenyésztés, úgy, hogy más tulajdonságot kiemelten és szinte kizárólagosan preferál. Ettől a szelekció túl intenzívvé válik és adott idő alatt túl sok genetikai információt veszít az állomány a kiszűrni kívánt tulajdonságon felül is. Olyan tulajdonságokat, amelyek elveszítése negatívan befolyásolja akár az élettartamot, a szaporodóképességet, az idegrendszer fejlődését, stb. Ezek a problémák, ha lehet, még nehezebben korrigálhatók, hiszen éppen a tenyésztés, a tenyészthetőség menetében jelentenek valamilyen mértékű diszfunkciót. Itt a szakszerű tenyésztőszervezeti eljárás a megoldás a tenyésztés megfelelő alapokra helyezésével.
Hajnal Gyöngyi végül hozzátette: a mudi, a pumi, a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizsla nem annyira régi fajtáink, jellemzően a 19. század legvégén, illetve a 20. század elején alakultak ki. Ezért állományaik jóval heterogénebbek és tenyésztésük – jellemzően hosszú ideig tartó zárt törzskönyvi tenyésztés után – ma nyitott törzskönyvvel zajlik, inkább a fajtajellegek pontosítása irányában fogalmaz meg célokat.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)