A denevérekről valamiért már gyerekkorunkban furcsa történeteket hallunk, amelyek elkísérnek minket a felnőtt korunkig. Sokan hasonlítják őket a vámpírokhoz, mások azzal riogatnak, hogy beleszállnak a hajunkba, azonban ezeken a rémhíreken kívül elég keveset tudunk róluk. Pedig érdemes megismerni a denevért.
Különösen ilyenkor, a nyár vége felé, amikor nagyon sok denevérrel találkozhatunk, hiszen hamarosan kezdetét veszi a denevérek násza, amikor több ezer példány keresi fel az úgynevezett nászbarlangokat. Hazánkban egyébként 28 denevérfaj él, amelyek mindegyike védett.
Tudj meg mindent a denevérek nászáról
Az ősz és a hűvösebb idő beköszöntével nemcsak a szarvasok igyekeznek párt találni, de a denevéreknek is ilyenkor kezdődik meg a nász időszaka - tudjuk meg a turistamagazin.hu cikkéből. Ilyenkor a denevérek úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak számukra.
Az őszi időszakban kerül sor a denevérek nászára. Fotó: Shutterstock
Az egyik legjelentősebb nászbarlang a Dunántúlon található Abaligeti-barlang. Itt ilyenkor több ezer denevér is megfordul, és lehet közöttük közönséges denevér, vízi denevér, kis patkósorrú denevér, nagyfülű denevér, tavi denevér, barna hosszúfülű denevér, de a legtöbb hazánk legnagyobb denevérfajából, a nagy patkósorrú denevérből fordul meg itt.
A párzás ősszel történik, azonban a magzat fejlődése a téli álmot követően indul meg, az egy, esetleg kettő kölyök pedig május végén, június elején születik meg. Egy hónap múlva a kis denevérek már teljesen önállók.
Sokan tartanak a denevérektől, azonban nagyon hasznos állatok, mivel a repülő rovarok elfogyasztásával komoly szerepük van a szúnyogok, illetve az erdészeti és mezőgazdasági kártevők számának féken tartásában. Ráadásul zsákmányként szolgálnak egyéb védett emlősök és madarak részére. A denevér ürülékét, vagyis a guanót, vagy „fekete aranyat" világszerte értékes mezőgazdasági nyersanyagként tartják számon. A világ trópusi tájain élő gyümölcsevő és nektárt fogyasztó denevérek pedig magterjesztő és beporzó tevékenységük miatt igazán fontosak.
Ismerd meg a denevérek titkait
A denevérről megannyi rémtörténet szól, de vajon mi is az igazság ezekből? Sokan a vámpírokkal hasonlítják össze a denevéreket - tudjuk meg a haziallat.hu cikkéből, azonban ez egyáltalán nem jogos.
Sokan attól tartanak, hogy megtámadják az embereket és belecsimpaszkodnak a hajukba, sokan attól, hogy vért szívnak. Azonban a denevér egyáltalán nem olyan félelmetes, mint gondolnánk.
Az egyetlen emlős állat, amelyik ténylegesen repül, és közben szárnyaival csapkodva tartja fent magát a levegőben. Bár sokan azt gondolják, a denevérek nem vakok. Habár meglehetősen jól látnak, a látáson kívül ultrahang segítségével is képesek tájékozódni. Ezek a jelek az emberek számára nem hallhatók. A ultrahang hullámok visszaverődését a legtöbb esetben nagy, tölcsér alakú fülükön keresztül érzékelik, és így tudják megtalálni egymást még a legzsúfoltabb helyeken is.
Néhány denevér magányos életet él, és nappal fejjel lefelé lóg, míg mások nagy kolóniákban élnek, barlangokban. A denevérek esetében az átlag életkor 20 év. A Magyarországon élő denevérek télen téli álmot alszanak. llyenkor a testhőmérsékletük megközelíti a levegő hőmérsékletét, a légzésük és szíverrésük pedig lelassul. Sajnos könnyen fel tudnak ébredni ilyenkor is, azonban ez végzetes lehet számukra, hiszen felélhetik a hideg télre eltartalékolt zsír-felesleget.
A másik hiedelem, hogy a denevérek mind veszettek, szintén nem igaz, habár valóban lehet közöttük veszett állat, azonban ez a denevérek számának mindössze 1 százalékát teszi ki. Gyakran az otthonunkban keresnek menedéket, így találkozhatunk velük a padláson, vagy akár az erkély egy ritkán látogatott részén is. A denevér nem rongálja meg a házat. A már meglévő réseken keresztül közlekedik, így ne tartsunk tőlük.
Ha denevért találunk és úgy ítéljük meg, hogy bajban van, több helyen is kérhetünk segítséget.
1.Budapesti Denevérvédelmi Csoport , 1131 Budapest Futár u. 7. Tel:20-364-1380
2. Magyar Denevérkutatók Baráti Köre 5452 Mesterszállás, Szabadság út 13 tel: 56-313-239
3. Magyar Denevérvédelmi Alapítvány 3411 Szomolya Széchenyi u. 23. Tel: 49-426-366
A denevérek nagyon tiszta állatok, habár sokan úgy vélik, piszkosak. És habár többnyire nyitott szájjal repülnek, ez nem azért van, mert vérszívók lennének, vagy mert meg akarnának minket támadni. Ennek az oka az, hogy elkapják az eledelként szolgáló állatot, vagy éppen hangokat bocsátanak ki, amelyek segítségével navigálnak. Egyedül a vérszívó denevér táplálkozik vérrel, amelyik csak Közép-, valamit Dél-Amerikában honos. De ez sem emberek, hanem marhák és madarak vérével táplálkozik.
Habár több, mint 1 000 féle denevérfaj létezik a világon, leggyakrabban a trópusokon fordulnak elő. Különleges denevérnek számít a hondurasi fehér-denevér, amelyik nagy levelekből épít magának sátrat.
A denevérek szorgalmas állatok, de néha ők is lógnak egy kicsit. Fotó: Shutterstock
A denevérek nagyon változatosan táplálkoznak, így a virágméztől kezdve, a halakon át a kisemlősökig és rovarokig sok mindent elfogyasztanak. Azért is nagyon hasznosak, mert például egy denevér több, mint 600 szúnyogot képes elfogyasztani egyetlen óra alatt. Úgyhogy igazi szúnyogirtó szuperhősök a denevérek, így nem félni kell tőlük, hanem meg kel óvni őket.
A denevérek fejlődése
A denevérek evolúciójáról a leletek ritkasága miatt elég keveset tudunk, kialakulásukra vonatkozóan főleg elméleti megállapításokat tehetünk - tudjuk meg a bnpi.hu cikkéből. A biológusok egyetértenek abban, hogy őseik éjszakai életmódot folytató, kis termetű, fán lakó rovarevők voltak. A leletek alapján pedig már igen korán áttérhettek az aktív repülő életmódra. A két forma közötti átmenetet mutató élőlényről azonban nincs ismeretünk.
A virágos növények, és a velük párhuzamosan gazdagodó rovarvilág pedig kedvezett a denevéreknek. A legrégebbi ismert fosszília 52,5 millió éves, és a wyoming-i Green River Formation lelőhelyről került elő.
Evolúciós sikerüket bizonyítja, hogy az antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedtek. Remekül megélnek a leghidegebb és a legszárazabb területek kivételével mindenütt, ezért a világon közel 1100 fajuk ismert.
Az emlősök között a denevérek az egyedüli csoport, amely aktív repülésre képes, melyben segítségükre vannak a mellső végtagokon a hüvelykujjak, amelyek a kapaszkodást szolgálják, míg a másodiktól kezdve olyan hosszúra nyúlnak az ujjaik, hogy közöttük bőrvitorla tud kifeszülni, amely kiterjed a törzsre és a lábak-farok közti régióra is. Ezek a bőrhártyák a levegő számára átjárhatatlanok, ezért máshogy repülnek, mint a madarak. Térdüket, az emlősök közt szintén egyedülálló módon, mindkét irányba képesek mozgatni. Ez nagy segítségükre van a leszállásban és a függeszkedésben egyaránt.
Repüléshez tökéletesen alkalmazkodott testük kúp alakú. Közismert képességük az ultrahangokkal való tájékozódás. A gégefőben létrehozott, nagy rezgésszámú hangokat egyes denevérek a szájukon, mások az orrukon keresztül bocsátják ki. A környezetből visszaverődő hanghullámokat a füleikkel észlelik, és az agyuk háromdimenziós képpé formálja. Ezért a denevér pontos képet kap a tárgyak helyzetéről, alakjáról, távolságáról, mozgásáról, sőt, még a sűrűségéről is.
A telelés után, március első felében a denevérek többsége már elindul táplálkozni, kicsivel később pedig megkezdi vándorlását a nyári kolóniái helyére. Amennyiben találkozunk velük, óvjuk a denevéreket, hiszen rendkívül hasznos állatok.
Ezt tedd, ha denevért találsz télen
Hazánkban a denevérek téli álmot alszanak. A denevérek testhőmérséklete ilyenkor megközelíti a levegő hőmérsékletét, így akár 5 Celsius-fokosra is képesek lehűlni, és a légzésük és szívverésük is nagyon lassúvá válik. Telelésük alatt percenként 1-szer, vagy 2-szer dobban csak meg a szívük.
Ebben a hibernációs állapotban az anyagcseréjük is lecsökken, így képesek átvészelni táplálék nélkül a hideg telet. Sajnos azonban sokan bekényszerülnek a lakott területekre, ahol nem képesek magukat hibernálni, hemiatt nagyon sok legyengült denevérrel találkozhatunk télen, amelyek számára végzetes lehet, ha magukra hagyjuk őket.
Ha denevért találunk a téli időszakban, ne menjünk el mellette és ne féljünk tőle. Ha éjjel találkozunk vele, és repül, akkor ne akarjuk befogni, hiszen ilyenkor táplálékot vadászik magának. Ha padláson, pincében, redőnytokban pihenve találjuk, ne zavarjuk meg, hiszen akkor telel. A probléma az, amikor nem elbújva találjuk meg, és láthatóan gyenge.
Ha ilyen denevért találtunk, hívjuk a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot, állatkertet vagy mentőhelyet. A télen talált denevéreket a Fővárosi Állat- és Növénykert is befogadja, és óvják a hidegben őket, tavasszal pedig útjukra engedik őket, hogy ezek a csodás kis lények tovább élhessék kivételes életüket, és megóvhassanak minket a szúnyogcsípésektől.
_fill_540x300_0.jpg)
