Habár a legtöbben a fecskékről és a gólyákról tudjuk, hogy óriási távolságokat képesek megtenni, de van még olyan madár, amelyik hatalmas területeket jár be, és még hazánkba is ellátogat. Ez a madár a sarki csér. Hazánkban leggyakrabban a Fertő tó mellett figyelik meg a sarki csért, amelyet először az 1990-es években vettek észre nálunk.
Hazánkban is találkozhatsz a sarki csérrel
A sarki csér (Sterna paradisaea) az a madár, amely a leghosszabb távot képes megtenni a madárvilágban a vonulása során - tudjuk meg az ng.24.hu cikkéből. Az összes csér közül a sarki csér fészkel a legészakibb régiókban és csak ritkán figyelhető meg a kontinensek belső, szárazföldi részein.
Vonulásuk során a költésben részt vevők átrepülik az Atlanti-óceánt, csatlakoznak az európai sarki csérekhez, majd Afrika partvonalát követve eljutnak egészen a Déli Sarkvidékre, ahol a torlaszjég zónában töltik a telet.
Nagy szenzációt jelentett a madármegfigyelők körében, amikor egy fiatal sarki csért pillantottak meg a szigligeti kikötőben a Balatonnál. Ez az 1990-es évek elején történt, de azóta is megfigyelték már a fajt hazánkban amatőr madármegfigyelők.
Ismerd meg jobban a sarki csért
A sarki csér átlagos testhossza 33-35 cm, szárnyfesztávolsága 75-85 cm, testtömege 75-120 gramm - tudjuk meg a madarinfo.hu cikkéből. A feje teteje fekete, homlokán fehér folttal, míg a háta szürke, szárnyán fekete csíkkal. Igazán érdekessé teszi a madár megjelenését, hogy a hasa, a farka és a csőre élénkpiros, lábai pedig vörösek.
A sarki csér legfőbb tápláléka a hal, amelyért több méter mélyre is alá tud bukni a vizekben. Fotó: Shutterstock
A sarki csér nem él rövid életet, hiszen átlagosan 15-20 évig él, de kedvező körülmények között akár 30 évet is megélhet. Ez az igazán karcsú, kecses madár hosszú, villás farokkal nagyon elegáns látványt nyújt. Kiválóan repül, és gyakran lebeg a levegőben, miközben a víz felszínét figyeli, hiszen onnan szerzi meg fő táplálékát, a halat. Gyakran zuhanórepülésben fogja meg az aznapi eleségét. A sarki csér társas madár, kolóniákban él. Évente két alkalommal vedlik.
A sarki csér igazi világrekorder, hiszen a Föld leghosszabb vándorlását végző madara. Évente mintegy 71 000 kilométert tesz meg. Azonban sajnos ez a különleges madár is veszélyben van. A klímaváltozás, az élőhelyének elvesztése és a tengeri szennyezés óriási mértéke is nagyban veszélyezteti.
A sarki csér cirkumpoláris elterjedésű faj, vagyis a Föld mindkét sarkvidékén megtalálható. Költőhelyei az Északi-sarkvidéken Grönland, Kanada, Alaszka, Északkelet-Oroszország, Eurázsiában Skandinávia, Finnország, Oroszország északi vidékei, és Észak-Amerikában Alaszka és Kanada.
Telelőhelyei az Antarktiszon a Weddell-tenger és a Ross-tenger partjai, Dél-Amerikában Dél-Chile és Argentína, Afrikában pedig Dél-Afrika és Namíbia.
A sarki csér mostanában kezdi meg őszi vándorlását
A sarki csér tengerparti madár, sziklás és homokos partokon, szigeteken és fjordokban költ. Fészkelőhelyeit gyakran növényzet borítja, táplálkozni pedig a nyílt tengeren, tengerpartok mentén, folyótorkolatokban és tavakon szokott.
Ahogyan azt korábban írtuk, a sarki csér a Föld leghosszabb vándorlását végző madara, hiszen évente mintegy 71 000 kilométert tesz meg a sarkvidéki nyári fészkelőhelyei és az antarktiszi téli telelőhelyei között. A vándorlást ősszel, szeptemberben vagy októberben kezdi, és tavasszal, április-május időszakában tér vissza a sarkvidékre.
Hazánkban ritka vendég, hiszen ide valószínűleg a folyóvölgyeket követve jut el. Leggyakrabban a Fertő tó mellett Mekszikópusztán figyelték meg. A sarki csér Magyarországon védett madárfaj, eszmei értéke 25 000 Ft.
Habár nálunk nagyon ritka, a csérfélék családja mintegy 40 fajt foglal magába, amelyek a Föld valamennyi óceánjában és tengerében megtalálhatók. A sarki csér pedig a család legnagyobb termetű tagja. Latin nevét, a Sterna paradisaea elnevezést pedig csodás kinézetéről kapta. A Sterna a nemzetség neve, amely a csérfélék családjába tartozó valamennyi fajra jellemző, a paradisaea pedig a faj neve, amely a görög „paradeisos" szóból származik, és paradicsomot jelent, utalva a sarki csér gyönyörű tollazatára.
A sarki csér kolóniákban él, amelyek akár több ezer madárból is állhatnak. A kolóniák a fészkelés és a fiókanevelés idején alakulnak ki, és nagyon szorosan összedolgoznak, és segítik egymást a fészeképítésben, a fiókák etetésében és a ragadozók elleni védekezésben is.
A sarki csér a fészkelés idején territóriumot tart fenn a kolónián belül, melyet agresszívan véd a betolakodóktól. A halak mellett kisebb mértékben rákokat, rovarokat és férgeket is fogyaszt, és akár 1-6 méter mélyre is le tud bukni a zsákmányáért. Úszni is tud, bár ezt nem szívesen teszi. A sarki csérre a tengeri sasok, a rókák és a sirályok vadásznak, de a túlhalászat is óriási veszélyt jelent számára, hiszen egyre csökken a tápláléka.
Vannak már sarki csért védő szervezetek, melyek védik a madarak fészkelőhelyeit. De mi is sokat tehetünk értük, akár ezeknek a szervezeteknek a támogatásával, akár azzal, hogy ügyelünk a környezetszennyezés csökkentésére.
A sarki csér pár mindkét tagja eteti a fiókákat, akik körülbelül 40 napos korukban repülnek ki. Fotó: Shutterstock
A sarki csér párzási időszaka tavasszal történik, és egy életre szól. A fészkük építésében a pár mindkét tagja részt vesz, és azt a talajon kaparják ki, majd növényi anyagokkal, kagylóhéjakkal és kavicsokkal bélelik. A sarki csér tojója 2-3 tojást rak, melyeken a hím és a tojó is kotlik. A kotlási idő 20-24 nap. A fiókák fészeklakók, és 35-40 napos korukban repülnek ki.
Fiókáik pehelytollazattal születnek, csőrük vöröses, lábaik szürkék. A kikelést követően a fiókák még gyengék és vakok, így a szülők gondoskodnak róluk. A szülők halat, rákokat és rovarokat fognak a fiókák számára, akik 35-40 napos korukban repülnek ki. Ezt követően a fiókák még egy ideig a szülők gondozásában maradnak, de fokozatosan önállóvá válnak.
A sarki csér kommunikációja hangjelzésekből és testtartásból áll. A hangjelzései között hallhatunk riasztó kiáltásokat, udvarlási hangokat és a fiókák által keltett kéregető hangokat is, de sok információt hang nélkül, csupán a testtartásból is le lehet olvasni. Testbeszéde elárulja, ha agresszív, ha fél, vagy ha éppen udvarolni támad kedve. A sarki csér hangja éles, rikácsoló, a sirályok hangjához hasonló, melyet a légcsövében lévő hangszalagok rezgetésével hoz létre.
A sarki csér tehát igazán különleges madár, ezért érdemes hazánkban is nyitott szemmel járni, hátha olyan szerencsések leszünk, hogy megpillanthatunk egyet.
