Óriási az igény termesztésbe bevonható növényfajokra és -fajtákra Magyarországon – mondta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjának legújabb adásában.
Baktay Borbála azzal összefüggésben beszélt erről, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO által közzétett elemzés szerint a világ élelmezésének 75 százalékát 12 növény- és 5 állatfaj biztosítja, így a klímaváltozás sebezhetővé teszi az élelmiszer-ellátást. A főigazgató jelezte, a világon 12, Magyarországon 4 növényfajról van szó a termőterületeket tekintve. Az elmúlt száz évben használt növényfajták 75 százaléka kikerült a termesztésből.
A szakember közölte, rengeteg megkeresést kapnak, és dolgoznak is azon, hogy megtalálják olyan, már termesztett növények fajtáit, valamint magyarországi termesztésben nem létező vagy kis arányban előforduló fajokat, amelyek termeszthetők vagy az agrotechnikai rendszer átalakítása révén termeszthetők lehetnek, hozzátéve, hogy ez alapvetően a nemesítők feladata lenne, de ezt a génbank egy kicsit magára vállalta.
Baktay Borbála elmondta, a világon 1700 génbank van; a Tápiószelén működő Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot az első húszba sorolják a gyűjteménye nagyságát tekintve, ugyanis 1200 növényfaj 57 ezer fajtájának 130 ezernél több mintáját őrzi.
Áder János ezt kiegészítette azzal, hogy nem a világ másik végéről hoznak ide növényi magokat, hanem azokat őrzik a magyarországi génbankban, amelyek a Kárpát-medencében vagy Magyarországon megteremtek, őshonosak voltak – például több mint 8000-féle búzát.
Az intézmény búzagyűjtménye "tizenvalahányadik", 4 ezer fajtából álló babgyűjteménye viszont szinte egyedülálló a világon!
A mai napig zajlanak a gyűjtések, és a gyűjtemény évente több mint 150-200 új fajtával növekszik.
A magok csíraképességét úgy őrzik meg, hogy a nedvességtartalmat kíméletes szárítással 4-7 százalékra csökkentik, majd a magokat vákuumcsomagolják, ezután pedig plusz 5 és mínusz 20 Celsius-fok hőmérsékletű hűtőtárolókba teszik, melyekben száz évig is csíraképesen lehet megtartani a szárított magokat. Évente 500 növény több mint 7000 különböző fajtáját szaporítják génbanki, kísérleti céllal. Minden év februárjában közzéteszik a listát a növényekről, amelyekből bárki választhat, aminek eredményeképpen az elmúlt 12 évben megtízszereződött a génbank által kiküldött minták száma.
Az elmúlt száz évben használt növényfajták 75 százaléka kikerült a termesztésből – fotó: Shutterstock
Emellett húsz gazdával van szerződésük, akik különböző gabonákat és egyéb növényeket próbálnak ki nagyobb területen, kifejezetten a termesztés biztonsága és a termesztéstechnológia vizsgálata, kialakítása céljából.
Bár a génbankban 1200 növényfajnak a magjait, illetve szaporítóanyagát őrzik, a szántóföldi növények és zöldségek, gyógy- és aromanövények fajtajegyzékén kicsivel több mint 100 növényfaj szerepel, ami jól mutatja, mennyivel több növényfaj lehetne termesztésben.
Továbbá vannak a világon olyan klímájú területek, mint amilyenek felé mi haladunk, és ott is zajlik növénytermesztés, tehát tőlük genetikai alapanyagot, jó gyakorlatot és szakmai tudást is át lehet venni – mondta Baktay Borbála.
Forrás: 24.hu
_fill_540x300_0.jpg)
