Az amerikai–orosz tárgyalások során felmerült a fekete-tengeri gabonamegállapodás újjáélesztése, amely jelentős mértékben csökkentené az Európai Unióra nehezedő nyomást: az ukrán gabona újra közvetlenül harmadik országokba juthatna el, nem az EU-n keresztül. Ennek legnagyobb nyertesei az európai gazdák lennének – legalábbis elméletben.
Ám az Európai Unió, élén Ursula von der Leyennel, egyértelműen elutasítja az ilyen irányú kezdeményezéseket. Az Európai Bizottság elnöke korábban kijelentette, hogy a szankciók és a korlátozások mindaddig érvényben maradnak, amíg Ukrajnában nem születik „igazságos és tartós béke".
Az EU már 2022 nyarán vám- és kvótamentes kereskedelmi lehetőséget biztosított Ukrajna számára, hogy megkönnyítse a háború sújtotta ország gabonaexportját. Ennek azonban súlyos mellékhatásai lettek: az európai piacot elárasztották az ukrán agrártermékek, ami árzuhanást, versenyképtelenséget és gazdatüntetéseket eredményezett.
A brüsszeli döntéshozók a tiltakozások ellenére 2025 júniusáig meghosszabbították a vámmentességet. Az EU várhatóan idén nyáron nem hosszabbítja meg a vám- és kvóta mentességet, ez viszont nem jelenti azt, hogy az európai gazdák fellélegzhetnének. Brüsszel ugyanis az EU és Ukrajna között érvényben lévő „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet" című egyezmény módosítását tervezi. Valószínűleg a módosítás Ukrajna tervezett uniós csatlakozásával összhangban valósul majd meg.
Miután az uniós fellépés elmaradt, Magyarország 2023-ban egyoldalúan betiltotta az ukrán gabona importját. A döntés mögött nemcsak a gazdák védelme, hanem élelmiszerbiztonsági aggodalmak is állnak.
Az ukrán mezőgazdasági termékek nem minden esetben felelnek meg az EU szigorú szabványainak. A NÉBIH például 2024-ben 40 tonna GMO-val szennyezett ukrán kukoricavetőmagot foglalt le. Gyakori, hogy az ukrán gabonában tiltott növényvédő szerek, toxinok mutathatók ki – volt, hogy a termény még állatok számára sem volt biztonságos.
Brüsszel szolidaritásról beszél, de sokak szerint a háttérben nyugati és amerikai agrárbefektetők állnak. Az ukrán földterületek jelentős része – mintegy 9 millió hektár – néhány nagyvállalat és oligarcha kezében összpontosul. Az Oakland Institute adatai szerint a USAID milliárdos összegekkel támogatta ezeket a cégeket, és finanszírozta a logisztikai útvonalakat is, amelyeken keresztül az ukrán gabona eláraszthatta az uniós piacot.
Ha Ukrajna valóban az Európai Unió tagjává válik, az hatalmas csapást mérhet a magyar mezőgazdaságra. Családi gazdaságok tömege mehet csődbe, a támogatások jelentős része Ukrajnában landolhat, a GMO-mentes termelés pedig szembekerülne az ipari méretű, ellenőrizetlen ukrán tömegtermeléssel. A gazdák már most is a túlélésért küzdenek – egy uniós csatlakozás pedig tovább rontana a helyzetükön.
Forrás: Mandiner
Indexkép: Pixabay