Új agrárgazdasági kutatást indít az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával, adta hírül a kutatóintézet a tudomány napja közeledtével. Most először mérik fel országosan, reprezentatív kutatással az ökológiai gazdálkodás jövedelmezőségét.
Azok a gazdák, akik önkéntes adatközléssel segítik a kutatás eredményességét, visszacsatolásként hasznos képet kaphatnak a saját üzemi működésükről: értékelhetik gazdasági teljesítményüket, felismerhetik erősségeiket és a fejlesztendő területeket, hiszen ágazati, reprezentatív adatokkal tudják majd összevetni saját gazdaságuk teljesítőképességét. A hiánypótló kutatás az ökológiai növénytermesztésre vagy állattartásra átállni szándékozó gazdáknak is rendkívül hasznos támpontokat adhat a jövőben.
Az EU „Termőföldtől az Asztalig" stratégiája azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig az Unió mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodás fog folyni – fotó: pexels.com
A mezőgazdasági vállalkozások amellett, hogy élelmiszert és takarmányt állítanak elő, használják természeti erőforrásainkat és alakítják a körülöttünk lévő tájat. Nem mindegy tehát, hogyan, milyen környezeti lábnyommal, a természettel együttműködve vagy azt agrokemikáliákkal terhelve üzemelnek.
A mezőgazdasági vállalkozások ugyanakkor, mint minden vállalkozás, költségekkel, jövedelemtermelő képességgel is jellemezhetők. Tevékenységük akkor fenntartható, ha megfelelő jövedelmet tudnak a vállalkozásban dolgozók számára biztosítani.
A mezőgazdasági termelés ágazati szintű költség-haszon elemzése régóta kutatások és elemzések tárgya. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) egy reprezentatív, - több mint kétezer mezőgazdasági termelőből álló - mintán, az úgynevezett tesztüzemi hálózaton keresztül, évről évre vizsgálja és publikálja a magyar árutermelő mezőgazdasági vállalkozások ágazati költség-haszon elemzését, a vállalkozások önkéntesen rendelkezésre bocsátott költség- és jövedelemadatai alapján.
Ezek az adatok fontos iránymutatók az agrárszakpolitikai intézkedések tervezéséhez és hatásaik nyomon követéséhez. Bár az AKI tesztüzemi hálózatában szerepelnek olyan gazdaságok, amelyek részben vagy egészben ökológiai termelésre álltak át, az adatok erre a gazdálkodási formára nézve nem reprezentatívak.
Az AKI tesztüzemi rendszerének adataiból tudjuk, hogy például a búza esetében 2022-ben a termelési költségek átlagosan 321 ezer Ft-ot tettek ki hektáronként. Ennek két legnagyobb költségtétele, az összes költség 54%-a, a tápanyag-utánpótlás és a gépi munka volt. Ökológiai gazdálkodásban azonban ezek az adatok nem, vagy csak nagyon korlátozottan használhatóak, gondoljunk csak az ökológiai termelés teljesen eltérő inputanyag-felhasználására.
Az EU „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig az Unió mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodás fog folyni. A hazai Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terve szerint pedig 2027-ig a magyar agrárterületek 10%-án fogunk ökológiai gazdálkodási rendszerben termelni. Jelenleg a hazai mezőgazdasági területek 6,3%-a áll ökológiai művelés alatt.
Az öko minősítéssel is rendelkező, de mellette nem öko módon is gazdálkodó üzemek összterülete ugyanakkor a hazai mezőgazdasági területek 12,5%-át fedi le. A 2027-re ütemezett 10%-os átállási cél tehát már azzal is elérhető lenne, ha a részben átállt üzemek kiterjesztenék ökogazdálkodási tevékenységüket. A növekedéshez azonban elengedhetetlen, hogy a termelők meggyőződhessenek az ökológiai művelés gazdasági versenyképességéről, minél több termelési ágazat vonatkozásában.
A gazdák, akik önkéntes adatközléssel segítik a kutatás eredményességét, visszacsatolásként hasznos képet kaphatnak a saját üzemi működésükről – fotó: pexels.com
Bár sokan azt gondolják, hogy az ökológiai gazdálkodás egy extenzív, éppen ezért nem produktív rendszer, az előzetes üzemi adatok nem ezt mutatják. Meglepően sok magas termelékenységű üzemnek van ökogazdálkodási tevékenysége. A 2020-as Agrárcenzus adatai szerint például a szabadföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó üzemek negyede végez területeinek egy részén vagy egészén ökológiai termelést. Minden negyedik szarvasmarhát öko minősítéssel rendelkező üzemben tartanak. Az Agrárcenzus 2020 eredményei szerint a nem ökológiai gazdaságok átlagos üzemmérete 18,2 hektár, míg az ökológiai gazdálkodásban valamilyen mértékben érintett gazdaságoké 167,9 hektár, amely jelentős méretbeli különbségekre világít rá, ami a gazdaságosságot is befolyásolhatja.
„A most induló agrárgazdasági kutatásunk nem csak azt nézi, hogy egy konkrét mezőgazdasági üzem mennyi jövedelmet termel, hanem ágazatonként vizsgálja, hogy például a gabonatermesztés, a zöldségtermesztés vagy éppen az állattenyésztés ökológiai gazdálkodásban mennyire jövedelmező. A széleskörű, reprezentatív felméréssel egyrészt a kutatásban résztvevő gazdaságoknak szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy összemérhetik teljesítményüket az országos átlaggal. Másrészt az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklődő termelők számára tudunk irányt mutatni abban, hogy milyen várható költség és jövedelem arányokkal számolhatnak ökológiai átállás esetén.” - beszélt a kutatás céljáról dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
„Az eredmények a gazdálkodók mellett a szakpolitika számára is hasznosak lehetnek, hiszen a jövőálló mezőgazdaságnak nemcsak környezeti és társadalmi szempontból, de gazdaságilag is fenntarthatónak és versenyképesnek kell lennie. Az ökológiai szektor eredményeinek összevetése a teljes hazai agrárium ágazati teljesítményével hiánypótló információkat fog adni a döntéshozók számára is.”– tette hozzá a szakember.
Az adatgyűjtést a kutatók úgy alakították ki, hogy minél kisebb terhet jelentsen a bekapcsolódó gazdaságok számára. A kutatás az Agrárközgazdasági Intézet szakmai javaslatai és a KSH szakértőinek segítségével létrehozott reprezentatív mintán alapul. A kiválasztott gazdálkodók november folyamán levélben vagy elektronikusan kapnak megkeresést az ÖMKi-től.
_fill_540x300_0.jpg)
