Összesen 20-30 helyen, alig pár négyzetméteren az országban felütötték fejüket a kaktuszok. Jellemzőjük, hogy nem őshonosak, viszont rendkívül szívós növények, melyek veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra - írja az idokep.hu
Természetes ellenség hiányában a kaktuszok könnyen kiszoríthatják jelenlétükkel az alacsonyabb tűrőképességgel rendelkező őshonos fajainkat – fotó: idokep.hu/Youtube
Egyes kaktuszoknak a túlélésben a -20 fokos fagy sem okoz problémát
Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa, Csecserits Anikó elmondta, hogy az amerikai kontinensről Európába kerülő inváziós kaktuszfajok a Magyarországhoz hasonló szélességi körökön, sőt még ennél is hidegebb éghajlaton képesek túlélni a telet. Hazánkban a 2000-es évek óta ismertek, azaz egy-egy helyszínen már 20 éve megtalálhatók. Egyes kaktuszoknak a -20 fokos fagy sem okoz problémát a túlélésben.
Ilyen hidegtűrő Amerikából hozott kaktuszok az ördögnyelv-fügekaktusz, a heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) és a Kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaeacantha).
A szakértő szerint bár nem a klímaváltozásnak köszönhető a medvetalpkaktuszok magyarországi elterjedése, de ellenség hiányában könnyen kiszoríthatják jelenlétükkel az alacsonyabb tűrőképességgel rendelkező őshonos fajainkat, hiszen azok kevésbé ellenállók a rendkívüli (aszályos, forró) időjárással szemben.
Jelenleg több, mint 60 természetben való kisebb-nagyobb megtelepedésről tudnak
A Szegedi Tudományegyetem munkatársa, Dr. Kelemen András a fentieken túl elmondta, hogy hazánkban a természetben eddig 15 faj alkalmi vagy tartós megtelepedését észlelték.
Inváziósnak, és más fajokra veszélyesnek leginkább a medvetalpkaktuszokat tartja, mert ezek számos védett növényfajt kiszorítanak a természetes élőhelyükről.
Az idén indult "citizen science" adatgyűjtés alapján kiderült, hogy alig egy év alatt megháromszorozódott az ismertté vált „kivadult" kaktuszállmányok száma, jelenleg több, mint 60 természetben való kisebb-nagyobb megtelepedésről tudnak. Ezek mintegy fele a Duna-Tisza közén található, de felfedeztek már állományokat a Nyírségben, a Börzsönyben, a Pilisben, a Vértesben, a Gerecsében, a Bakonyban, a Mecsekben és a Villányi-hegységben is.
A kaktuszok megnehezíthetik egy terület mezőgazdasági célú hasznosítását
A biológus egy a témával foglalkozó kutatás során idén elsőként bizonyította a kaktuszok magról történő természetben való terjedését. Ennek révén a szaporodásuk még könnyebbé válik,aminek következtében sokkal nagyobb távolságokba képesek elburjánzani.
A kaktuszok egyes őshonos fajok kiszorításán kívül megnehezíthetik, sőt meg is akadályozhatják egy terület mezőgazdasági, illetve rekreációs célú hasznosítását.
Ékes bizonyítéka ennek az, hogy a Mediterráneum és Afrika egyes részein már annyira elszaporodtak a kaktuszok, hogy ellehetetlenítik a gyepek legeltetését is, sőt a 20. század első felében Ausztráliában hatalmas területeket kellett a gazdálkodóknak elhagyniuk a kaktuszinváziók miatt, mert nem tudták azokat legeltetni - fogalmazott a szakértő.
A kaktuszok a természetbe felelőtlen kiültetéssel vagy a zöldhulladék útján kerülnek, irtásukra már több alkalommal, több helyszínen is sor került. Törekedni kell arra, hogy Magyarországon még idejében sikerüljön megakadályozni a túlszaporodásukat, megelőzve a hasonló drasztikus esetek bekövetkezését!
