Az Agrárminisztérium (AM) 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat – mondta a tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára pénteken Bonyhádon.

Juhász Anikó a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson tartott előadásában hozzátette: előtérbe fog kerülni a technológiai és a tudásra alapozott fejlesztés, illetve az állategészségügyi feladatok.

Kitért arra is, hogy a szarvasmarha-ágazat pozitív piaci folyamatok előtt áll, a török piac stabil, a kivitel nő, az import csökken. A legfrissebb KSH-adatok szerint a magyar szarvasmarha-állomány létszáma a 2017-es 864 ezerről 2018-ra 879 ezerre nőtt.

Ismertetése szerint jelenleg az ágazat szereplői az anyatehenek, a hízott bikák és a tejhasznú tehenek után 44 ezer, 16 ezer és 101 ezer forint termeléshez kötött, nemzeti támogatást kapnak. Átmeneti nemzeti támogatásként húsmarhára 30 ezer, anyatehénre 22 ezer, a szarvasmarha extenzifikációjára 30 ezer forint támogatás jár, a tejtámogatás literenként  5,45 forint. Az átmeneti nemzeti támogatások 2020-ig biztosan fennmaradnak, 2018-ban tervezik az előlegfizetést, amire október 16-a után kerülhet sor – mondta.

Közlése szerint a minisztérium 2019-ben is biztosítja az állatbetegségek megelőzését szolgáló, jelenleg 10,5 milliárd forintos támogatást. Idén 1,5 milliárd jut a vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, gyógykezelésére és immunizálására, 3,6 milliárd forint az elhullott állatok ártalmatlanítására. 2018-ban a tárca 1,3 milliárd forint tenyésztésszervezési támogatást biztosít, a cél ennek fenntartása.

szarvasmarha

A szarvasmarha-ágazat pozitív piaci folyamatok előtt áll – fotó: Shutterstock

Juhász Anikó az Európai Unió 2020-tól életbe lépő, Közös Agrárpolitikájáról (KAP) elmondta: a keretösszeg csökkenése elsősorban a vidékfejlesztési támogatásokat érinti, megmaradnak a termeléshez kötött támogatások és a fiatal gazdák támogatása.

Beszámolt arról, hogy egy terv szerint minden tagállamnak be kell mutatnia, hogyan kívánja növelni a gazdálkodók tudását. Az Unió kutatásfejlesztési alapja számára növekvő forrás áll majd rendelkezésre, ezen belül több mint kétszeresére, tízmilliárd euróra nő az agrártudományok által elhozható összeg.

Mint mondta, új lesz az is, hogy a környezet- és klímavédelem szempontjának közvetlen indikátor értéke lesz, azaz mérhetővé válik az érvényesítése.

Az európai fogyasztók szemében az agrárium támogatása csak akkor elfogadható, ha a klíma- és környezetvédelmi céloknak megfelel, ez az állattartóknak is, különösen a szarvasmarhatartásnak nagy kihívás –jegyezte meg a helyettes államtitkár.