Víz nélkül már az orgona, az aranyvessző vagy a fagyal sem bírja annyira, mint régebben. A klímaváltozás a hétvégi házak, telkek estében is átrendezi a zöld és a virágos növények ültetési igényeit. Ahol nem tudják biztosítani a napi szintű öntözést, ott már sokkal körültekintőbben kell eltervezni a növények ültetését, mint korábban. Nagyon lényeges a klímának megfelelő fajtaválasztás, és hogy az égtájaknak megfelelően legyenek elültetve a dísznövények és virágok – írja a vg.hu.

orgona

Víz nélkül az orgona sem bírja – fotó: pixabay.com

"Manapság sokkal nagyobb feladatot igényel a hétvégi házaknál az, hogy milyen növényt szeretnénk ültetni, és tudunk-e olyan helyet biztosítani, hogy a vízhiányos időszakokat is kibírják. Régebben az ember vett valamit, aztán biztos megmaradt, de ma már nem így van" – nyilatkozta Megyeri Szabolcs dísznövénykertész, a Megyeri kertészet tulajdonosa a Világgazdaságnak.

A júliusi és augusztusi extrém szárazságban bizonyos dísznövényeknek rendszeres öntözés kell ahhoz, hogy egészségesen fejlődjenek és virágozzanak a kertben. Éppen ezért a virágos növények közül a hagymás, évelő virágokat ültetik a hétvégi házak kertjébe, azaz olyan helyre, ahol nem garantált a napi szintű locsolás.

Hogy kiültetünk valamit, és az öntözés nélkül megvan, olyan nincs. Olyan van, hogy szeptemberben elültetünk valamit, beöntözzük, majd ősszel és tavasszal eljuttatjuk odáig, hogy nyáron kibírják azt, hogy hetente csak egyszer vannak öntözve, de akkor is mulcsozni és takarni kell a talajt azért, hogy a nyári szárazságot át tudják vészelni

– mondta Megyeri Szabolcs.

Hozzátette: már a hagymás növények is több odafigyelést igényelnek, mint korábban. Először is fel kell mérni a telek adottságait és fekvését, majd a beültetni kívánt területet is. Minden növénynek szüksége van a napra, de az sem mindegy, hogy egész nap éri az erős sugárzás, vagy csak időszakosan.

Fontos, hogy a nap folyamán legyen a növénynek árnyékos pihenő időszaka, azonban a virágos növényeket félárnyékba sem érdemes ültetni, mert akkor meg nem jön ki a színe.

A nyári szárazságot és a kimondottan tűző napot a keskeny levelű ezüstfa, a galagonya, a bodza, a kökény és a nyárfák viselik el, ezek azok a növények, amelyek megélnek Magyarországon az erdőkben és a mezőkön. Azok a dísznövények, amelyek a kertészetekben szerezhetőek be, és amiket az emberek szeretnek beültetni a kertjeikbe,  ez nem jellemző. Leginkább a selyemmirtusz és annak fajtái bírják a visszaverődő hőt és a forróságot.

Például az orgona, az aranyvessző és a fagyalok, amelyekről korábban egyértelműen azt gondoltunk, hogy megmaradnak és mindent kibírnak, azok most nem feltétlenül maradnak meg és bírnak ki mindent

– mutatott rá a kertész.

A megfelelő növényválasztás után a hétvégi házak kertjeiben az a legfontosabb, hogy a növény töve mindig legyen betakarva a tűző nap elől, vagyis a nap közvetlenül ne tudja szárítani vagy égetni a talajt, és a talajfelszínről se párologjon el a víz.

A hangsúly mindig azon van, hogyan és milyen kondícióban tartjuk a növényt, valamint, hogy mennyi idős. A kiválasztott növénynél a legfontosabb, hogy az életének az első pár évében eljuttassuk oda, hogy önálló és megfelelő méretű gyökérzete alakuljon ki. A növény, hogyha egy mély rétegű, tápdús, öntözött talajban van, akkor túléli a szárazságot.

Példaként említette, hogy a fák esetében ha választani kell egy mezei juhar vagy egy hegyi juhar között, akkor inkább a mezei juhart válasszuk, mert kisebb a levele, ezért jobban bírja a szárazságot, a hegyi juharnak azonban nagyobb a levele, páraigényesebb, és nem fog víz nélkül megmaradni a kertben.

Magyarországon létezik egy olyan flóra, amely megél öntözés nélkül, ezek őshonos fák – ilyen a galagonya, a bodza, a kőrisek is, amelyek erdőben és mezőn élnek.

"Általában a kertünkbe nem ezeket, vagy kevésbé ezeket ültetjük, de érdekes, hogy ezeket is, ha nem egy állományban vannak, nincsenek megerősödve, akkor bizony kikezdheti a nyár" – részletezte Megyeri Szabolcs.

Szabó Péter klímakutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza szerint, a fiatalabb gyümölcsfák kivételével azok a gyümölcsösök, amelyeknek a gyökerei mélyebben vannak, valószínűleg jól bírják még a júliusi és augusztusi szárazságot. A csemetéket azonban kivétel nélkül gyakrabban kell öntözni.

A gyümölcsfák 35 fok felett nem tolerálják a hőmérsékletet, és megállnak a növekedésben, a szőlő szintén, de kissé jobban tolerálja, mint a gyümölcsfák"

– mondta Szabó Péter.

Egyes esetekben már hálót is húznak a szőlő fölé, hogy a tőkét ne érje direkt napsugárzás, megakadályozva ezzel a szemek megperzselődését.

A klímakutató elmondta, hogy a fiatalabb fák ültetésénél – amelyeknek nincs mélyen a gyökere – lényegesen jobban kell figyelni a középső országrészben, különösen a Duna vonalában. Itt a talaj felső 20–50 centimétere rendkívül száraz, és 20 százalék vagy az alatti benne a hasznosítható víztartalom. Emiatt az olyan nyári növények, mint a kukorica és a napraforgó a Duna vonalán, valamint a Tiszántúl középső és déli részén kritikus állapotban vannak – tette hozzá.

„A HungaroMet vizsgálja az úgynevezett zöldességi vegetációs indexet, és július előtt a kukorica és a napraforgó szempontjából egy jó termésű évnek néztünk elé, most augusztus elején pedig már az egyik legrosszabb termésévhez, a 2022-es évhez közelítünk. A napraforgó esetében néhol már most rosszabb termésévnél vagyunk a 2022-eshez képest" – mondta Szabó Péter.

"A legmelegebb júliuson vagyunk túl, egyben egy extrém hőhullám sújtotta júliuson, tartósan 35 fok felett volt a hőmérséklet, és így nagyon magas volt a párolgás is – ezek egyike sem tesz jót a nyári növényeknek. A legerősebb aszály 2022-ben volt, az ideit majd csak augusztus végén tudják összegezni. A klímamodellek alapján még gyakoribbak lesznek a száraz időszakok, és szinte normális lesz a 2022-es legaszályosabb nyár" – tette hozzá a kutató.