A sulyom a Tisza-tó jelképe, a mai napig gyomosító vízinövényként tekintünk rá, viszont védelmet élvez. Igencsak kellemetlen tud lenni, ha rálépünk megkeményedett termésére, mert tüskéi kíméletlenül belemélyedhetnek a talpunkba. Sokakban ez a kép él ma már csak a növényről, pedig a termése ehető is. A Távol-Keleten a sulyom egy közeli rokonát kifejezetten termelik, a rizshez hasonlóan közel egyméteres vízben. A különbség annyi az ottani és a hazánkbeli növényfaj között, hogy annak nincs szúrós tüskéje, termése pedig nagyobb, kerekebb. Felszeletelve mi is találkozhatunk vele a kínai zöldségkeverékekben.ú
A régiek a kemény, szúrós tüskés termést felhasználva, parittyával lőttek vele az ellenségre, egy jó találat nagyon komoly, akár halálos sérüléseket is okozhatott. Később, békeidőben pedig a házak, ólak környékét sulyommal szórták fel, csupán egy keskeny ösvényt hagyva a közlekedésre. Igen hatékony módszer volt ez abban a korban, amikor mindenki mezítláb járt, mert a sulyom nemcsak beleállt a sötétben gyanútlanul lopakodó tolvajok lábába. Amúgy simán átszúrja a tengeri sünökkel szemben védelmet jelentő vízicipő talpát is, és nemcsak belefúródik az ember lábába, de jó eséllyel bele is törik, aminek aztán fájdalmas gyulladás, ne adj' isten elfertőződés a következménye.
A sulyom igazán aljas felhasználási módját a török időkben fejlesztették ki, amikoris az egri vár védői méregbe áztatva szórták szét az erődítmény körül.
Azonban eleink fogyasztották is a sulyom termésének belsejét, amit megfőztek. A XIX. század ötvenes-hatvanas éveiben Nyíregyházán állítólag a piacon úgy árulták, mint a gesztenyét és nagyon népszerű volt. Sőt, megőrölve a lisztjéből kenyeret is sütöttek.
Szabó István, egy kézműves csokoládét és bonbont készítő vállalkozás vezetője erre építve találta ki, hogy a sulyom amúgy ízletes terméséből egy különleges bonbont alkosson, amely a Tisza-tó szimbóluma lehet. A zsenge, még zöld termést leszüretelik (a növény védett, ezért ehhez engedély kell, amit mindig meg is kérnek), majd tisztítják, átmossák, feldarabolják és pektinbontót adnak hozzá.
Sulyom a Tisza-tavon – fotó: wikipédia
Ezt általában keményhúsú gyümölcsök esetében alkalmazzák a pálinkakészítésnél. Segít feltárni a sulyom beltartalmát, majd a masszához amiláz enzimet adnak, ami a szénhidrátot cukorrá alakítja át. Így ebből az egész krémes anyagból főzött kivonat lesz a sulyomkrémmel töltött étcsokoládés bonbon töltelékének ízesítőanyaga.
S a kínálat bővül: egy sörfőző vállalkozás sört is ízesít a sulyomkrémmel, sőt, Szabó István már alkoholos párlatot is főzetett belőle.
