A kormány ökológiai termelés iránti elkötelezettségét mi sem mutatja jobban, minthogy több mint háromszorosára, a korábbi 20 milliárd forint helyett több mint 60 milliárd forintra nőtt az ökogazdák támogatása. A VP-ben szinte egyetlen más területen sem tapasztalhatunk ekkora mértékű növekedést.
Nemcsak a rendelkezésre álló forrás nőtt jelentősen – fotó: Shutterstock
További kedvező hír az ökogazdáknak, hogy az egy hektárra jutó támogatási összegek is magasabbak lettek minden művelési mód esetén, annak ellenére, hogy a betartandó előírások és kötelezettségek lényegesen egyszerűsödtek, illetve csökkentek. Ez azért is komoly siker, mivel a hasonló, tehát valamely környezetvédelmi, állatjóléti stb. többletkötelezettség teljesítéséért nyújtott kompenzáción alapuló intézkedések esetében a támogatási összegek szorosan kötődnek a teljesítendő előírásokhoz.
Több előírás teljesítéséért főszabályként több kompenzáció nyújtható, míg kevesebb kötelezettség a kifizetés csökkenését eredményezi. Az ökogazdálkodás esetében az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során a magyar kormánynak sikerült „áttörnie” ezt az elvet, éppen a biogazdálkodás sikeres elterjesztése érdekében.
Az utóbbi időszakban ugyanis azt tapasztalhattuk, hogy miközben a környező országokban jelentősen, pl. Csehország esetében többszörösére nőtt a biogazdálkodásba bevont terület, Magyarországon lényegében nem változott, nagyjából 120-130 ezer hektár körül stagnált.
Pedig az ökológiai gazdálkodás elterjedése több szempontból is előnyös lenne és egybevág a hazai fejlesztéspolitika általános célkitűzéseivel. A biogazdálkodás egyrészt a konvencionális mezőgazdaságnál fenntarthatóbb, kevesebb környezetterhelést okozó termelési módszereket jelent. Másrészt a biogazdák a fogyasztók számára az egész unióban egységes szabályok szerint előállított, ezért garantált minőségű, magasabb beltartalmi értékekkel rendelkező élelmiszert termelnek.
Harmadrészt – összhangban a magyar kormány agrár- és vidékfejlesztési politikájával – főként a kis- és közepes méretű családi gazdaságokra támaszkodik. A biogazdák több mint 90%-a 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Végül, de nem utolsósorban, a mérsékeltebb vegyszerhasználat miatt nagyobb a kézi munkaerőigénye és ezzel hozzájárulhat a VP egyik fő céljához, a vidéki foglalkoztatás javításához, új vidéki munkahelyek teremtéséhez.
Az új ökológiai gazdálkodás támogatási rendszer fontos jellemzője – a magasabb támogatási összegek és az egyszerűsítés mellett –, hogy sokkal élesebben elválik az agrár-környezetgazdálkodási programtól (AKG). Ez a jogalkotói szándék megjelenik az uniós vidékfejlesztési alaprendelet szerkesztésében, hiszen az előző időszakkal ellentétben két külön cikk alatt, két világosan elkülönített intézkedésként szerepel a két program.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
Kötelezettségek AKG és Ökológiai gazdálkodás támogatás esetében
A hasonlóságok – a kieső jövedelem és a felmerülő többletköltségek kompenzációjaként, azokkal arányosan megállapított mértékű kompenzációs kifizetés, hektár alapján – ellenére a 2014-2020-as programozási időszakban sokkal nagyobb hangsúlyt kap tehát a két intézkedés közötti különbözőség. Ennek alapvető oka, hogy az AKG és az ökológiai gazdálkodás támogatása alapvetően két különböző célt szolgál: míg az AKG célja a környezet számára kevesebb terhelést jelentő termelési módszerek támogatása, az ökológiai gazdálkodás ennél jóval többről szól.
A biogazdálkodás esetében nemcsak környezetbarátabb – egyébként az AKG-nál jellemzően szigorúbb – előírásokról van szó. Itt a fő cél a garantált minőségű, egészségesebb, egységes jelöléssel ellátott bioélelmiszer előállítása. A garantált minőségért a termelőket természetesen magasabb árakkal „jutalmazza” a piac. A bioélelmiszerek és a hagyományos termékek közötti árkülönbség az adott terméktől és piactól függően jelentős – egy OECD tanulmány szerint az OECD tagországokban a vizsgált termékek esetében 30% és 200% közötti – eltéréseket mutat, de egy biztos: a biogazda minden esetben magasabb árra számíthat a konvencionális terméket előállító társainál.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Támogatási összegek szántó művelésű területek esetében
A bioélelmiszerek magasabb értékesítési ára a támogatási rendszerben ott jelenik meg, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatási rendszerbe újonnan bekerült területek szántó és gyep művelési mód esetében két éven, ültetvény esetében három éven keresztül magasabb, ún. átállási támogatásban részesülhetnek. Hiszen ez alatt az időszak alatt még nem lehet bio minősítésűként értékesíteni az itt előállított termékeket.
Az átállási időszak lejártát követően csökken a támogatás, hiszen ekkortól már a gazdának a szigorúbb előírások miatti hozamkiesését részben kompenzálja a magasabb értékesítési ár. Megjegyezzük, hogy számos tagállam – pl. Ausztria – nem alkalmazza a magasabb összegű átállási támogatás intézményét.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Támogatási összegek gyep művelésű területek esetében
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Támogatási összegek ültetvények esetében
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
VP ökológiai gazdálkodás és ÚMVP AKG ökológiai gazdálkodás célprogramok jellemző támogatási összegei
Az AKG és az ökológiai gazdálkodás támogatása a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérében, a területalapú támogatások esetében is megkülönböztetésre kerül. Az új KAP egyik legfontosabb újításaként bevezetett, összefoglaló nevén a brüsszeli zsargonban csak „zöldítés”-ként emlegetett környezetvédelmi többletkötelezettségeket az ökológiai gazdálkodást folytatók esetében automatikusan teljesítettnek veszi a jogszabály. Azaz a területalapú támogatás zöldítésért járó részéért – Magyarország esetében ez feltehetően 80-82 eurónak megfelelő forint összeg hektáronként, a biogazdának elegendő betartania az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó uniós rendeletek előírásait.
Ezzel szemben az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevőknek nemcsak hogy be kell tartaniuk a jelentős többletköltségekkel járó zöldítési előírásokat, hanem ezeket túl is kell teljesíteniük, ha meg akarják kapni az AKG-ban járó támogatást. Mindennek különösen a szántó művelési ágban van jelentősége, hiszen itt járnak a legtöbb többletteherrel a zöldítési kötelezettségek (mint például az 5%-os ökológiai célterület kialakítása, illetve vetésszerkezet differenciálása).
A VP ökológiai gazdálkodás támogatására vonatkozó szabályai – mint ahogy korábban arra utaltunk – lényegesen egyszerűsödtek az előző időszakhoz képest. Az ökológiai gazdálkodás támogatás elnyeréséhez az ökogazdának „elegendő” a vonatkozó uniós rendeletek, az ökológiai termelésről és címkézésről szóló 834/2007/EK Tanácsi rendelet, illetve a végrehajtási szabályokról szóló 889/2008/EK Bizottsági rendelet előírásait betartani. Az ökotermelés kompenzációs támogatásának előírásai közül kikerültek tehát az AKG-ból „kölcsönzött” többletkötelezettségek, amelyek egyrészt feleslegesen nehezítették az ökogazdák dolgát, másrészt a fő cél, a biotermék előállítása szempontjából jelentős hozzáadott-értékkel nem bírtak.
Háromszor annyi pénz áll rendelkezésre a biogazdák támogatására – fotó: Shutterstock
A biogazdáknak a támogatásért cserébe a jövőben kizárólag az egész unióban alkalmazott, egységes előírásokat kell betartaniuk – azok közül azonban nem válogathatnak, mindegyik kötelezően vonatkozik rájuk. Ezzel szemben az AKG – az alapcsomagon felül – a gazdák számára választható előírásokból tevődik össze. A gazda maga állítja össze, mely kötelezettségeket tartja be és a támogatás összege ezek betartása után jár. A mellékelt táblázatokban szereplő AKG támogatási összegek az elérhető elvi maximum összegek, amelyek abban az esetben járnak, ha a gazda az összes létező előírást önkéntesen vállalja és be is tartja. Ez azonban a gyakorlatban szinte teljesen ellehetetlenítené a nyereséges gazdálkodást, ezért valószínűtlen, hogy sokan tényleg be fogják vállalni az összes kötelezettséget a támogatás maximalizálása érdekében.
Fontos különbség, hogy az ökogazdálkodás esetében a kompenzáció mértéke minden esetben 100%. Ezzel szemben a kormányzat az Európai Bizottsággal történő tárgyalások során elérte, hogy az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés szántó művelési módú tematikus előíráscsoportjaiban az általános birtokpolitikai célok, azaz a kis és közepes méretű családi gazdaságok előnyben részesítése, megerősítése mentén bizonyos üzemméret felett a kompenzáció differenciált lett. A támogatás intenzitás alapja a kedvezményezett teljes üzemmérete – tehát nem az AKG-ba bevitt területek – lesz, mértéke pedig 300 ha felett 85%, 1200 ha felett pedig 50%. Az ökológiai gazdálkodás támogatás esetén – elismerve az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelésének szükségességét – ezt a differenciálást nem vezette be a kormány.
A pályázati eljárással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a kedvezményezettek kiválasztására mindkét esetben – hasonló kritériumok alapján – pontozásos eljárással fog sor kerülni. A kiválasztási eljárásnak az AKG esetében feltehetően jóval nagyobb szerepe lesz, hiszen a rendelkezésre álló keretösszeg az előző időszakhoz képest lényegesen nem változott. Ezzel szemben az öko esetében a megháromszorozott forrás várhatóan lehetővé teszi, hogy aki lényegében vállalja az ökorendelet önmagában is rendkívül szigorú előírásait – azaz a pályázat jogosultsági feltételeit – az nagy valószínűséggel hozzá is juthat a támogatáshoz.
Ezen kívül a VP számos más intézkedése is hozzájárul az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséhez. Az állattenyésztési és kertészeti beruházások esetében, vagy a fiatal gazda pályázatnál például előnyt élvez az a pályázó, aki vállalja, hogy biogazdálkodásba fog. Éppen ezért a forráskeret egy – kisebb – részét a kormány elkülöníti, és várhatóan 2017-ben újra kiírásra kerül az ökológiai gazdálkodás támogatásának intézkedése. A következő időszakban tehát nemcsak egyszer, hanem legalább két ízben lehet csatlakozni a biogazdálkodás támogatási programhoz.
Az új VP tehát a korábbiakhoz képest háromszor nagyobb forráskerettel, magasabb hektáronkénti támogatási összeggel és a gazdálkodók számára egyszerűbb, előreláthatóbb szabályokkal segíti elő közös stratégiai célkitűzésünket, az ökológiai termelésbe bevont területek növelését, az ökogazdálkodás támogatását. A közös cél elérése érdekében a következő időszakban is számítunk a jelenlegi és leendő biogazdák, valamint az ökológiai gazdálkodást támogató civilek, tudományos műhelyek és tanúsító szervezetek együttműködésére.
Dr. Mezei Dávid
agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár
