Bár az ökológiai termelők száma megnégyszereződött és a termőterületek mérete is dinamikusan nőtt az utóbbi években, a legfrissebb adatok szerint a hazai élelmiszerek mindössze 0,8 százaléka származik ökológiai gazdaságból – hangzott el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Ágazati Szakmai Napján. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartott rendezvényen szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési témakörben csaknem harminc előadás hangzott el.

"A régió meghatározó tudásközpontjaként a Debreceni Egyetem feladata a fenntartható és versenyképes mezőgazdaság fejlesztésének támogatása a teljes élelmiszerláncban, ezen belül az ökológiai gazdálkodást folytatók, az átállás alatt lévők, a feldolgozók és a fogyasztók számára információ- és tudásátadás, valamint szolgáltatás. Éppen ezért ad helyet örömmel a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar az ÖMKi Ágazati Szakmai Napjának" – mondta a rendezvény megnyitóján Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.

A kari vezető kiemelte: a Debreceni Egyetem agrárkarának ökológiai gazdálkodás területén meglévő oktatási portfóliója és kutatási tapasztalatai kiterjednek a biológiai alapok, a növényi és állati genetika, genomika, szaporodásbiológia, a nemesítés, a természetes élőhely- és génmegőrzés, a regeneratív mezőgazdaság, a talajélet, az alternatív növényi tápanyagellátás, a földhasználat, a takarmány-előállítás, a biológiai növényvédelem, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a post-harvest területeire is.

rendezvény

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartott rendezvényen szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési témakörben csaknem harminc előadás hangzott el – fotó: unideb.hu

"Az ökológiai gazdálkodás támogatására és ezen feladatok koordinálására hozta létre az egyetem három szervezeti egysége – a MÉK, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Gazdaságtudományi Kar –, a Hajdú-Bihar Vármegyei Agrárkamara, továbbá Hajdúnánás Város Önkormányzata az Ökológiai Gazdálkodási Kooperatív Kutatási és Tudástranszfer Központot. Így segítve a fenntarthatóbb mezőgazdaságra vonatkozó célkitűzéseket, az ökológiai gazdálkodás, a körkörös gazdálkodási modell és a rövid ellátási láncok (REL) megismertetését és gyakorlati alkalmazásának növelését" – fejtette ki Stündl László.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú- Bihar vármegyei elnöke úgy véli: a Debreceni Egyetem a hazai ökológiai gazdálkodás zászlóshajója lehet.

"Hazánkban jelenleg csaknem 350 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás, a megtermelt biotermékek 90 százaléka azonban feldolgozatlanul elhagyja az országot. Ez nagyon szomorú, hiszen a társadalmi hasznossága, hogy vannak ökológiai gazdaságaink, nem hazánkban valósul meg. Értékeinket nem mi fogyasztjuk el.

Célunk, hogy növeljük az ökológiai termékek hazai népszerűségét. Dániában például a közétkeztetésben használt alapanyagok nagy része ilyen gazdaságokból származik. Ezzel éves szinten lakosonként mintegy 300 euró közegészségügyi megtakarítás keletkezik, annak köszönhetően, hogy egészségesebben táplálkoznak, egészségesebb a felnövekvő generáció és kevesebben kényszerülnek például táppénzre, kezelésekre" – sorolta a kamara elnöke.

Szólláth Tibor szerint a közétkeztetés hatalmas lehetőségeket rejt az ökológiai gazdaság számára és ezen termelési mód lehetőséget teremt a minőségi élelmiszer és a fenntartható gazdálkodás együttes megvalósulásához.

"Hazánkban az öko-élelmiszerpiac egyenletes növekedést mutat. A hazai öko-termékek kiskereskedelmi forgalma 2024-ben mintegy 38,7 milliárd forint volt, ami a teljes élelmiszer-forgalom 0,6 százalékát tette ki. Globálisan hazánk a 25. legnagyobb öko-területtel rendelkező ország, azonban az öko-termelés szerkezete nem az élelmiszer-előállítás felé mutat, nő a zöldtakarmány-előállítás piaci szerepe.

Európában az öko-termékek forgalomnövekedése 2022 és 2023 között 3 százalék volt, hazánkban ez a fejlődés elérte a 15 százalékot. A nemzetközi 66 euróhoz képest Magyarországon mindössze 10 eurót költ átlagosan egy lakos bioélelmiszerre, amelyek közül a legnépszerűbb termékek a bio bébiételek, zöldségek és gyümölcsök" – összegezte a hazai öko-piac eredményeit Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője.

A szakmai rendezvényen szó volt még egyebek mellett az ökoszőlő- és gyümölcstermesztés helyzetéről, a faj- és fajtahasználatról, a tápanyaggazdálkodásról az ökológiai zöldségtermesztésben, a hazai öko-üzemek forgalmáról és az öko-élelmiszerek kiskereskedelmi eredményeiről is.

Forrás: unideb.hu

Indexkép: unideb.hu