A részletes szabályozásról Lázár Attila, a Zala Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Földművelésügyi Osztály vadászati és halászati szakügyintézője adott tájékoztatást az Agroinformnak.
– Az elmúlt évtizedben rendkívüli módon megsokasodott a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítések száma, ezért a jogalkotó részéről szükségessé vált a korábban hatályos szabályozás módosítása annak érdekében, hogy a vad természetes mozgása ne lehetetlenüljön el – bocsátotta előre. – A kerítések közé szorult (szorított) vad károkozása is jelentősebb, továbbá felvet számos állatvédelmi és más (például közlekedésbiztonsági) problémát is. A szabályok értelmében vadászterületen (mint például külterületi szántók, rétek, legelők) – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve – a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.
A vad szabad mozgásának biztosítása érdekében a tartós telepítésű kerítések között legalább 10 méter távolságot kell hagyni – forrás: Pixabay
A szakember elmondta: a vadászati hatóság – figyelemmel a közlekedésbiztonsági szempontokra is – a tartós telepítésű kerítést akkor engedélyezheti az igazolt földhasználó számára, ha
- ahhoz a vadászatra jogosult hozzájárult,
- az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladja meg,
- a vad természetes életfeltételei, jellemző mozgásiránya biztosított,
- a kerítés műszaki jellemzői alapján alkalmas a vadkár elleni védekezésre,
- a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható.
– A vad szabad mozgásának biztosítása érdekében a tartós telepítésű kerítések között legalább 10 méter távolságot kell hagyni. A vadászati hatóság az engedélyt 5 évre adja meg, mely kérelemre további 5 évre meghosszabbítható. Ha a vadászati hatóság ellenőrzés keretében megállapítja, hogy az engedéllyel rendelkező kerítés műszaki állapota nem megfelelő és így nem alkalmas vadkár elleni védekezésre, akkor határidő megjelölésével figyelmezteti az engedélyest a kerítés megfelelő műszaki állapotának helyreállítására – magyarázta.
– A határidő eredménytelen elteltét követően a vadászati hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja és határidő megjelölésével kötelezi az engedélyest a kerítés felszámolására. Ha ez a határidő is eredménytelenül telik el, a vadászati hatóság az engedélyes költségére intézkedik a kerítés felszámolása ügyében – folytatta Lázár Attila. – A vadászati hatóság hasonlóan jár el akkor is, ha az engedélyes kérelmezte az engedély meghosszabbítását, azonban a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota nem megfelelő. A vadászterületen engedély nélkül létesített vagy fenntartott tartós telepítésű kerítés esetén pedig a vadászati hatóság figyelmezteti a föld használóját, vagy az engedélyest és határidő megjelölésével felszólítja az engedélykérelem benyújtására. Ha a tartós telepítésű kerítés megfelel az előírt feltételeknek, a vadászati hatóság engedélyezi a fennmaradást. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a kerítés létesítőjét az engedély nélküli kerítés létesítése miatti felelőssége alól.
Hozzátette: a vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki a vadászterületen a vadászati hatóság engedélye nélkül létesít vagy tart fenn vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítést. A vadgazdálkodási bírság mértéke ötvenezer forinttól egymillió forintig terjedhet. Hangsúlyozta azonban: a vadászati hatóság elsődleges célja nem a bírságolás; a kerítés felszámolása (elbontása) csak legvégső esetben, akkor jöhet szóba, ha a felszólítás, vagy a bírságolás nem vezetett eredményre.
