Dr. Feldman Zsolttal, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárával a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közgyűlésén készítettünk interjút az agráriumot érintő kérdésekről.
Még tart az egységes kérelem benyújtási időszaka. Látható-e, hogy AÖP-ben milyen gyakorlatokat választanak a gazdálkodók?
A május közepén összeállított statisztika alapján az látható, hogy szántó művelési ág esetében a növénytermesztés diverzifikációja volt a leggyakrabban választott gyakorlat az AÖP-ben. Utána következik a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, harmadik helyen pedig a méhekre veszélyes növényvédő szerek önkéntes korlátozása áll. Ezt követték a talaj- és növénykondicionáló szerek és a forgatás nélküli talajművelés. Ültetvény esetében az évelő kultúrával való talajtakarás volt eddig a legnépszerűbb gyakorlat, melyet a méhekre veszélyes szerek használatának korlátozása követ.
Az egységes kérelem beadása mellett szintén aktuális az állatjóléti szabályokról is beszélni, hiszen nemrégiben jelent meg az EFSA újabb szakmai állásfoglalása. Mire számíthatnak az állattartók?
Szigorítás várható az Európai Uniós állatjóléti szabályok kapcsán. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az elmúlt időszakban közölt tudományos értékelést több állatfaj tekintetében is, a brojlercsirke, a borjak esetében már korábban kiadták tudományos állásfoglalásukat, és most jött ki májusban a tejelőtehenekre és a víziszárnyasokra.
Lényegében ez a tudományos vélemény alapozza meg azt a jogszabályi javaslatot, amit mai tudásunk szerint valamikor az idei év őszén fog az Európai Bizottság az asztalra tenni. Az eddig megismert EFSA tudományos vélemény viszont nagyon sok kérdőjelet vet fel, rengeteg olyan javaslat van benne, amely alapvetően módosítaná ezeknek a haszonállatfajoknak a tartási körülményeit.
A víziszárnyasok tartásával kapcsolatban fogalmazott meg az EFSA vitatható ajánlásokat – Fotó: Shutterstock
Jelentős fejlesztési igényt és a tartási költségek növekedését hozza magával az, ha ezek a javaslatok valóban beépülnek majd a jogszabályokba. Ez felveti azt a kérdést, hogy ezeket a többletköltségeket az átadási árakban a feldolgozóipar felé vagy éppen a fogyasztói árakban lehet-e majd érvényesíteni. Szintén súlyos kérdés, hogy a szigorúbb előírások miatt esetleg áthelyeződik-e majd az állati termék előállítása olyan országokba, ahol nem érvényesek ezek a szabályok.
Egy példát említenék a javaslatokból: a hízottkacsa- és libatartás kapcsán a jelenleg használt tartási módok mellőzésére tettek javaslatot. Vannak ebben nem meglepő részletek, például, hogy az egy egyedre jutó minimumterület legyen nagyobb, de vannak rendkívül vitatható ajánlások is benne. A víziszárnyasok esetében a nyíltvízi kapcsolat biztosítását fogalmazták meg javaslatként, ami a madárinfluenza elleni védekezésre gondolva aligha lehet megfelelő.
Nem véletlenül fogalmazódtak meg szakmai oldalról jelentős kérdőjelek ezekkel a tudományosnak mondott véleményekkel kapcsolatban.
Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy végül az Európai Bizottság ősszel jogszabályi javaslatként mit fog megfogalmazni. Értünk már el sikereket egyébként a Közös Agrárpolitika állatjóléti szabályozásával kapcsolatban. Bár a mostani új agrártámogatási rendszer így is jelentős mértékben szigorúbb környezeti fenntarthatósági követelményeket támaszt a gazdálkodók irányába, de elértük azt, hogy csak európai uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeket lehet támogatási rendszer feltételeként előírni.
A növényvédőszer-használatra vonatkozó jogszabályjavaslat jól mutatja, hogy az olyan javaslatok, amelyek mögött nincs gazdaságossági számítás, csak környezeti szempontú javaslatok, azokat nem könnyű átvinni a tagállamokon. Az állatjólét kapcsán is az a kérdés, hogy az Európai Bizottság a környezeti szempontokon túl hajlandó lesz-e bemutatni az intézkedések árnyoldalait is.
Az új támogatási rendszer kapcsán felmerül most az a kérdés, hogy hatalmas forrás áll rendelkezésre az agrárium fejlesztéseinek finanszírozására, de közben a gazdálkodók egy része a 2022-es, nehéz év eredményeképpen alig rendelkezik önerővel, a kamatkörnyezet pedig jelenleg nem mondható kedvezőnek. Varga Mihály pénzügyminiszter 2024-re 6 százalékos éves inflációról beszélt, ami jobb lehetőséget hozhat az agrárvállalkozások banki finanszírozásához is. Hogyan tervezi mindezek függvényében az Agrárminisztérium az új pályázati kiírások megjelentetését?
Az idei évben nem tervezünk új beruházási pályázatokat megjelentetni, amelynek három oka van.
1. Egyrészt most is több száz milliárd forint értékű támogatói okirattal rendelkeznek a gazdálkodók. Ezeket a fejlesztéseket a jelen gazdasági környezetben jóval nagyobb kihívás megvalósítani, mint korábban. Nagyon sok folyamatban lévő projekt van.
2. Szintén fontos szempont, hogy 2023 nyarára készülünk el a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési támogatásaihoz kapcsolódó új eljárási szabályokkal.
3. A mostani gazdasági és finanszírozási környezet nem optimális, ezekkel a kamatszintekkel nehezen képzelhető el, hogy megtérülő beruházásokat lehessen indítani.
2023 második felében fogunk a pályázati menetrenddel előjönni, folyamatosan figyelve azt, hogyan alakulnak a makrogazdasági folyamatok. 2023 év vége 2024 eleje előtt nem is tervezünk beruházási pályázatokat meghirdetni.
2027-ig, amíg ezt az 1500 milliárd forintos nagyságrendű beruházási forrást fel kell használni, azért van idő, ezért nem fogunk olyan pillanatban beruházási pályázatokat kinyírni, amikor tudjuk, hogy ezek fogadtatása nem lenne kedvező.
Az év második felében derül ki a beruházási pályázatok menetrendje – Fotó: Shutterstock
Sokat számítana a beruházási támogatások megvalósításának sikere kapcsán az, ha kapnának előleget a gazdálkodók a megnyert pályázatokhoz. Van erre esély a mostani támogatási periódusban?
Az előző időszakban volt egy uniós szabály, ami alapján lényegében az előleg összegével megegyező értékű biztosítékot kellett letenni például bankgaranciával. Ez nem volt életszerű, de mivel uniós szabály, nem volt megkerülhető.
Most ez az uniós kötöttség ebben formában megszűnik. Hogy a gyakorlatban hogyan fog kinézni a beruházási pályázatoknál az előleg, egyelőre kérdés, dolgozunk az ideális szabályozáson, még sok munka van előttünk ezzel kapcsolatban. A Pénzügyminisztériummal közösen fogjuk tudni megmondani, hogy az eddigi nagyon szigorú előlegfinanszírozási modellhez képest mit fogunk tudni ajánlani az új beruházási pályázatoknál.
Melyek lesznek a sorban az első pályázati felhívások? A fiatal gazda pályázat is leghamarabb év végén lesz elérhető?
Előbb semmiképpen, a második félévben fogjuk kitalálni, hogy mi legyen az ütemezés. Előzetesen azt tudom mondani, hogy van néhány olyan pályázattípus, amit fontos lenne majd az elején kiírni. Én ilyennek tartom a gazdaságátadáshoz kapcsolódó konstrukciókat, és az agro-ökológiai földhasználatot segítő nem termelő beruházások támogatását is, majd az ahhoz kapcsolódó fenntartási támogatást.
Az élelmiszeriparról nem érkeztek jó hírek, pedig a magyar mezőgazdasági termények felvásárlójaként fontos szerepe van, és régóta súlyponti téma az élelmiszeripar hatékonyságának növelése. Mi a meglátása, mi most a legnagyobb gond az élelmiszeriparban?
A magyar élelmiszeripar számára az export volt a menekülési útvonal az elmúlt évtizedekben azokban az időszakokban, amikor a a hazai vásárlóerő valamilyen mértékben gyengült.
A mostani gondok talán legfontosabb gyökere az, hogy jelen pillanatban a fogyasztás egész Európában csökkent, és a magyar élelmiszer exportpiaci értékesítési országaiban is egy jelentős fogyasztáscsökkenés van. A magyar élelmiszeripar összetett problémarendszerében én ezt tartom a legkardinálisabbnak.
Bár most sok a kihívás a mezőgazdaságban, a technológiai fejlődés halad tovább, amelyben az egyik legfontosabb terület a precíziós technológia. Milyen szerepe van a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesületnek ebben a folyamatban?
Azt gondolom, hogy úttörő munkát végzünk az Egyesületben. A precíziós gazdálkodással foglalkozó szakemberek fontos háttérmunkát végeztek eddig is, segítséget nyújtottak számunkra, hiszen a 2021-es precíziós átállást segítő beruházási pályázatunk újdonság volt, és fontos volt az a háttértudás, amit az Egyesület szakértői bocsátottak rendelkezésre.
A következő 2023-27-es beruházási, pályázati rendszerben ugyanígy megtartottuk a helyét a precíziós gazdálkodást ösztönző pályázatnak, és azt gondolom, hogy a következő hónapokban fontos szakmai feladat lesz az új konstrukció összeállítása, és ebben számítunk az egyesület szakmai háttérmunkájára.
Látjuk, hogy ezek a beruházási támogatások jelentős szerepet játszanak technológiai fejlesztések megvalósításában, ezért a lehető legcélzottabban, legokosabban kell felhasználnunk. Ebben szakmai párbeszédet kezdeményezünk és végzünk majd a Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel.
