Talajborítottság, erózió elleni védekezés, vetésváltás, tájképi elemek – ezekre kell odafigyelni innentől

Az alaptámogatás igényléséhez a gazdálkodóknak meg kell felelniük a feltételesség (kondicionalitás) előírásrendszerének. Ez a szabályrendszer az előző időszakból már ismert zöldítés és a Kölcsönös Megfeleltetés – Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) – elemeiből áll össze. Ebben a cikkben elsősorban azokat a HMKÁ-kat mutatjuk be, amelyek esetében megváltozott szabályokról beszélhetünk az eddigiekhez képest.

A zöldelvárások fokozódásának okairól a Magyar Madártani Egyesület szakértőit kérdeztük korábban, akik aktívan részt vettek a KAP Stratégiai Terv kidolgozásában, az interjú ITT olvasható.

HMKÁ 4: Vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása

Egységes szabályozás alá került a műtrágya és a szerves trágya kijuttatása a vízfolyások menti védősávokban.

Nem juttatható ki műtrágya, szerves trágya és növényvédő szer:

• a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban, viszont a védőtávolság 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű;
• a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban;
• a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban.

A műtrágya esetében eddig 2 m-es sáv elhagyása volt kötelező, január 1-től viszont általánosan egyforma szélességű sáv elhagyása lesz az elvárás, olvasható a NAK által összeállított KAP kiadványban.

A szerves trágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be.

A feltételességről Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője tartott előadást a Közös Agrárpolitika webináriumon:

HMKÁ 5: Talajművelés, a talajromlás és erózió kockázatának csökkentése, figyelembe véve a lejtőmeredekséget is

• Az erózió elleni védekezés érdekében a 12%-nál meredekebb lejtésű területeken korlátozás alá eső növények körét kibővítették az összes kapás kultúrára, beleértve a kukorica és a napraforgó, valamint az őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztését is. Ezeket a fajokat csak szintvonalasan vagy erózió elleni védősávok beiktatásával vagy direktvetésben lehet termeszteni.
• Az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.
• Az erózióvédelmi sávnak a táblalejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább 100 méterenként jelen kell lennie, azzal, hogy: amennyiben a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan kevesebb mint 30 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak össze kell kötnie a tábla két szélét; illetve amennyiben a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan több mint 50 méterre futnak egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság lehet a sáv vége és a tábla széle között.

HMKÁ 6: A minimálisan megkövetelt talajborításra várható előírások

Az előírás értelmében fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után,

• őszi kultúra vetésével vagy
• másodvetéssel vagy
• a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével.

12% feletti lejtésű területeken az ültetvényekben legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorköztakarásról.

Az előírásokat akkor kell alkalmazni, ha:

• 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el;
• 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

Minden ültetvény esetében (lejtőszögtől függetlenül) ha kivágják, akkor a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról.

Kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részén nem termelő területet vagy tájképi elemet fenntartani – Fotó: Envato

HMKÁ 7: A vetésváltás szabályai

A vetésváltás betartása alapfeltételként jelenik meg minden 10 hektárnál nagyobb szántóterülettel rendelkező termelő számára.

A szántóföldi táblákon minden évben más növénykultúrát kell termeszteni.

A vetésváltás feloldható másodvetés beillesztésével, valamint rugalmasságot ad a rendszerben, hogy a teljes szántóterületet figyelembe véve, évente 1/3 arányban valósul meg a vetésváltás, így 3 év alatt megy végbe a teljes váltás. 2023-ban mentesség van az előírás alól!

Az vetésváltás alól kivétel az vetőmagcéllal termesztett hibridkukorica, amely 4 éven keresztül újravethető.

A vetésváltás szabályairól bővebben ITT írtunk.

HMKÁ 8: Nem termelő területek és tájképi elemek minimálisan előírt aránya szántóterületeken

Néhány kivételtől eltekintve minden gazdálkodónak kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részén nem termelő területet vagy tájképi elemet fenntartani. Ebben az előírásban a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható:

• A szántóterület legalább 4%-ának megfelelő terület kifejezetten nem termelési célú terület vagy tájképi elem kell, hogy legyen, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is.

VAGY

• A szántóterület legalább 7%-ának megfelelő területnek nem termelési célú területnek vagy tájképi elemnek kell lennie, beleértve a parlagon hagyott területeket továbbá az ökológiai másodvetést vagy nitrogénmegkötő növényeket.

Ha a gazdálkodó a 7%-os mértéket választotta, akkor annak úgy kell megoszlania a gazdaság teljes szántóterületéhez viszonyítva, hogy a 7%-ból:

• legalább 3%-ban tart fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet,
• a fennmaradó 4%-nak megfelelő területen pedig tájképi elem vagy parlag vagy ökológiai másodvetés vagy nitrogénmegkötő növény is lehet. 
  

Hogy mi számít tájképi elemnek, arról bővebben ITT írtunk.

A szabályok gyakorlatban való betartásával, az egységes kérelemben történő változásokkal kapcsolatban egyelőre sok a bizonytalanság, a jelenlegi információk szerint a februárban jelenik majd a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó rendeletek társadalmi egyeztetésre bocsátandó változata, a végleges rendeletek pedig március végére várhatóak. Addig is kövesse az Agroinform Pályázatok rovatát, ahol folyamatosan beszámolunk a legfrissebb információkról.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kitért az egységes kérelem beadására, és ezzel kapcsolatban mondta az AGROmashEXPO-n tartott előadásában, hogy az idén két dolgot nem szabad csinálni: megszokásból termelni és megszokásból támogatást igényelni. Utóbbival kapcsolatban példát is említett: a támogatható terület fogalma kibővült, a nem termelő elemeket az egységes kérelem felület fel fogja ajánlani. Ahhoz viszont, hogy ezekre a területekre is támogatást lehessen igényelni, "össze kell majd rajzolni" a művelt földterülettel.

Forrás: Közös Agrárpolitika Agroinform webinárium, NAK