A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikksorozatot indított, melyben a vonatkozó rendelkezések alapján tekintik át, hogy mi számít vis maiornak, melyek a lehetséges események és hogyan kell ezeket bejelenteni, igazolni. A sorozatnak eddig három része jelent meg, ezek a hivatkozásokra kattintva olvashatók:
A legfrissebb, 4. részben a rendelkezések által felsorolt lehetséges esetek közül a „Közcélú, közérdekű igénybevétel" során fellépő vis maior problémakör kerül sorra.
A földterületnek közcélra vagy közérdekből történő igénybevételét – feltéve, hogy az a kötelezettségvállalás időpontjában nem volt előrelátható
- közcélra vagy közérdekből történő igénybevételről szóló döntéssel (végzés, határozat);
- közcélból, közérdekű célból jogot gyakorló szervezettel pl. MOL, MVM Ovit, kötött szerződés hiteles másolatával (amely tartalmazza a károsodott terület nagyságát);
- vázrajzzal (amelyen pontosan fel van tüntetve a vezeték, út nyomvonala és a közcélra vagy közérdekből elvont terület helye) kell igazolni.
Előfordulhat olyan eset, amikor a fenti dokumentumok nem az érintett gazdálkodó nevére szólnak, ez azonban nem baj. Ilyenkor csatolni kell a bejelentéshez, hogy milyen kapcsolat van a gazdálkodó és a fenti dokumentumok valamelyikén feltüntetett személy között (adott esetben bérleti szerződés, a területre vonatkozó földhasználati bejegyzés, rokoni kapcsolat, stb).
Gyakran előfordulhatnak olyan esetek – jellemzően a többéves intézkedések –, amikor a közcélra, vagy közérdekből kisajátított területen a munkálatok még nem kezdődtek meg (ilyen lehet például egy útépítés), így lehetőség van a munkálatok tényleges megkezdéséig a mezőgazdasági tevékenység folytatására. Ez esetben a vis maior esemény csak akkor fogadható el, ha az érintett gazdálkodó csatolja kérelméhez a terület vagyonkezelőjével kötött megállapodást is, melyben rögzítik, hogy a kisajátítás ellenére a gazdálkodás mely feltételek mellett és meddig folytatható.
Forrás: NAK
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
