Erről beszélt Várszegi Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatója a PREGA konferencián. Mint fogalmazott, a cél nemcsak az adminisztratív terhek csökkentése, hanem a gazdálkodók számára is hasznos információk biztosítása.

Az adatok szerepe a hatékonyság növelésében

A hatékonyság növelése minden uniós támogatási rendszer egyik alapvető célja, amelynek megvalósításához az egyik legfontosabb eszköz az adat. A megfelelő adatgyűjtési rendszerek kialakítása és alkalmazása lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy pontosabb és megalapozottabb döntéseket hozzanak meg.

A jelenlegi fejlesztések célja, hogy az összegyűjtött adatok ne csupán a hatóságok számára álljanak rendelkezésre, hanem a gazdálkodók is profitáljanak belőlük. Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a gazdálkodók ne teherként, hanem hasznos információforrásként tekintsenek az adatszolgáltatásra.

Elektronikus gazdálkodási napló: az adatgyűjtés alapja

A 2023 januárjában bevezetett elektronikus gazdálkodási napló (EGN) az első olyan eszköz, amely az adatszolgáltatási kötelezettségeket egy felületen összpontosítja. Kezdetben kizárólag permetezési adatok rögzítésére szolgált, később azonban támogatásokhoz kapcsolódó adatokkal is bővült.

Az első évben számos nehézség merült fel, de a második évre több fejlesztést is bevezettek:

  • Átállás a naptári évre: A támogatási kifizetések összehangolása érdekében az adatgyűjtés a naptári évhez igazodik.
  • Automatikus táblagenerálás: A gazdálkodók által megjelölt következő évi főnövények automatikusan bekerülnek a naplóba.
  • Egységes kérelem szinkronizáció: Az EGN és az államkincstári rendszer közötti kapcsolat erősítése érdekében a gazdálkodási napló adatai és a támogatási kérelmek kötelezően szinkronizálódnak.

Az adatkezelés fejlesztése: pontosabb, gyorsabb, egyszerűbb

Az egyik legfontosabb fejlesztési irány az államkincstárral történő adatkapcsolat automatizálása. A korábbi kétheti adatfrissítés helyett 2025-től a két adatbázis napi kapcsolatban áll majd egymással. Ennek eredményeként a gazdálkodók azonnal értesülhetnek a változásokról, és elkerülhetők lesznek az eltérések a két rendszer között.

További fejlesztések:

Növényvédelmi nyilatkozat: Az államkincstár számára elengedhetetlen információ, amely igazolja, hogy a gazdálkodó kitöltötte a naplót, de az adott időszakban nem végzett növényvédelmi kezelést.

Benyújtási időszak meghosszabbítása: Az adatok pontosabb rögzítése érdekében egy munkanappal meghosszabbították az adatfeltöltési határidőt.

Rendszerterhelés csökkentése: A tavalyi évhez képest gyorsabb és stabilabb működés biztosítása érdekében terheléses teszteket végeztek a gazdálkodási napló rendszerén.

Fejlesztési tervek: precíziós mezőgazdaság támogatása

A jövőben az elektronikus gazdálkodási napló tovább bővül, és egyre inkább a precíziós mezőgazdaság igényeihez igazodik. A tervezett fejlesztések közé tartozik:

  • Tápanyag-gazdálkodási terv integrálása: A rendszer összekapcsolása a talajvizsgálati adatokkal, amely alapján javaslatokat adhat a gazdálkodóknak.
  • Térinformatikai támogatás: A gazdák GPS-alapú azonosítással térképes felületen is nyomon követhetik a saját tábláikat és az ott végzett műveleteket.
  • Automatikus adatfeldolgozás: A gazdálkodók által rögzített információk elemzése és értelmezése az optimális döntéshozatal érdekében.

A cél az, hogy az adatok ne csupán adminisztratív kötelezettséget jelentsenek, hanem valódi segítséget nyújtsanak a gazdálkodás hatékonyságának növelésében. Az automatizált rendszerek és az intelligens adatelemzés révén a mezőgazdasági vállalkozások pontosabb, fenntarthatóbb és jövedelmezőbb döntéseket hozhatnak a jövőben.

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szintén a keddi PREGA-nyitónapon a "Digitalizáció a támogatáspolitikában" című előadásában fontos részleteket osztott meg a precíziós pályázatról.