Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az OMÉK-on rendezett sertéskonferencián úgy fogalmazott, az állatjóléti támogatás a sertéságazat meghatározó, nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatása.
A szektor számára fontos kormányzati eredmény, hogy 2010 óta a sertéshízók utáni állatjóléti támogatás keretösszegét sikerült folyamatosan emelni, a korábbi 6 milliárd forintról 2018-ra több mint 9 milliárd forintra nőtt, melyhez hozzáadódik a 2015-ben elindított, tenyészkocák magasabb fokú állatjóléti feltételeinek biztosítása érdekében folyósított mintegy 8,6 milliárd forintnyi támogatás.Feldman Zsolt a 2019-ben megújult sertéshízó állatjóléti támogatási programmal kapcsolatban elmondta: az Európai Bizottság tavaly tapasztalt, megszigorodott hozzáállása miatt az állattartók a program keretében az addigi hét helyett ötféle állatjólétet szolgáló tartási többletkövetelmény teljesítése után juthatnak egyedenként 2000 forintos támogatáshoz, míg kétféle többletkövetelmény után a kompenzációt az Agrárminisztérium „csekély összegű” (de minimis) támogatási formában biztosítja, 2 milliárd forintos keretösszegből.
2010 óta a sertéshízók utáni állatjóléti támogatás keretösszegét sikerült folyamatosan emelni – fotó: Shutterstock
Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára a sertéskonferencián elmondta: a Vidékfejlesztési Program teljes keretének mintegy 100%-ára, közel 1380 milliárd forintra már megszülettek a támogatói döntések. A beruházások zöme az idei év végéig meg is valósul. A tárca kiemelt célja többek között a munkahelyteremtés, a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt beruházási fejlesztéseinek támogatása, a versenyképesség javítása és a vidéki infrastruktúra fejlesztése.
Az államtitkár kifejtette, hogy a sertéstartással foglalkozók a Vidékfejlesztési Program keretén belül pályázhattak például trágyatároló és állattartó telepek korszerűsítésére. Utóbbi esetében 198 sikeres pályázat csaknem 30 milliárd forintos támogatásáról született döntés.