Hosszas vita után lezárult az Európai Bizottsággal való egyeztetés a 2023 és 2027 közötti új agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszerről, a magyar KAP Stratégiai Tervről.
Dr. Juhász Anikót arról kérdeztük, hogy
- a gazdálkodók számára melyek lesznek a leglényegesebb változások az előző időszakhoz képest 2023-tól,
- mi történik most, hogy jóváhagyták a következő éveket alapjaiban meghatározó tervet,
- mit jelent az, hogy nem elég betartani a szabályokat.
Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára – fotó: AM
Milyen zöld elvárások jelentek meg a legerőteljesebben, milyen sikereket értek el a tárgyalások során, van-e olyan, amit nem tudtak végül tető alá hozni?
1. Zöld alapfeltételek
A kétéves átmeneti időszak után 2023. január elsejétől indul az európai unióban, így hazánkban is az új támogatási ciklus, melyhez a hazai Közös Agrárpolitika Stratégiai terv keretei kidolgozásra kerültek, s mely dokumentumot a Bizottság november 7-én elfogadott. A terv keretein belül kellett megtervezni és felépíteni a közvetlen és a vidékfejlesztési támogatások rendszerét és célkitűzéseit úgy, hogy a leírt célok megfeleljenek az EU különféle stratégiáinak, irányelveinek. A mi célunk a tárgyalási folyamat során mindvégig az volt, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok, ugyanis a fenntarthatóság biztosítása nem történhet a vidék megerősítésének vagy akár a hazai élelmezésbiztonságnak a rovására.
A zöld alapfeltételek esetében, tehát a kondicionalitásnál jelentkeztek a legerőteljesebb viták: a HMKÁ 7. és a HMKÁ 8. esetében kellett komoly kompromisszumokat vállalnia a tagállamoknak, tehát ebben nem kizárólag Magyarország volt érintett. A hazai álláspont mindig az volt, hogy az uniós keretekben olyan megoldást találjunk, amely a gazdálkodóink számára is vonzó.
Az eredeti javaslataink szerint egy úgynevezett hibrid, azaz vetésváltást és terménydiverzifikációt tartalmazó előírást szerettünk volna elfogadtatni a HMKÁ7 esetében. Ehhez képest a terménydiverzifikáció nem volt lényeges elem a Bizottság számára, így a vetésváltás szabályait szigorúbbra kellett vennünk az eredeti elképzelésekhez viszonyítva. Ezzel együtt úgy érezzük, hogy a kiharcolt végső kompromisszum a gazdálkodók számára megfelelő rugalmasságot biztosít, hiszen egy naptári évben elegendő az adott gazdaság szántóföldi területének legalább 1/3-ad részén az előző évhez képest más növénykultúrát termeszteni.
A minden egyes táblát magában foglaló vetésváltás így legfeljebb 3 év alatt kell, hogy megtörténjen.
Rendkívül fontos eredménye a tárgyalásainknak, hogy a hibridkukorica vetőmag előállítása céljából termesztett kukorica 4 egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Fontos tovább, hogy a vetésváltásba a másodvetés is beilleszthető.
2. A víz keretirányelvnek való megfelelés
Az eddigi rendszerhez képest a víz keretirányelvnek való megfelelés miatt két ponton szigorodott a KAP Stratégiai terv. A termeléshez kötött támogatásoknál és az öntözésfejlesztésnél vízügyi hatósági ellenőrzések fognak kötődni a támogatásokhoz. Azaz
a vízügyi hatósági ellenőrzés eredménye gyakorlatilag a támogatás alapfeltétele lesz.
Ez valóban szigorítás az eddigiekhez képest, viszont ez nem csak hátrány, hanem lehetőség is, hiszen védi a legálisan öntöző termelőket, akik megküzdöttek a vízjogi engedélyükért, megfelelő beruházással hatékony öntözőrendszert építettek ki.
Többlet adminisztrációt terveink szerint ez nem fog jelenteni a termelőknek, inkább az intézmények közötti kommunikáció lesz erőteljesebb. Ugyanakkor tény, hogy jobban oda kell figyelni a vízre, erre a közös kincsünkre, aminek a jelentőségét talán ezután az aszályos év után nem is lehet kétségbe vonni.
Az új szabályozás nehezítés, de egyben védi a legálisan öntöző termelőket – fotó: Shutterstock
3. Állatjóléti intézkedések
A harmadik nagy kompromisszumos terület az állatjóléti intézkedések területe. A jelenlegi rendszerben, a Vidékfejlesztési Programból csak néhány állatfaj esetében lehet állatjóléti támogatást igényelni, a jelentősebb összegek a nemzeti programokból érhetőek el. Az volt az eredeti szándékunk, hogy a nemzeti állatjóléti támogatások zömét megpróbáljuk meghirdetni a KAP Stratégiai Terv keretében, ezzel is "zöldítve" a tervet. Két ágazat vonatkozásában azonban nagyon komoly vitáink voltak.
A tojótyúk esetében a ketreces tartás kivezetéséhez kötötte a Bizottság az állatjóléti támogatásokat. Számos polémiát követően ez a támogatás benne maradhatott a KAP Stratégiai Tervben.
A sertés állatjóléti támogatás esetében azonban nem jutottunk dűlőre, ugyanis, a sertések farokkurtításának megszüntetése és a magasabb rosttartalmú takarmány biztosítása rendkívül fontos előírás volt a Bizottság számára. Így a sertés állatjóléti támogatás kizárólag a nemzeti programokban lesz elérhető a gazdálkodók számára.
4. Újraelosztó (redisztributív) támogatások
Új támogatási elemként bevezetésre kerül a kis és közepes méretű gazdaságok számára meghirdetett, a fenntarthatóságot elősegítő kiegészítő, más néven újraelosztó vagy redisztributív jövedelemtámogatás. A redisztributív támogatás (CRISS) az alaptámogatáson (BISS) felül vehető igénybe 1200 hektáros maximális birtokméretig, legfeljebb 150 hektár után. A beavatkozás célja a közvetlen támogatások igazságosabb elosztása. A támogatás mértéke: 1-10 hektár között 80 euró/hektár (tervezett, átlagos érték), 10-150 hektár között 40 euró/hektár (tervezett, átlagos érték).
Azaz egy 160 hektáros gazdaság a következő kifizetésre jogosult az alaptámogatáson felül:
- 1. sávban: 10x80 euró = 800 euró
- 2. sávban: 140x40 euró = 5 600 euró
- Összesen: 6 400 euró
Az eredetileg beadott tervben, a redisztributív támogatásnál az volt elképzelésünk, hogy 1200 hektáros birtokméretig, az első 300 hektárig kapnak redisztributív támogatást a termelők. 0-10 hektár között 80 eurót, 10-300 hektár között pedig 40 eurót.
A 80 és 40 eurót sikerült megőrizni, viszont a 300 hektáros támogathatósági küszöbig nem tudtunk elmenni, a 150 hektáros méret volt, ami a Bizottság számára elfogadható lett. Egyébként mindössze két tagállam van az Unióban, ahol ilyen magas hektárszámig van mód az újraelosztó támogatás nyújtására, tehát végeredményben a körülményekhez képest ezt az eredményt is sikerként könyvelhetjük el, még akkor is, ha ennél jóval többet tartottunk volna ideálisnak.
Ez a támogatási forma egy igen fontos eszköz a kis és közepes gazdaságok támogatásához, a 300 hektáros küszöb pedig azért lett volna ideális, mert az már egy versenyképességet garantáló méret is egyben, de kellően kicsi ahhoz, hogy számos gazdálkodót meg tudjon tartani az ágazatban.
Az újraelosztó támogatások célja a közvetlen támogatások igazságosabb elosztása – fotó: Ocsovai Dorián
Most, hogy elfogadták a tervet, mi következik, mikor számíthatnak új, II. pilléres pályázati felhívásokra a gazdálkodók?
Az I. pilléres támogatások kapcsán most számos feladat áll előttünk tavaszig, az egységes kérelem benyújtásáig: 11 jogcímrendeletet kell létrehozni, nagy horderejű informatikai fejlesztéseket kell elindítani, eljárásrendek megalkotása szükséges, és természetesen a szervezeti együttműködések kialakítására is sor kell keríteni. Az egységes kérelemhez kötődik néhány, II. pilléres támogatás is, például az állatlétszám alapú felhívások. Ezek fognak először megjelenni, sőt egy részük már a Vidékfejlesztési Program keretében is elérhető lesz.
Minden más, ami nem egységes kérelem alapú, csak ezt követően kerül sorra. Ez most tetemes feladat, melyet a lehető legeredményesebben kell elvégezni, mert ez alapozza meg a következő éveket.
Viszont a Vidékfejlesztési Program (VP), azaz a 2014-2020-as időszak támogatásai, amelyek akár 3 évvel tovább is pályáztathatóak, illetve a KAP Stratégiai Terv 2023-2027-es támogatásai keretében egyidejűleg is van lehetőség különböző pályázatok kiírására. Ezek alapvetően egyszerűen pályázható, egységköltség alapú vagy gépbeszerzéseket támogató felhívások lehetnek, amíg el nem indulnak az új támogatási rendszer szabályai szerint kiírt pályázati felhívások.
Az új támogatási rendszerben már elektronikusan kell vezetni a gazdálkodási naplót. Kire fog ez vonatkozni és miért vált szükségessé ennek bevezetése?
Jelentős változás Európa-szerte, így hazánkban is, hogy a Közös Agrárpolitika intézkedéseinek végrehajtása során az új időszakban már át kell térni az előírásalapú megfelelés helyett az eredményalapú megfelelésre. Ez azt jelenti, hogy korábban, ha a betartottuk a jogszabályokat, akkor Magyarország hozzájutott az uniós forrásokhoz. A 2023 és 2027 közötti időszakban az intézkedések eredményét is minden évben számszerűen be kell tudni mutatni a Bizottságnak. Eredménytípusú értékelés az eddigiekben összesen 2 alkalommal volt a 7 éves támogatási időszak alatt: az időszak közepén és a végén. Mostantól azonban az eredményalapú értékelésre évente sor kerül, és az egyes beavatkozásoknál a célok elérését vizsgálják. Ha ezektől a céloktól egy bizonyos százaléknál nagyobb eltérés mutatkozik, akkor viszonylag hamar lehet pénzügyi következménye a tagállam számára.
Az elektronikus gazdálkodási napló egy olyan eszköz, amely megfelelő felkészülési idő után hatékonyan segíti a tagállami adatszolgáltatást, miközben egységesít több jelenlegi termelői adatszolgáltatási kötelezettséget is.
Mekkora adminisztrációs terhet jelent majd ön szerint az elektronikus gazdálkodási napló a termelőknek?
Fontos tisztázni, hogy a gazdálkodási naplót most is kötelező vezetni és most is naprakésznek kell lennie, ugyanakkor csak évente egy alkalommal kell beküldeni a hatósághoz a termelőnek. Ehhez képest valóban nagy változást hoz az új rendszer, de a papír alapú változathoz képest egyszerűbb lesz a folyamat elektronikus vezetése, naprakészen tartása.
Mit jelent az, hogy naprakész a gazdálkodási napló?
Egyelőre folyik az egyeztetés azzal kapcsolatban, hogy hány nap álljon rendelkezésre az egyes bejegyzések megtételére. Mi mindenképpen arra törekeszünk, hogy optimális és a gazdálkodók számára betartható határidőt szabjunk meg. Egyeztetünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is annak érdekében, hogy a falugazdász hálózat segítségét is igénybe lehessen majd venni.
Az első év a számos újdonság miatt biztosan nehezebb lesz, ám rugalmasabb is. Már dolgozunk a Magyar Államkincstárral és a háttérintézményekkel, hogy meg tudjunk felelni a Bizottság elvárásainak, de közben ne terheljük a gazdálkodókat feleslegesen.
Minden támogatási forma esetén kötelező lesz az elektronikus gazdálkodási napló vezetése?
Alapvetően az agrár-ökológiai programban (AÖP) részvevők számára lesz kötelező, de azt fontos látni, hogy az AÖP-öt úgy terveztük meg, hogy lehetőleg mindenki meg tudjon felelni a feltételeinek.
Mindezzel együtt azt gondolom, a célunk változatlan, egyben közös is. Az szeretnénk, hogy mindenki találja meg a vállalkozása számára legkedvezőbb támogatási formákat, melyek egyszerre teszik lehetővé a versenyképességük növelését, a megváltozott gazdasági, társadalmi és környezeti körülményekhez való alkalmazkodást és a fiatal generációk bevonását ebbe a felelősségteljes munkába, amit az agrárium minden ágazata megkövetel.
