Nemrég megjelent az új pályázati menetrend, vagyis az, hogy 2024-ben milyen beruházási támogatásokkal indul a Közös Agrár Politika Stratégiai Terve. Magyarország Közös Agrár Politikához kapcsolódó terve 2027-ig összesen 5.377 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé.
A forrás 54%-a, azaz 2.891 milliárd forint vidékfejlesztési célokat szolgál, mely magában foglalja az agrárberuházások-, az élelmiszeripar-, és a vidéki infrastruktúra fejlesztését. A fennmaradó 2.485 milliárd forint a közvetlen ágazati agrártámogatások forrása – írja a novenyvedoszer.hu
Minden attól függ, hogy honnan kapjuk a vizet és hogyan tudjuk azt megtartani – fotó: pixabay.com
A gazdálkodók nagyon várják a tavaszt, hiszen elindulhatnak azok az öntözésfejlesztési és a vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági beruházások, amelyekre várják az öntözési közösségek pályázatait is. Szigli Zoltán, az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója, – aki egyben a MAGOSZ Fejér vármegyei elnök-helyettese és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási és fenntarthatósági környezetügyekért felelős osztályának is az elnöke – is ebben bízik, hiszen rálátása van arra, hogy mekkora szüksége van a gazdálkodóknak ezekre a pályázatokra.
Örömmel fogadtuk a bejelentést, hogy már a tavaszi időszakban elkezdődik a pályázatok kiírása. A közösségeknek azért van nagy jelentősége, hogy a gazdák rájöjjenek: csak együtt tudjuk megvalósítani a terveinket. Földjeink egymás mellett vannak, mindenki szeretne részesülni abból, amit a víz ad nekünk és nagyon bízom abban, hogy a gazdák megértik: ezt csak összefogással lehet igazán hatékonyan fejleszteni
– nyilatkozta a szakember a novenyvedoszer.hu-nak, majd hozzátette:
Minden attól függ, hogy honnan kapjuk a vizet és hogyan tudjuk azt megtartani. Mindannyian szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák vagyunk, tehát a termés optimalizálása nagyon fontos a számunkra, ezért olyan növényt kell a megszokottakon túl termeszteni, amelynek a megtérülése biztosított.
|
Jelenleg 87 ezer hektárnyi területet öntöznek rendszeresen a gazdák, a cél az, hogy 2030-ra elérhetővé váljon az európai átlagnak megfelelő 400 ezer hektár, amivel a termőterületek 8 százaléka lenne öntözött.
Ehhez a kormány olyan pályázatot ír ki, amely az öntözési közösségek létrehozását szorgalmazza – ezeknek a közösségeknek a működési költségeit 90 százalékban vissza nem térítendő támogatásban is részesíti.
Az új öntözési berendezéseknek és technológiáknak a megvalósítására a most elfogadott stratégiai tervben 70 milliárd forint áll rendelkezésre. Az öntözési területek növelése érdekében a gazdák támogatására eltörölték a vízdíjat, amivel azt szeretnék elérni, hogy minél gyorsabban megtérüljön a beruházás önköltsége.
A kormány olyan pályázatot ír ki, amely az öntözési közösségek létrehozását szorgalmazza – fotó: pixabay.com
Az új rendszer, amelyet a nyáron adtak át a Lajta-Hanság Zrt. területén 270 hektárt képes öntözni, amihez a Hanság-főcsatornából kapják a vizet. A Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs az előzményekről beszélve elmondta, hogy a hársfamajori beruházással a lehető legtöbb területet szerették volna öntözhetővé tenni saját jogon, vagy pedig öntözési közösségeken keresztül.
A vezérigazgató szerint ez utóbbi azért volt szerencsésebb megoldás, mert a földek általában szétdaraboltak, ezért amennyiben a nagyobb terület lefedése a cél, akkor az csak a helyi gazdákkal együtt hozható létre.
Ahol korábban kukoricát termesztettünk öntözetlen körülmények között, ott három tonnás átlaggal lehetett csak számolni, míg öntözéssel akár 10-21 tonna is betakarítható. Ebben a térségben a közeli csatornarendszerekből vesszük ki a vizet, de ahol nem ilyen egyszerű a helyzet, ott ki kell építeni hozzá az vízutánpótlást. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az egész ország jól ellátott vízzel
– mondta Makai Szabolcs.
Az agrártámogatások alapját Magyarországon a 2022 novemberében elfogadott Közös Agrárpolitika Stratégia terve (KAP) adja, ebben találhatóak meg a különböző fejlesztési területekre szánt keretösszegek. 11 szakmai támogató program végrehajtását tervezik a 2021-2027-es időszakot tekintve, ezek segítenek majd a gazdaságfejlesztésben, a zöld gazdaság elterjedésében, és a megújuló vidék kialakításában.
