Ha itt az ősz, akkor sajnos itt az avar ideje is. Habár csodálatos látványt nyújtanak a fáink, ezernyi, ragyogó, őszi színben pompázó leveleikkel, de azzal tisztában kell lennünk, hogy ezek a levelek egy idő után a földre fognak kerülni, és nekünk nem kevés munkánk lesz velük.

Így hát érdemes a fák ültetésekor figyelembe venni, hogy azok ne legyenek a házunk bejárata, vagy a járdák közelében, így nagyon sok munkától kíméljük meg magunkat. Azonban mindig felmerül a kérdés, hogy mi a jobb, összegyűjteni az avart, vagy a talajon hagyni és megvárni, amíg lebomlanak a levelek. Ráadásul az avar egyáltalán nem haszontalan. Csak persze tudnunk kell, mire tudjuk felhasználni. Ennek jártunk utána.

Ezt tedd ősszel az avarral

Örök kérdés, hogy az avar hasznos, vagy inkább káros a talaj számára, ha nem gyűjtjük össze. Az egyszer biztos, hogy az avar esetében sem az égetés, sem pedig a zsákban gyűjtés nem a legmegfelelőbb megoldás.

És az is biztos, hogy a rendezett kert látványához hozzátartozik, hogy összegyűjtjük az avart. Különösen a járdák és utak környékén, hiszen a vizes avar csúszik, így balesetveszélyes, ha nem takarítjuk el. Azonban egészen más a helyzet a kert többi részében, hiszen van, ahol kifejezetten jó, ha ottmarad a lehullott falevél.

avar

A lehullott falevelek nem tesznek jót a fűnek, de a kertben máshol nagyon jó szolgálatot tehetnek. Fotó: Shutterstock

1. Nagyon sok hasznos élőlény búvóhelyét szüntetjük meg azzal, ha elhordjuk onnan a lehullott leveleket, ezért érdemes a kert egy részében meghagyni egy kupacot, hiszen például a sünök is ilyen védett helyeken tudnak áttelelni. Azonban semmiképp ne a füvön hagyjuk meg a kupacot, a fű ugyanis nem szereti, ha egész ősszel és télen fedik a lehullott levelek.

2. A dió levelében olyan növekedésgátló anyag van, amelyek gátolják a különféle növények fejlődését, így a diófa alól mindenképp szedjük össze a leveleket.

3. A falevelek lebomlási idejét befolyásolja a növény fajtája, az éghajlat és az időjárási körülmények, de mi magunk is be tudunk segíteni abba, hogy gyorsabban váljanak tápanyaggá a kertünk talaja és növényeink számára. Ha megvárjuk, amíg megszáradnak a lehullott levelek, fűnyíró segítségével fel tudjuk aprítani azokat, így jóval hamarabb, akár 2 hónapon belül le tudnak bomlani, és táplálják a talajt.

4. A azonban nem kér a rajtahagyott levelekből. A fákról nagy mennyiségben lehulló levéltömeg az őszi és téli csapadék hatására ugyanis összepréselődik a talajon és a gyepen, így elzárva előle a levegőt és a fényt. Így pedig egy olyan réteg alakul ki, amely meggátolja a gyep lélegzését, így az szinte megrohad alatta.

5. Más a helyzet a kerti veteményes ágyásainak esetében. A lehullott levelek lebomlanak a puszta földön, az évelők között, vagy a réten, és bomlásuk közben humuszanyagok és más tápanyagok képződnek. Mulcsként, kint elterítve a veteményesben, segítenek a levelek megőrizni a talaj nedvességét, remekül szabályozzák annak hőmérsékletét és még a gyomokat is féken tudják tartani. Egy idő után pedig maguktól lebomlanak, alattuk pedig porhanyósabbá válik a talaj.

6. Az avart a leghatékonyabban komposztálással tudjuk feldolgozni, de ügyeljünk rá, hogy azoknak a fáknak a levelei, amelyek csírázás- vagy gyökeresedés-gátló anyagokat tartalmaznak, mint a dió vagy az akác, ne kerüljenek a növényeinkre. Ezek arra alkalmasak, ha olyan területet szeretnénk gyomtalanítani, amelyre nem akarunk ültetni.

7. Mivel a lehullott levelek szigetelnek, a virágágyásokban és a fák alatt is remek védelmet nyújthatnak télen. Fontos, hogy a leveleket bele kell forgatni a földbe, hogy ne tudja elfújni a szél. Ehhez nem kell mélyre forgatni. Ezeken a helyeken akár 10 centi vastagon is maradhatnak, mivel idővel le fognak bomlani, és értékes tápanyagot nyújtanak a növényeinknek.

avar mulcs

Az avar kiváló mulcs lehet a veteményesben. Fotó: Shutterstock

8. A levelek kiválóak mulcsként, de nem csak a kert talaján, hanem akár a virágládáink, vagy kültéri cserepes növényeink részére is. Nem csupán védik őket, hanem idővel tápanyagot is biztosítanak a számukra.

9. De akár dekorálhatunk is a száraz levelekkel. Válogassuk ki a legszebbeket, hagyjuk őket megszáradni, majd díszítsünk velük kopogtatót, vagy kapjanak helyet egy szép tálban, az őszi többi terményével együtt.

Így komposztáld az avart

Az avar komposztálása kiváló megoldás. Ehhez válasszunk ki a kertben egy jól szellőző, kellően árnyékos helyet, és ide telepítsük a komposztálót. Ne legyen túl közel a házhoz, mert sok rovart fog vonzani, de azt is tartsuk szem előtt, hogy ha a házban is külön gyűjtjük a komposztálni valót, akkor ne kelljen hosszasan gyalogolnunk, amíg elérjük a komposztálót.

A komposztáló esetében fontos, hogy szellőzzön, azonban maradjon is egyben, ne tudja szétszórni egy vihar a kertben a komposztálni kívántakat. A legegyszerűbb megoldás, ha leverünk négy cölöpöt és kifeszítünk köré egy dróthálót, vagy pár raklap segítségével kerítjük körbe a komposztálót.

Ezek után idekerülhet a fűnyírás során keletkezett hulladék, az apróra vágott ágak, gallyak, és persze a lehullott levelek. A száraz gyomok és a fűrészpor is belekerülhet, a tetejét pedig zárjuk le földdel. Nagyon sokat teszünk a kertünkért a komposztálással, és akár három hónap alatt is tökéletes lehet a komposztunk, ha törődünk vele.

A komposztnak az ideális körülményekhez szüksége van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Így hát pár naponta, vagy legalább hetente, érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapjuk meg a várva várt, jó minőségű termőföldet.

A komposzt esetében a talajban található organizmusok lebontják a hulladékot, így minél vegyesebb a komposztba kerülő hulladék, annál jobb minőségű lesz a keletkező humusz. A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le lehet ellenőrizni, milyen állapotban van a komposzt. De a szag is el tud minket igazítani, hiszen ha büdös, akkor ott valami baj van. Ilyenkor nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell átkeverni.

Az avar tehát nem zavar minket a kertben, sőt, nagyon hasznos számunkra.