A nem termelő elemek arányával kapcsolatos szabályok részletesen ITT olvashatóak.
Az idei évre mentesség volt érvényben a HMKÁ 7. és HMKÁ 8. szabályok betartására vonatkozóan, az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy a parlagoltatás és a nem termelő elemek fenntartása kapcsán mit érdemes tudni.
Az alapvető szabály az, hogy a gazdaságok szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 4%-a nem termelő tájképi elem és/vagy talajtakarásos parlag kell hogy legyen
VAGY
a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 7%-a nem termelő tájképi elem és nem termelő terület kell, hogy legyen azzal a kikötéssel, hogy a 7%-ból legalább 3% területnek nem termelő tájképi elemből és/vagy talajtakarásos parlagból kell állnia.
|
Mit jelent a nem termelő tájképi elem?
Nem termelő tájképi elemek (NPLFA):
- védett tájképi elem (kunhalom, magányosan álló fa, fa és bokorcsoport, gémeskút, teraszok, kis kiterjedésű tó),
- fás cserjés sáv,
- táblaszegély,
- vízvédelmi sáv,
- kis vizes élőhely,
- erózióvédelmi sáv,
- erózióvédelmi létesítmény.
Nem termelő területnek számít a talajtakarásos parlag, növényvédőszer-mentes ökológiai jelentőségű másodvetés, növényvédőszer-mentes nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület.
A HMKÁ 8. alól kivételt képeznek azok a gazdaságok, ahol a szántóterület – beleértve az ideiglenes gyepet is – kisebb mint 10 hektár, a támogatható mezőgazdasági területének több mint 75% állandó gyep vagy rizs/vadrizs vagy a kettő kombinációja.
Szintén kivétel, ha az üzem szántóterületének több mint 75%-a gyep vagy takarmánynövény, parlag (talajtakarásos, fekete), hüvelyes növény (kivétel szója), vagy ezek kombinációja.
Mi számolható el parlagként?
Parlagként többek között az alábbiak számolhatók el abban az esetben, ha a területen nem történik termelés január 1. és augusztus 31. között:
- az előző év őszén vetett kultúra vagy annak tarlója,
- spontán zöld növényi borítottság,
- AKG/ÖKO zöldugar (de a kaszálék nem hordható le),
- méhlegelő (vethető 01.01. és 08.31. között),
- ideiglenes gyep, évelő takarmánynövény (a kaszálék nem hordható le és nem bálázható).
Fontos! A parlagon hagyott területeken a január 1. és augusztus 31. közötti időszakban gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok, növényi maradványok területen hagyásával.
További információk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalójában.
Előzmény
A 2023-as évben a tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2024-ben nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy gazdálkodóiknak átmeneti mentességet biztosítsanak a vetésváltás és a nem termelő területek kijelölésének új szabályai alól.
A vetésváltással kapcsolatos tudnivalókról ITT olvashat.
Indexkép: Shutterstock
