A most, rövid távon rendelkezésre álló 1500 milliárd forintos pályázati keretösszeg azonban hatalmas munkát fog jelenteni a gazdáknak, a projektmenedzsment szervezeteknek, a műszaki tervezésben dolgozóknak és közreműködő szervezetnek is, nagyon feszített tempóban kell megvalósítani ezeket a projekteket, ahhoz hogy be is tudják fejezni.
Hatalmas feladat lesz 1500 milliárd forint felhasználása a vidékfejlesztésben – Fotó: pixabay
Az előző 6 évre összesen nem volt ekkora összeg
A Vidékfejlesztési Program kerete eredetileg körülbelül 1300 milliárd forint volt hat évre, a forint-euró árfolyam változása miatt ez ténylegesen 1400 milliárd forint körül alakult. Az Irányító Hatóság körülbelül 1600 milliárd forint értékben tett közzé pályázati felhívásokat. Ebből 1300 milliárd forint értékű projektről már született döntés, további 200 milliárd forint pedig még pályázható. 880 milliárd már ki van fizetve a gazdálkodóknak, ebbe beleértendőek a terület- és állatlétszám alapú és a beruházási támogatások is.
2016-2017-ben volt egy nagyobb beruházási dömping, de több esetben előfordultak csúszások, mely projektek esetében határidő-hosszabbítások vannak érvényben.
Mit történt az EU-ban és itthon az elmúlt fél évben?
Az Európai Unió döntéshozó testületeiben nem születtek meg azok a döntések, amelyek a 2021-2028-as Közös Agrárpolitika elindításához szükségesek, ezért átmeneti évek következnek.
Ez kettő dolgot jelent:
- 2021-ben és 2022-ben a közvetlen támogatások rendszere megmarad a mostani rendszerben.
- A vidékfejlesztésben viszont új források érkeznek: a 2021-2028-as programozási ciklus első két évére eső összeget fel tudjuk használni most, de a korábbi szabályrendszer szerint.
Emellett a magyar kormány óriási döntést hozott 2021 januárjában: az EU-s támogatás mellett a hazai társfinanszírozás aránya eddig 17 %-os volt, melyet most 80%-ra, a maximálisan adható arányra emeltek.
Előnyök és hátrányok
A pályázati programok lebonyolítása a korábbi szabályrendszer szerint fog történni, aminek vannak előnyei és hátrányai: gyorsan lehet majd felhívásokat kiírni, és az egész intézményrendszer rendelkezik a megfelelő gyakorlattal, viszont a korábbi rendszerben kevésbé bevált szabályokat most nem lehet felülírni (mezőgazdasági árbevételhez és standard termelési értékhez rendelt jogosultsági feltételek, a foglalkoztatotti létszám bázis megtartására vonatkozó kötelezettségek).
Az állattartóknak kiírt pályázati felhívás keretösszegét 50 milliárdról 260 milliárd forintra emelték – Fotó: Shutterstock
Nem a verseny lesz a legnagyobb kihívás, hanem hogy milyen gyorsan halad a megvalósítás
Körülbelül 900 milliárd forintnyi pályázatot fognak meghirdetni és pályázhatóvá tenni a következő 2-3 hónapban. Ez akkora mennyiségű forrás, ami lehetőséget jelent a mikro- kis és középvállalkozások és a nagyobb vállalkozások számára is. 1500 milliárd forint arra is elég, hogy a pályázók ne szorítsák ki egymást az egyes pályázati felhívások kereteiből.
Az ősszel kiírt állattartó telepek fejlesztésére és a kertészeti beruházásokra irányuló pályázati felhívás esetén is óriási keretösszeg emelést hajtottak végre, ami azt jelenti, hogy azok a pályázatok, amelyek formailag megfelelőek és elérik a minimum pontszámot, támogatást fognak kapni.
A hangsúly nem azon lesz, hogy nyernek-e a pályázatok, hanem hogy időben meg tudják-e őket valósítani, és el tudjanak számolni vele.
Óriási szerepe lesz a projektmenedzsmentnek
Az 1500 milliárd forinttal 2025. december 31-ig kell elszámolni az Európai Bizottság felé, ami azt jelenti, hogy 2025 tavaszáig-nyaráig ezeknek a projekteknek meg kell valósulniuk, el kell velük számolni a Közreműködő Szervezet felé.
Ez a tervezett menetrend:
- Az idén kiírt felhívásokra benyújtott pályázatokról az idén döntést hoznak.
- A beruházások megvalósítását 2022 tavaszán el kell kezdeni.
- Figyelembe véve a 2 éves megvalósítási időszakot ezeket a projekteket 2024 tavaszáig-nyaráig be kell fejezni.
Ha bármi akadályozza a megvalósítást, akkor viszont könnyen kicsúszhatunk az bizottság felé való elszámolási határidőből, ezért most minden szereplőtől óriási fegyelemre lesz szükség, a projektmenedzsment szervezetek projekt-előkészítő tevékenységének alapossága döntő lehet.
Elbírja-e a rendszer ezt a pályázatmennyiséget?
A 2016-17-es időszakban előfordult, hogy csúszásokkal indultak el a projektek, mert a rendszer nem volt felkészülve annyi pályázatra, amennyi beérkezett. Ez most nem fordulhat elő, minden szereplőnek nagy gyakorlata van már a Vidékfejlesztési Program lebonyolításában, és új szabályokhoz sem kell alkalmazkodni.
Az 2019-es élelmiszeripari pályázatoknál 9 hónap alatt születtek döntések, a tavalyi ÁTK pályázatoknál pedig 5 hónap alatt (750 pályázat érkezett be, óriási műszaki tartalommal), ami a korábbi, akár 1 éves átfutási időhöz képest jelentős változás.
Az a cél, hogy 5-6 hónapos határidővel tudjon döntéseket hozni az Irányító Hatóság.
Hogyan tud segíteni a pályázó?
A folyamat gördülékeny és gyors menete érdekében a pályázók részéről arra van szükség, hogy minél jobban előkészített pályázatokat nyújtsanak be, mihamarabb válaszoljanak a hiánypótlási felhívásokra. A legfontosabb most, hogy 2022 tavaszától megkezdődjenek a projektek megvalósításai.
Segítség lehet az is, hogy a közbeszerzési törvény módosítása miatt lényegében szinte a teljes kedvezményezetti kör kikerül a KBT hatálya alól.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy csak jól előkészített pályázatokkal lehet majd tartani azt, hogy 5-6 hónap alatt megszülessenek a támogatói döntések.
Hiányosan benyújtott, többszörös hiánypótlást, adategyeztetést igénylő pályázati anyagok lehet, hogy elutasításra fognak kerülni, az újbóli benyújtás lehetőségével, gyorsítva ezzel az ügyintézés folyamatát. Nem szükséges kapkodni, hiszen soha nem látott mértékű források állnak rendelkezésre!
Milyen pályázati felhívások várhatóak pontosan?
- Ültetvénytelepítési támogatás: 15 milliárd forintos keretösszeggel
Három kertészeti felhívás is megjelenik ezekben a napokban – Fotó: pixabay
- Állattartó telepek támogatása: tavaly a nagyobb telepek számára, megemelt keretösszeggel volt nyitott az ÁTK, most viszont az a szempont, hogy a kisebb állattartók számára legyen pályázati forrás, ezért májusban olyan felhívást tesznek közzé, melyben a maximálisan pályázható összeg 100 millió forint lesz.
- Terménytárolók: 50 milliárd forintos keretösszeggel készülnek kiírni a felhívást, most folyik a társadalmi egyeztetés. Az IH eredetileg 100 millió forintos alsó támogatási határra adott javaslatot, de a beérkező javaslatok alapján ezt 50 millió forintra fogják csökkenteni.
- Élelmiszeripari üzemek: lesz egy kisebb élelmiszeripari beruházásokat támogató, 50 milliárd forintos keretösszegű pályázati felhívás, amelyben gépek, eszközök beszerzésére nyílik lehetőség (100 millió forint lesz a maximális támogatás), és lesz egy komplex élelmiszeripari üzemek fejlesztését támogató felhívás is. Ennek megjelenését júniusra tervezik, keretösszege 200 milliárd forint lesz, 2 milliárd forintos egyéni támogatási maximummal.
- Géptámogatások: kertészeti üzemek megújítása is társadalmi egyeztetésen van, újból lehetőség lesz gépek beszerzésére. A felhívás várhatóan szintén júniusban jelenik meg, 50 milliárdos kerettel.
- Lehet, hogy elindul a tojótyúktartó telepek 20 milliárd forintos keretösszegű támogatása, de előfordulhat, hogy inkább a tavalyi nagy ÁTK fog újra megnyílni.
- Gomba-előállító kertészetek számára is rendelkezésre áll majd egy 20 milliárd forintos keretű konstrukció, várhatóan júniustól.
- Minőségrendszerekhez kapcsolódó termelői csoportok tájékoztatási és promóciós tevékenységének támogatására is lesz lehetőség 8 milliárd forintos kerettel. A felhívást júniusra várhatjuk.
- Precíziós beruházások támogatása: a szántóföldi gazdálkodók számára szintén júniusban jelenik meg a digitális átállást segítő támogatási konstrukció. A keret 100 milliárd forint lesz, és a tervek szerint olyan gépek, berendezések vásárlására lesz lehetőség, melyek alkalmasak a precíziós elvek szerinti gazdálkodásra, valószínűleg erőgépek beszerzésére is lesz lehetőség.
A precíziós beruházásokra 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre júniustól – Fotó: Shutterstock
A felsorolt konstrukciók keretösszege hozzávetőlegesen 1000 milliárd forint, de amennyiben valós többletigénylések érkeznek be, a keretek emelkedhetnek. Ez nem csak ígéret, hiszen a tavalyi ÁTK keretét 50-ről 260 milliárdra emelték, a kertészeti felhívás 30 milliárdos keretét pedig körülbelül 70-re.
Ami nem változik
A támogatás intenzitása továbbra is 50 %, előleget csak biztosíték nyújtása mellett lehet igénybe venni, a fiatal gazdálkodókat pedig 10%-kal magasabb intenzitással támogatják.
Mi lesz a fennmaradó 500 milliárddal?
Körülbelül 500 milliárd forint áll rendelkezésre a terület- és és a állatlétszám alapú támogatásokra. Ezeknél a konstrukcióknál több éves kötelezettségvállalási időszak volt rendelve, amelyeket most meghosszabbítottak, illetve meg fognak hosszabbítani. Az AKG és az ÖKO programban a kedvezményezettek 90 %-a a hosszabbítás mellett döntött.
2021. december 31-én lejár a 2016-os AKG és ÖKO is, hamarosan dönteni fognak arról, hogy ezek folytatásával kapcsolatban milyen lehetőségek lesznek.
Jelenleg is pályázható felhívások
- Az öntözés-fejlesztési, erdőtelepítési, tanyafejlesztési, egyedi szennyvíz-kezelést támogató felhívások jelenleg is pályázhatóak, sőt egy évvel meghosszabbítják a határidőt. Emellett keretösszeg-emelés is lesz, öntözésnél és erdőtelepítésnél 100 milliárdra emelik a keretet.
- Járványvédelmi intézkedéseket támogató, állattartóknak szóló pályázatot is újranyitják.
- Mezőgazdasági kisüzemek: 2 000 pályázat érkezett be, több mint 2 milliárd forintos igénnyel, most vannak folyamatban a döntések. A támogatói okirat kiállítása után a támogatás 75%-át is megkapják a kedvezményezettek.
