A 2021–2022-es átmeneti évek után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló Közös Agrárpolitika. Ezzel párhuzamosan azonban tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása.
Az Agrárközgazdasági Intézet Pénzügyi Hírleveléből kiderül: az agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2023. évi keretösszege meghaladja az 1300 milliárd forintot, melyből (a 2023. decemberig ismertté vált információk alapján) 895,6 milliárd forintot használtak fel. Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 895,6 milliárd forintot fizettek ki szeptember 30-ig. A folyósított támogatási összeg 58,2 százaléka (521,3 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 41,8 százalékát (374,3 milliárd forint) pedig hazai költségvetésből finanszírozták. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a Vidékfejlesztési Program kifizetései domináltak (63,6 százalék), melyek megközelítették az 570 milliárd forintot.
A szántóföldi növénytermesztőké a támogatások negyede
Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások csaknem negyedét, míg az állattenyésztők a támogatások 17,3 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 5,5 százalék volt.
Az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők összességében 155,0 milliárd forintot vettek igénybe. A 82,2 milliárd forint nemzeti forrás 44,9 százalékát az állattartó telepek kapták fejlesztésre, megújításra.
Az állattenyésztési támogatások 25,2 százaléka, 39,0 milliárd forint a szarvasmarhaágazatba érkezett, amelyből a tejágazat 22,8, a húsmarhatartás 16,2 milliárd forintot kapott. A baromfiágazat 7,0 milliárd forint támogatásban részesült, amelyből 4,9 milliárd forint állatjóléti célokat szolgált. A sertéságazat 10,4 milliárd forint támogatást kapott, aminek túlnyomó része szintén állatjóléti támogatás volt. A juh- és kecskeágazat 6,2 milliárd forint támogatásban részesült, amelyből 5,7 milliárd forintot a termeléshez kötött anyajuh-támogatás tett ki. A méhészeti ágazat szereplőinek 3,3 milliárd forintot folyósítottak 2023-ban.
A szántóföldi növénytermesztő ágazat 211,7 milliárd forint támogatásban részesült 2023 első kilenc hónapja során, amely túlnyomó részben (88,3 százalék) uniós költségvetésből származott. A közvetlen támogatások kifizetési rendjéből adódóan ezek a teljesítések a 2022. évi végfizetések. Az ágazat részére biztosított szubvenció háromnegyede, 163,5 milliárd forint egységes területalapú támogatás formájában jutott el a gazdálkodókhoz, ezen belül alaptámogatásként 52,1 milliárd forintot, a zöldítési komponens keretében 111,4 milliárd forintot fizettek ki részükre. A szemes és a szálas fehérjenövények termesztése együttesen mintegy 10,8 milliárd forint támogatásban részesült. A Vidékfejlesztési Program keretében 29,1 milliárd forint beruházási támogatást folyósítottak terménytárolók, -szárítók és -tisztítók fejlesztésére, korszerűsítésére. További 3,5 milliárd forint a dohánytermesztés, 3,3 milliárd forint cukorrépa-termesztés, 0,8 milliárd forint a rizstermesztés támogatását szolgálta.
Kertészeti ágazat
A kertészeti ágazat 2023. szeptember 30-ig 49,5 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek 63,0 százaléka származott uniós, 37,0 százaléka pedig nemzeti forrásból. A Vidékfejlesztési Program 28,3 milliárd forinttal, a kifizetések több mint felével járult hozzá a kertészeti üzemek korszerűsítéséhez és megújításához, valamint az időjárási kockázatok megelőzéséhez a kertészeti ültetvényekben. Zöldségnövény és ipari zöldségnövény intézkedésekre együttesen a kertészeti ágazat támogatásának 13,5 százaléka, 6,7 milliárd forint érkezett. A kifizetések 10,0 százaléka a működési alapok támogatása (TÉSZ/BÉSZ), 7,2 százaléka az iskolagyümölcs-program keretében került felhasználásra. A szőlészeti és borászati ágazat gazdálkodói 4,5 milliárd forint támogatásban részesültek. Az extenzív és az intenzív gyümölcstermesztés az ágazat támogatási összegének 2,6 százalékát kapta (1,3 milliárd forint).
Ezt kapta az élelmiszeripar
Az élelmiszeripari vállalkozások 46,0 milliárd forint támogatásban részesültek a Vidékfejlesztési Program forrásaiból. A kifizetések több mint fele, 27,7 milliárd forint az élelmiszer-feldolgozó üzemek komplex fejlesztését szolgálta nemzeti forrásból. Mezőgazdasági termékek értéknövelésére 21 3,9 milliárd forintot, élelmiszeripari üzemek fejlesztésére 1,9 milliárd forintot biztosítottak az ágazat szereplőinek. A borászati ágazat 8,5 milliárd forintot fordíthatott az üzemek fejlesztésére, termékfejlesztésre, a hatékonyság fokozására, ebből 6,2 milliárd forint jutott a borászati tevékenységhez kapcsolódó komplex, akár stratégiai jelentőségű fejlesztések végrehajtására. A takarmány-előállító üzemek a fejlesztésükre irányuló beruházásokhoz 3,6 milliárd forint támogatásban részesültek, az energiahatékonyság javítására 302,3 millió forint jutott.
Hitelállomány és lízing
A mezőgazdaság hitelállománya 2,2 százalékkal 1047,9 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 69,0 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 31,0 százalékot tett ki 2023. szeptember 30-án. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya csökkent, 7,8 százalékkal 377,0 milliárd forintra mérséklődött.
A hitelállományon belül a beruházási hitelek voltak továbbra is túlsúlyban, bár állományuk 10,6 százalékkal visszaesett. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 4,3 milliárd forinttal volt, kevesebb az egy évvel korábbi értéknél. A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 8,8 százalékkal 670,9 milliárd forintra emelkedett. A növekedés a beruházási és az éven belüli hiteleknél jelentkezett. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett.
A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 4,6 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél. A mezőgazdaság garantált hitelállománya dinamikusan nőtt. A lízingcégek szerződésszáma 21,0 százalékkal csökkent, a tőkekintlévőség összege növekedett. Az élelmiszeripar hitelállománya a mezőgazdaságéval azonos ütemben, 2,2 százalékkal bővült, így 750,6 milliárd forintra emelkedett 2023 harmadik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya 55,1 százalékot tett ki. Az egyéni vállalkozások hitelállománya 2,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszaki értékénél, ezáltal 6,1 milliárd forintra csökkent, a társas vállalkozásoké pedig 2,2 százalékkal 744,5 milliárd forintra nőtt.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeripari társas vállalkozások hitelállományában is a beruházási hitelek növekedése volt a meghatározó.
A lízingcégek mezőgazdasági tőkekintlévősége az elmúlt öt évben fokozatosan bővült, 2023 harmadik negyedévének végére elérte a 295,4 milliárd forintot. Ez az összeg 27,6 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Nagyobb növekedés az új mezőgazdasági gépek lízingelt állományában volt megfigyelhető, amely 10,7 százalékkal nőtt egy év alatt és ez értékben 22,6 milliárd forintot jelentett. A használt gépeknél csupán 5,0 milliárd forintos állománybővülés következett be. A mezőgazdasági gépek körében továbbra is az új gépek részesedése volt kiemelkedő, arányuk egy év alatt kismértékben (0,3 százalékponttal), 79,1 százalékra emelkedett. Ugyanakkor az új mezőgazdasági gépre vonatkozó szerződések számában csökkenés volt tapasztalható, 23,0 százalékkal esett vissza az állomány, összesen 2098 szerződést kötöttek a vizsgált időszak végére. A használt mezőgazdasági gépeknél is visszaesés jelentkezett, mert ezekre 13,3 százalékkal kevesebb, összesen 626 szerződést kötöttek. Az új gépekre kötött lízingszerződések aránya a korábbi évi 79,0 százalékról 77,0 százalékra csökkent, a használt gépeké 21,0 százalékról 23,0 százalékra nőtt.
A nemzeti támogatások jogcímeire 98,4 milliárd forint támogatási összeget folyósítottak 2023. szeptember 30-ig, amelynek több mint felét (50,6 milliárd forint) a nemzeti agrárkárenyhítés tette ki.
A 2023–2027-es ciklusban a legtöbb korábbi támogatás, pályázati felhívás kisebb-nagyobb változtatás mellett megmarad, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a zöld elvárásoknak való megfelelés, a generációváltás, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása.
Indexkép: iStock
|
