A 2023-ban induló új támogatási rendszer alapjait lefektető uniós joganyagban megjelenik egy olyan új elvárás, miszerint a termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének összhangban kell lennie a víz keretirányelv célkitűzéseivel. Emiatt az idei évtől kezdődően célzott helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását, olvasható a kap.mnvh.eu oldalon megjelent közleményben.

Az elvárt többletellenőrzések az alábbi jogcímek esetén relevánsak:

  • cukorrépa-termesztés,
  • rizstermesztés,
  • zöldségnövény-termesztés,
  • ipari zöldségnövény-termesztés,
  • extenzív és intenzív gyümölcstermesztés,
  • illetve a tejhasznú tehéntartás támogatása (erről bővebben egy másik összefoglalóban lesz szó).

cukorrépa

A termeléshez kötött támogatások esetében szigorúbb ellenőrzések várhatóak – Fotó: Shutterstock

Új feltételek a termeléshez kötött támogatások esetében

A termeléshez kötött támogatások fennmaradása érdekében az Európai Bizottság további biztosítékokat kért a tagállamoktól, azonban fontos kiemelni, hogy ezek alapvetően nem követelik meg új feltételek teljesítését a támogatást igénylőktől, csupán a már kiadott engedélyeknek megfelelő gazdálkodási gyakorlatok tekintetében jelent egy plusz ellenőrzési szintet.

A víz keretirányelvvel való összhang megteremtése tagállami feladat, a kedvezményezettek által teljesítendő jogosultsági feltételeket nem érinti. Az említett növénytermesztési jogcímek esetében a víz mennyiségi, míg a tejelő tehéntartás esetében a víz minőségi szempontú védelmére helyeződik a hangsúly.

Hogyan épül be mindez a növénytermesztési jogcímek ellenőrzési folyamatába?

A Magyar Államkincstár (MÁK) a kérelemkezelés során egyrészt a vízügyi hatóság saját hatáskörben elvégzett ellenőrzéseinek, másrészt a saját ellenőrzéseinek eredményeit használja fel. A MÁK útmutatásával az illetékes vármegyei kormányhivatalok helyszíni és dokumentum alapú ellenőrzéseket végeznek. A kérelmet benyújtó és helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében – a termeléshez kötött támogatási kérelemmel érintett terület vonatkozásában – az alábbiakat vizsgálják:

  • A gazdálkodó a vízügyi hatóság részére bejelentette-e a vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot?
  • Rendelkezik-e a gazdálkodó vízhasználati engedéllyel/jóváhagyó határozattal (illetve, ha szükséges, akkor ezen felül vízszolgáltatási szerződéssel)?
  • Rendelkezik-e a gazdálkodó naprakészen és a valóságnak megfelelően vezetett öntözési üzemnaplóval, amely összhangban van a hatályos vízjogi engedéllyel, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat esetén a bejelentésben foglaltakkal?
  • Rendelkezik-e a gazdálkodó a kivett öntözővíz mennyiségének mérésére megfelelő – az engedélyben előírt, vagy a bejelentésben tett módon – mérőórával vagy ennek meghatározására alkalmas mérőeszközzel vagy mérési módszerrel?
  • A gazdálkodó határidőre (a kérelembeadás évét követő év január 15-ig) eleget tett-e az éves vízfelhasználását tartalmazó adatszolgáltatási kötelezettségének a vízügyi hatóság felé?

A támogatásból való kizárás

A támogatásból való kizárásra csak vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedély vagy bejelentés nélküli, vagy az engedélytől (vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedély), illetve bejelentéstől lényegesen eltérő vízhasználati gyakorlat esetén kerülhet sor.

A részletes szabályokat a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet 5-8. § tartalmazza.