A hatékonyságnövelésen, a megújulási képességen és a termelői-feldolgozói-kereskedői együttműködésen múlik az ágazat jövője – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Balatonfüred-Szőlősi Hegyközség által szervezett Vince-napi borünnepen vasárnap.
Feldman Zsolt a Balatonfüred-Szőlősi Hegyközség által szervezett Vince-napi borünnepen – fotó: Vermes Tibor
A nehezebb gazdasági időszakokban felértékelődik a közös értékesítés jelentősége
A népi hiedelem szerint a január 22-én lemetszett vesszők állapotából következtetnek az idei szüret gazdagságára. A hagyomány szerint a vesszőket vízbe állítják, majd a rügyek mennyiségéből következtetnek arra, hogy bőséges lesz-e a termés. Tavaly az aszály miatt mindössze 2,6-2,8 millió hektoliter mennyiségű, de kiváló minőségű bor előállításához elegendő szőlő termett. Reméljük, az idei jobb év lesz a szőlőtermelők és borászok számára, ehhez a kormányzat többféle támogatással segíti őket – mondta Feldman Zsolt.
Az államtitkár előadásában rámutatott: a nehezebb gazdasági időszakokban felértékelődik a közös értékesítés jelentősége, ezért fontosnak tartja az ennek érdekében létrehozott szőlőtermelői és borászokból álló integrációs szervezeti forma minél szélesebb körű létrehozását. Az összefogásra jó példaként említette a BalatonBort, ez egy termelői együttműködésre és az itteni olaszrizlingre épülő bormárka, amely egységes árualapot jelent a korábbi töredezett értékesítési struktúra helyett.
A hagyomány szerint a vesszőket vízbe állítják, majd a rügyek mennyiségéből következtetnek arra, hogy bőséges lesz-e a termés – fotó: Vermes Tibor
A tavalyi igények után kifizetésre a tervek szerin márciusban számíthatnak az érintettek
Mint fogalmazott, a 2021/2022. év pályázati lehetőségeit meg tudta ragadni a szőlész-borász szakma, hiszen a 60 ezer hektárból közel 37 ezer hektár ültetvény vesz részt az agrár-környezetgazdálkodási programban.
"Ez az eredményes pályázat 2024-ig 43 milliárd forint kompenzációs lehetőség - a környezeti vállalásokért cserébe - közel 3.800 szőlőtermelő számára. A tavalyi igények után kifizetésre a tervek szerin márciusban számíthatnak az érintettek, ez fontos finanszírozási forrása lesz az idei esztendőnek"– mondta Feldman Zsolt.
A kisgazdaságok számára többlettámogatást jelentő újraelosztó támogatás ebben az ágazatban is újdonságot jelent – fotó: Vermes Tibor
Fontos lenne, hogy minél több fejlesztés megvalósuljon
Előadásában az államtitkár felhívta a figyelmet a szőlőtermelők új lehetőségeire a Közös Agrárpolitika idei évben induló új támogatási rendszerében, hiszen az agrár-ökológiai programban való részvétel lehetősége, vagy a kisgazdaságok számára többlettámogatást jelentő újraelosztó támogatás ebben az ágazatban is újdonságot jelent.
Minden gazdasági és finanszírozási nehézség ellenére fontos lenne, hogy minél több fejlesztés megvalósuljon a Megújuló vidék, megújuló agrárium program alapján elmúlt időszakban kiírt pályázati felhívások alapján.
Eddig a borászatok számára 26 milliárd forintnyi fejlesztési forrást ítéltek oda, de jelentős számú, a szőlőtermelés gépesítésének javítására irányuló termelői pályázat is nyertes lett.
A Veszprémi Érseki Pincészetnél is lemetszették a Vince-napi vesszőket
Bár az idei év kivétel, de rendszerint január az egyik leghidegebb téli hónap, elsőre azt gondolnánk ilyenkor a természet is pihen. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen január végén már egy a szőlészek szempontjából jeles dátumot találunk a naptárban.
Január 22-e Szent Vince ünnepe, a néphagyomány szerint ezen a napon megjósolható az őszi termés minősége. A jeles nap alkalmából a Veszprémi Érseki Pincészetnél is lemetszették az úgynevezett vincevesszőket. A felsőörsi és mindszentkállai birtokon természetesen nemcsak a népi jóslásokban bíznak a szakemberek, hiszen a pincészetben komoly, évszázados hagyománnyal bíró, igen tudatos szőlőgazdálkodás és borkészítés zajlik - áll a Veszprémi Érseki Pincészet közleményében.
Ki volt Szent Vince?
A III-IV. században élt Vince életéről és haláláról kevés adat maradt meg. A spanyol vértanú-diakónus tisztelete viszonylag rövid időn belül kialakult, hiszen már az V. századból vannak ezt igazoló feljegyzések. Szent Ágoston maga is több prédikációt mondott Vince tiszteletére, Rómában több templom viseli a nevét. Vince minden bizonnyal a neve miatt lett a bor patrónusa, hiszen a Vince név megfelelője a Vincent – ami vin cent, százszoros bor jelentéssel is bír. Az európai kultúrkörben a XI. századra Szent Vince a borkereskedők, szőlőművesek, vincellérek és pincemesterek védőszentjévé vált.
Benesch Antal, a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza – fotó: Veszprémi Érseki Pincészet
Vince-napi szokások
A néphagyomány több jelre is figyel január 22-én, Szent Vince napján. Az egyik ilyen az úgynevezett „vincevessző". A szokás lényege, hogy a jeles napon a szőlőből vesszőt kell metszeni, majd meleg szobában vízbe állítani – ha kihajt a szőlővessző, a rajta található rügyek alapján megjósolható az őszi termés mennyisége. A másik népi hagyomány az időjáráshoz kötődik. Azt tartották, ha csapadékos az idő a szent ünnepén, esetleg olvad, és megcsordul az eresz, akkor a bortermés megfelelő lesz.
„A népi hagyományok általában több év alatt megfigyelt tapasztalásokból, visszatérő jelekből alakultak ki. A szőlősgazdák mindig is nagy harmóniában éltek (és élnek ma is) a természettel. Emiatt odafigyeltek az időjárás, a növényzet jeleire, és az azokból kialakuló következményekre. A népi hagyománynak és a hozzá kapcsolódó szokásoknak van egyfajta közösségteremtő ereje is, hiszen általában valamilyen közösségi alkalmat, rendezvényt is tartanak ilyenkor. Manapság is sok helyütt rendeznek programokat Vince-nap alkalmából. Az Érseki Pincészet mindkét – mindszentkállai és felsőörsi – birtokán lemetszettük a vincevesszőket, ezzel jelképesen el is indítottuk az évet" - magyarázza Benesch Antal, a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza.
Már decemberben elkezdték a metszést
A pincészet szakemberei tudásuk legjavát nyújtva igyekeznek idén is a lehető legjobb borokat elkészíteni a leszüretelt szőlőből. És hogy pontosan most milyen munkák zajlanak, arról a főborász mesélt részletesebben.
„Ahogy végeztünk a pincében, elkezdtük decemberben a metszést, ami az időjárás függvényében, februárig közepéig fog tartani. Mindkét területen Guyot- (szálvessző) és rövid csapos metszést alkalmazunk. A metszés az egyik legfontosabb munkafolyamat. Nagyon precízen kell elvégeznünk a metszést, mert ekkor állítjuk be a tőkén a terméshozam mennyiségét. Metszés közben a pincében sem áll meg a munka egy percig sem. Február elején fogjuk elkezdeni házasítani borainkat. Ez az egyik legjobb része a borászkodásnak, mivel ekkor születnek meg végső formájukban boraink. Olyan, mint amikor főz az ember... Próbálja eltalálni a legjobb és legtökéletesebb egysúlyt mind ízben, mind illatban, hogy a kész „termék", érzelmeket váltson ki, az emberekből."
A Veszprémi Érsekség és az Érseki Pincészet életében is jelentős év az idei
2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz kapcsolódva tavasztól ismét látogatható lesz a veszprémi várnegyed. A főegyházmegye szívében található várban az Érsekség tulajdonában lévő 18 épület és a hozzá tartozó terek és udvarok 2025-re teljesen megújulnak.
A fejlesztésnek már idén is több eredménye látható lesz: a tervek szerint 2023 húsvétján a Szent Mihály Főszékesegyházban tartják a feltámadási szentmisét, májustól pedig ismét látogatható lesz a Körmendy Ház, a Bíró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes részei. A várnegyed mellett az Érseki Pincészet és borai is megújulnak, emellett új honlap, webshop és új borcsaládok várják majd a fogyasztókat. A csaknem 750 éves múlttal rendelkező Veszprémi Érseki Pincészet számára 2023-a megújulás éve lesz.
