A precíziós technológiák, a digitális megoldások már jelen vannak a hazai díszkertészeti ágazatban is, amely leginkább kistermelőkből áll, ezért a szakmaközi szervezet feladata az, hogy a sikeres termelői együttműködések érdekében felmérjék a kisgazdaságok jövőbeni fejlesztési igényeit – írja a novenyvedoszer.hu
Mint írják, a díszkertész ágazat – beleértve a szolgáltatást és a kereskedelmet is – több, mint 120 ezer család megélhetését biztosítja, és évente 500 milliárd forint árbevételt termel.
Magyarországon csaknem 2 ezer hektár szabadföldi és 315 hektár növényházi felületen folytatnak főként faiskolai és rózsatő termesztést. A díszkertészágazat képviselőinek munkája a társadalom számára nélkülözhetetlen megújuló környezetet, ökoszisztémát biztosít.
Az ágazat hosszú távú stratégiai céljai biztosítják a szakma versenyképességét. Ez nagyon magas szakmai felkészültséget, technológiai hátteret, a növényfajták ismeretét és a növényvédelemben való jártasságot igényel.
A növénynemesítők folyamatosan dolgoznak azon, hogy egyre szebb és jobb tulajdonságú, vagy valamilyen növényegészségügyi problémával szemben rezisztens fajtákat hozzanak létre – emelte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének az elnöke, Orlóci László egy nemrégiben tartott szakmai rendezvényen.
Egy új uniós törvénytervezet valamennyi tagállamot arra kötelezne, hogy felezze meg a jelenleg használt növényvédő szerek mennyiségét. Az unió legtöbb országában az egy hektárra kijuttatott növényvédő szer mennyisége a többszöröse a Magyarországon használt mennyiségnek.
Mivel ezeknek a szereknek a kiváltására nincs alternatíva, ezért ez a hazai növénytermesztőket ellehetetlenítené. Ráadásul a díszkertészek termékei nem élelmiszerek, ezért az ágazat a szaktárcával együttműködve megoldási javaslatokat dolgoz ki.
Egy intenzív termesztési kultúrában egyik napról a másikra kivonni szereket és helyettük valamilyen helyettesítő megoldásokat alkalmazni, amelyek ráadásul még fejlődés alatt vannak és nem kiforrott technológiák, ilyen a biológiai növényvédelem néhány típusa, ez nagy gondot és kockázatot jelent a termelőknek
– fogalmazott Orlóci László elnök.
|
Tavasszal a díszkertészek számára is új pályázatok jelennek meg, az üvegházak fejlesztésére, korszerűsítésére, megújuló energiára alapozott beruházásokra, de digitális technológiák beszerzésére is pályázhatnak az ágazat szereplői. Emellett átalány típusú támogatásokat a legkisebb gazdaságok is igényelhetnek.
Nagy István agrárminiszter azt emelte ki, hogy a kisebb dísznövény-kertészeteket is kiemelten szeretnék támogatni, amelyhez majd külön forrásokat biztosítanak. A díszkertész ágazatot is jelentősen befolyásolja a beáramló import, ami ellen nem lehet védekezni, mert egy-egy akciójuk minden alkalommal árletörő hatást von maga után, de ha létrejönne egy olyan termelői együttműködés, amely az év minden napjában biztosítja a teljes szükségletet, akkor az importra nem is lenne szükség.
A hazai díszkertész ágazat versenyképességét nagy mértékben befolyásolja, hogy a termelők milyen körülmények között tudnak termelni, és milyen lehetőségekkel tudják a terméket értékesíteni. Csak azokban az ágazatokban van töretlen fejlődés és biztonság, ahol a legmagasabb szintű termelői együttműködések jöttek létre. Az integráció a magyar mezőgazdaság jövőjének a kulcsa.
