A Vas vármegyei szakmai konferencián a Natura 2000 területeken alkalmazható biológiai növényvédelmi módszerekről és az invazív fajok elleni küzdelem lehetőségeiről esett szó.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas Vármegyei Igazgatósága és a Vas Vármegyei Kormányhivatal 2025-ös évindító konferenciáját Vasszécsenyben rendezték meg február 13-14-én. A rendezvényen - amelyről a vmnk.hu tudósított - dr. Tuba Katalin, a Soproni Egyetem Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézetének egyetemi docense tartott előadást a Natura 2000 területeken alkalmazható biológiai védekezési módszerekről és az invazív fajok visszaszorításáról.
Natura 2000 területek: fejtörést okoz a gyomirtás
A Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a növényvédőszeres kezelések külön engedélyhez kötöttek. Az eljárás során a gazdálkodónak először a természetvédelmi hatóságnál kell bejelentést tenni, amely az illetékes nemzeti parkhoz továbbítja a kérelmet. Egyes esetekben a nemzeti park közvetlenül is fogadja a bejelentést.
A szabályozás nem egységes: az egyes nemzeti parkok eltérő álláspontot képviselnek bizonyos növényvédő szerek használatával kapcsolatban. Ez különösen problémás lehet például a vasúti sínek gyomirtásánál, a szúnyogirtásnál vagy a rágcsálóirtásnál. A légi permetezés teljes mértékben tilos, míg a felületkezelések helyett csak foltszerű beavatkozások engedélyezettek. Egyes esetekben kenés helyett injektálásos technikát kell alkalmazni, és a honos fajok ellen általában nem lehet védekezni.
Invazív fafajok: Megállíthatatlannak hiszik magukat, de van megoldás
Az előadás második felében az invazív növényfajok elleni biológiai védekezési módszerekről esett szó.
Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)
A mirigyes bálványfa fagyérzékeny és az árnyékolást sem tűri. Biológiai védekezésként a Verticillium nonalfalfae gombafaj alkalmazható, amely edénynyaláb-betegséget okoz. Ezt az eljárást Ausztriában már engedélyezték, Magyarországon pedig saját letenyésztett gombával is elvégezhető. A kezelés során a fa törzsébe, a kéreg alá injektálják a gombát tartalmazó vizes oldatot. Fontos, hogy a kezelt fát három évig nem szabad kivágni, különben a gyökérsarjakról újrahajt.
Kései meggy (Prunus serotina)
A kései meggy csemetebankokat hoz létre, és akár 10 évig is életképes marad, míg fényhez nem jut.
Védekezési lehetőségek:
- A fiatal magoncok kézzel kihúzhatók.
- A többszöri visszavágás után fehér korhasztógombák pusztíthatják el.
- A gombák -190°C-on fagyasztva tárolhatók, ami lehetővé teszi nagyobb készletek felhalmozását.
Japán keserűfű (Fallopia spp.)
A japán keserűfű rendkívül agresszíven terjed.
Védekezési módszerek:
- Árnyékolás biztosítása, hogy csökkentsék a növény növekedését.
- Precíz injektálás, mivel a szára üreges szerkezetű, így a bejuttatott hatóanyag elfolyhat.
- Bár rendelkezik levélbetegségekkel és természetes kártevőkkel, egyik sem okoz jelentős pusztulást.
Egy új védekezési technológia is megjelent ellene: a ROOTWAVE PROTECHNOLOGY, amely elektromos árammal pusztítja el a növényt. A növényben lévő víz felforr és elpárolog, azonban a módszer alkalmazása speciális védőfelszerelést igényel, és vizes élőhelyeken problémás lehet.
Akác (Robinia pseudoacacia)
A megosztó invazív faj ellen többféle módszer is létezik:
- Hormon tartalmú készítmények használata.
- Sárga gévagombával vagy fuzáriummal történő fertőzés előidézése.
- A hormonális kezelés és a gombák együttes alkalmazása fokozhatja a hatékonyságot.
Aranyvessző (Solidago spp.)
Az aranyvessző kaszálással irtható. A kaszálék fennhagyása miatt a növény tövei befüllednek, így akár két kaszálással teljesen eltűnhet a területről.
Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
Ez a rendkívül veszélyes, karógyökerű évelő gyomnövény kenéses technikával irtható. Virágzás előtt kell kezelni, azonban az emberi egészségre súlyosan ártalmas, ezért még a megközelítése is kockázatos.
Gyalogakác (Amorpha fruticosa) és selyemkóró (Asclepias syriaca)
A gyalogakác ellen gombás fertőzéssel és hormonhatású készítményekkel lehet védekezni. A selyemkóró esetében glifozát és mezotrion hatóanyagokat tartalmazó kenéses kezelés javasolt.
A laborban dől el, hatékony lesz-e a gomba
A gombák hatékonysága petricsészés vizsgálatokkal állapítható meg. A módszer során az adott gombával beoltott táptalajra egy kis fadarabot helyeznek, és megfigyelik, hogy a gomba milyen mértékben korhasztja azt. Ez lehetővé teszi annak eldöntését, hogy az adott gombafaj alkalmas-e a célzott invazív növény visszaszorítására.
A vasszécsenyi konferencián bemutatott biológiai védekezési lehetőségek új perspektívát nyitnak az invazív fajok elleni küzdelemben, különösen a Natura 2000 területeken. A hagyományos kémiai növényvédelem helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a természetes ellenségek, például a gombák és más biológiai ágensek, amelyek hatékony alternatívát kínálhatnak az ökológiai egyensúly megőrzésére.
Indexkép: Pixabay
