Lengyelország 2024 végén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A lengyel elnökség kiemelt hangsúlyt kíván fektetni a tisztességes kereskedelmi szabályozásra, a zöld agrárpolitikák egyszerűsítésére, valamint az állatvédelem és precíziós nemesítés területén történő előrelépésekre. Eközben az EU számos botránnyal és kereskedelmi kihívással is szembesül, melyek jelentős hatással lehetnek a tagállamok mezőgazdaságára – olvasható a MAGOSZ legfrissebb hírlevelében.
A lengyel elnökség fő célkitűzései
- Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása: A határokon átnyúló kereskedelmi szabályok szigorítását célozzák meg a gazdák tisztességesebb versenyfeltételeinek biztosítása érdekében.
- KAP zöld előírásainak egyszerűsítése: A közös agrárpolitika zöld előírásait gyakran túl bonyolultnak és nehezen teljesíthetőnek tartják, ezért az előírások ésszerűsítése kiemelt cél.
- Precíziós nemesítés szabályozása: Az NGT-technológiák (új géntechnológiai eljárások) alkalmazása egyre fontosabb kérdés az európai agráriumban. Lengyelország célja a tudományos innováció és a fenntartható termelés közötti egyensúly megteremtése.
- Állatvédelem az állatszállítás során: A lengyel elnökség hangsúlyt fektet az állatszállítási körülmények javítására vonatkozó uniós szabályok szigorítására.
Botrány a Green Deal kapcsán
Hollandiában azzal vádolják az Európai Bizottságot, hogy „árnyéklobbit" finanszírozott a zöld politikájának népszerűsítése érdekében. Az állítólagos titkos szerződések a Timmermans-éra örökségeként feszültséget keltenek, és alááshatják a Green Deal hitelességét.
Mercosur-megállapodás: átmeneti kártalanítás a gazdáknak
Az Európai Bizottság 1 milliárd eurós tartalékalap létrehozását jelentette be, hogy kártalanítsa azokat az európai gazdákat, akik a dél-amerikai országokkal kötött Mercosur-megállapodás miatt versenyhátrányba kerülnek. A megállapodás értelmében a dél-amerikai országoknak nem kell betartaniuk az uniós szabványokat, ami további feszültségeket szülhet az európai termelők körében.
USA: várható vámok az európai exporttermékekre
Donald Trump bejelentése szerint új vámok sújthatják az európai exportot. A leginkább érintettek:
- Németország (85 milliárd euró többlet)
- Olaszország (41 milliárd euró)
- Írország (29 milliárd euró)
- Magyarország is érintett, bár jelentőségéhez képest kisebb mértékben, 2 milliárd eurós exporttöbblettel.
Új piacok: India felé fordul az EU
India régóta védte piacát a külföldi termékekkel szemben, de az utóbbi időben élénkültek a kereskedelmi kapcsolatok az EU és India között. Egy megfelelő tartalmú kereskedelmi megállapodás hatalmas lehetőséget jelentene az európai agrárium számára, hiszen India hatalmas és gyorsan növekvő piac.
A februári V4-es találkozó Varsóban
A V4 országok agráriumainak vezetői Varsóban gyűlnek össze, hogy közösen egyeztessék álláspontjukat és együttműködjenek az uniós agrárpolitika területén. A regionális együttműködés kulcsfontosságú lehet az uniós szintű döntéshozatalban és a közös érdekek képviseletében.
Összegzés:
A lengyel elnökség előtt jelentős kihívások állnak az agrárpolitikában: a zöld előírások ésszerűsítése, az orosz importtól való függőség csökkentése és az uniós termelők érdekeinek védelme mind kiemelt prioritások. Ugyanakkor a globális kereskedelmi kapcsolatok és botrányok tovább árnyalják az EU agráriumának helyzetét. Az elkövetkező hónapokban számos döntés születhet, amelyek hosszú távon is befolyásolják az uniós mezőgazdaság jövőjét.
Forrás: MAGOSZ
Indexkép: Pixabay
