Közösen kell képviselni az érdekeinket és együttesen kell megszólalnunk Brüsszelben a gazdák versenyképességének és a régió élelmezésbiztonságának védelme érdekében – jelentette ki Nagy István tárcavezető, a V4-ek és Bulgária, valamint Románia agrárminisztereinek poznani találkozóján, csütörtökön az Agrárminisztérium közleménye szerint.
Hozzátették, hogy az árvízi helyzet kezeléséről a Közös Agrárpolitika tapasztalatairól, a biomassza energetikai célú felhasználásáról és a 20 éves európai uniós tagság mérlegéről tárgyaltak a Visegrádi Országok, illetve Bulgária és Románia agrárminiszterei Poznanban.
A Visegrádi Országok, Bulgária és Románia agrárminiszterei Poznanban tárgyaltak – Fotó: Agrárminisztérium
Az egyeztetésen Nagy István arra az időjárás okozta anomáliára hívta fel a figyelmet hogy, amíg hazánk nyugati fele az árvízzel küzdött, addig a keleti felében az aszály okozott gondot a gazdáknak. A szélsőséges időjárás jelentette kihívások egyre gyakrabban követik egymást – áll a közleményben.
Az egyeztetésen Nagy István arra az időjárás okozta anomáliára hívta fel a figyelmet hogy, amíg hazánk nyugati fele az árvízzel küzdött, addig a keleti felében az aszály okozott gondot a gazdáknak – Fotó: Agrárminisztérium
A nehézségek megoldása érdekében közösen kell gondolkodnunk, a jó gyakorlatokat pedig meg kell osztanunk egymással – tette hozzá. A miniszter elmondta, a vízzel gazdálkodnunk kell és áradáskor tározókba kell juttatni, ennek érdekében pedig fejlesztések végrehajtása szükséges Egy másik megoldás a talajaink állapotának javítása, hogy minél több vizet legyenek képesek magukban elraktározni. Harmadrészt pedig közösen kell fellépi az Európai Unóban a természet okozta károk és válsághelyzetek kezeléséhez szükséges források, mechanizmusok kidolgozásában. A pénzügyi segítségnyújtást fel kell gyorsítani – idézik a miniszter szavait a közleményben.
A tárcavezető a találkozón elmondta, a Közös Agrárpolitika komoly perspektívát jelent a gazdálkodók számára, hiszen a versenyképesség, a fenntarthatóság és a generációváltás támogatása kapcsán fontos elemeket tartalmaz, ugyanakkor viszont sokszor ijesztő mértékű adminisztratív teherrel jár. Ez pedig egyrészt gátolja a KAP eszközeinek hasznosulását, végső soron pedig késlelteti a támogatások kifizetésének időpontját, amin változtatni kell.
Nagy István hangsúlyozta, egyensúlyt kell találni a fokozódó társadalmi elvárások, a fenntarthatósági kérdések és a KAP alapfeladatai között. Ebben a változó geopolitikai helyzetben nem elég csupán a kiszámítható jövedelemtámogatásokat biztosítani a gazdálkodók számára, hanem, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kockázat- és válságkezelési eszközökre, valamint az azokhoz történő rugalmasabb hozzáférésre is. Nem véletlen, hogy a magyar uniós elnökség homlokterében a gazdaközpontú agrárpolitika áll – írja közleményében az Agrárminisztérium.
