"Ha nem lesz jó minőségű, termeléshez szükséges talajunk, a jövedelmezőség tovább csökken, így gépek se kellenek. Mindez senkinek se jó, a mi érdekünk is az, hogy a gazdák okszerű és kijövedelmeződő gazdálkodást folytassanak. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ne csak technológiát biztosítsunk számotokra, hanem korszerű ismereteket is átadjunk nektek. Én ezt hívom tudástranszfernek" – fogalmazott az AXIÁL Kft. ügyvezetője, Pintér Zsolt az AXIÁL Kft. és a Phylazonit Kft. közösen lebonyolított, "Alap a talaj" címet viselő road show-jának utolsó, keszthelyi állomásán.
A road-show mindegyik állomásán, így a keszthelyin is rengeteg érdeklődő volt – fotó: Horváth Attila
A road-show célja, hogy ráirányítsa a termelők figyelmét a jó talajállapot fontosságára és azokra az agrotechnikai módszerekre, eljárásokra és eszközökre, melyek segítségével elérhető az. Az országjáró körút alkalmával szakmai előadásokra és bemutatókra került sor Mezőkeresztesen, Gyomaendrődön, Baracskán és Keszthelyen.
Pintér Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezetője – fotó: Horváth Attila
A Balaton-parti városban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának tangazdasága biztosított helyszínt a programnak, mely – akárcsak az előző állomásokon – itt is rendkívüli érdeklődésre tartott számot. A szép számú megjelentet Fejes Tamás, az AXIÁL Kft. marketingigazgatója köszöntötte elsőként, majd Pintér Zsolt, a cég ügyvezetője lépett a mikrofonhoz, aki elárulta: a gépforgalmazás mellett mintegy hatezer hektáron maguk is gazdálkodnak és háromezres tejelő szarvasmarha-állományuk van, így testközelből élik meg és érzékelik azokat a problémákat és nehézségeket, melyekkel ügyfeleik, a gazdák küzdenek nap, mint nap. Ezért tudnak nekik aktuális, pontos és célzott segítséget nyújtani.
Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője – fotó: Horváth Attila
Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője (aki egyébként épp e napon ünnepelte születésnapját), azt mondta köszöntőjében: manapság, amikor minden gyorsan változik, változik a talaj is, sajnos, nem feltétlen jó irányba, globális probléma a talajok degradációja. A szakember kiemelte: fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk a jövőben a talajbiológiára, mert ez az alapja az optimális talajállapotnak. Persze, ehhez társulnak még a talaj kémiai és fiziológiai jellemzői is, ezek együtt teremthetik meg a rentábilis termeléshez szükséges szilárd alapot.
– Az AXIÁL segítségével pedig betekintést nyújtunk az agrotechnológia szegmensébe, s megmutatjuk, hogyan lehet jó gépbeállításokkal jól és rossz beállításokkal rosszul művelni a talajt. Nem is gondolnák sokan, hogy ennek milyen fontos szerepe van – fogalmazott az ügyvezető, aki Pintér Zsolthoz hasonlóan megfogalmazta: nekik, inputanyag-forgalmazóként is fontos szerepük van az agrárium szereplőinek edukációjában. – A talajszelvényben például pontosan látható, milyen az, amikor a felső, termő, úgynevezett A-szintbe felhozzuk az alsóbb, terméketlen rétegeket egy-egy rossz gépi munkával.
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora – fotó: Horváth Attila
A házigazda Georgikon Campus, illetve a MATE képviseletében Dr. Gyuricza Csaba rektor szólt a vendégekhez, aki rámutatott: egész élelmiszerellátásunk a jó talajminőségen múlik, ha tönkre tesszük talajaink, táplálék sem lesz, ami beláthatatlan következményekkel járhat.
– Az elmúlt évtizedekben 70-80 százalékkal csökkent talajaink szervesanyagtartalma – közölte a szikár számokat a rektor. – Ha csökken a szervesanyagtartalom, akkor vele romlik a talaj fizikai állapota, kémiai, illetve biológiai állapota, márpedig csak ezek összefüggésében lehet egyáltalán egészséges talajról, termőtalajról beszélni. Amikor a természetvédők megszólalnak, akkor általában ilyen-olyan macikról, koalákról, kengurukról beszélnek, de azt én még soha nem hallottam tőlük, hogy a földigilisztákról beszéltek volna. Holott ezeknek az állatoknak az ökoszisztéma fenntartása szempontjából legalább akkora jelentőségük van, mint az előbb említetteknek. Sőt, megkockáztatom, hogy az élelmiszertermelés szempontjából a mikroorganizmusokkal együtt az egyik legfontosabb élőlénycsoport.
A FRAMEST Kft. Fracondisc tárcsás boronája a bemutatón – bőven a hazai folyamatok előtt jártak, amikor elkezdték kifejleszteni talajkímélő és a vízmegőrzésre koncentráló konstrukcióikat – fotó: Horváth Attila
– Nélkülük a talaj szimpla támasztóközeggé silányul, ami alkalmatlan arra, hogy hosszú távon tudjunk rajta megfelelő minőségű élelmiszer-alapanyagokat előállítani rajta. Ez az esszenciája ma a mezőgazdasági termelés jövedelmezővé tételének. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: folytathatjuk-e ugyanúgy a termelést mint eddig, vagy nem? Meggyőződésem, hogy a válasz egyértelmű: nem. Ebben az esetben két irány lehetséges: a csúcstechnológiák használata és az alkalmazkodóképesség, az alkalmazkodás növelése. A talajművelés feladata is ez: alkalmazkodnunk kell azokhoz a megváltozott körülményekhez, melyek napról napra itt vannak előttünk. Sajnos azonban nem állunk jól ezen a területen: hiába volt egy 2022-es év, és ezermilliárdos kár, elkövetjük újra ugyanazokat a hibákat, nem változtatunk a talajhasználat gyakorlatán – jelentette ki.
Imreh Gergő: Rohamosan csökken a magyarországi talajok humusztartalma – fotó: Horváth Attila
Ezt követően került sor az elméleti, majd a gyakorlati előadásokra. Imreh Gergő, a Via Naturalis Consulting Kft. innovációs vezetője a gyakorlati tápanyag-gazdálkodás és költségoptimalizálás kérdéseiről beszélt. Előadásában rámutatott: rohamosan csökken a magyarországi talajok humusztartalma, míg néhány évtizede 5-6 százalék volt az átlagos humusztartalom, addig ma már a 2-3 százaléknak is örülni kell, s ez nagyon rossz tendencia. Hangsúlyosabbá kell válnia a tápanyag-visszapótlásnak, aminek nem szabad csak a műtrágya használatára korlátozódnia, amit lehet szervesanyagot visszajuttatni a talajba (szalmát, növényi maradványokat, kukoricaszárat, szervestrágyát, stb.), azt juttassuk vissza. Az ok- és szükségszerű beavatkozásra is felhívta a figyelmet, melyet talajvizsgálattal és növényanalízissel kell megalapozni.
Kovács Gergő Péter, a MATE egyetemi docense riasztó adatokat osztott meg arról, milyen mértékű a felmelegedés, különös tekintettel a bolygó északi féltekére és Európára, s az ebből fakadó kihívásra reagáló agrotechnikát mutatta be. Ennek lényege a talajnedvesség minél nagyobb arányú megőrzése.
Alap a talaj: okszerű, sekély műveléssel, okszerű tápanyag-utánpótlással tehetjük érte a legtöbbet – fotó: Horváth Attila
Majd a gépes cégek képviselői, Szász Zoltán, Nyárádi Attila, Szarvas Miklós és Egyed János a talajművelés fenntartható gépesítési technológiáit, műszaki megoldásait mutatták be a nagy sátorban. Aztán a szabadtér következett, ahol a résztvevők testközelből ismerhették meg a kapcsolódó erő- és munkagépeket, azok munkaminőségét.
A szabadtéren a technológiához kapcsolódó munkagépek bemutatójára is sor került, képünkön a HORSCH képviseletében Szász Zoltán látható – fotó: Horváth Attila
Egy talajszelvényen keresztül pedig dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem docense, Varga Sándor, a Phylazonit Kft. szakmai vezetője, valamint Horváth Imre, a HSSI Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a talaj és a talajművelés kapcsolatát, hatásait vázolta fizikai, kémiai, biológiai vonatkozásban. Ezek konklúziója ismét az volt: a humuszképződés és a jó talajszerkezet kialakulásának elősegítése ma fontosabb, mint valaha, ehhez tápanyag-visszapótlásra és okszerű, kímélő, a talajéletre és a talajnedvesség megőrzésére fókuszáló, precíziós agrotechnológiára van szükség.
Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem docense a talajszelvényben, körülötte érdeklődő gazdák – fotó: Horváth Attila
