A magyar sertés-, a baromfi- és tejágazat teljesítménye európai uniós összevetésben is kiemelkedően növekedett 2024 első felében, valamint jelentősen emelkedett a juh- és szarvasmarha élőállat export mértéke is.

A piaci környezet jótékony változásai és a gazdálkodói likviditást fenntartó, illetve a fejlesztéseket finanszírozó kormányzati segítség az idén már jól látható erősödést eredményezett az állattenyésztésben – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

A magyar agrárium fejlesztésére szánt források minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára – fotó: pixabay.com

Feldman Zsolt ismertette, hogy EU-s viszonylatban Magyarországon 2024 januárja és májusa között a sertés vágásszám tekintetében a 3. legmagasabb, a baromfivágás esetében szintén a 3. legmagasabb volt a növekedés, a tejfelvásárlás esetében pedig a 4. legmagasabb az uniós statisztikai adatok alapján.

Az élősúlyban számított vágások területén a baromfi esetében több mint 14%-os, a sertésvágásoknál pedig 8%-ot meghaladó növekedés figyelhető meg. A szarvasmarha ágazatban az élőállat kivitel mennyisége 2024 januárja és májusa között jelentősen, közel 12%-kal nőtt, míg a juhágazatban a hazai statisztikai adatok szerint több mint 25%-kal emelkedett.

Az államtitkár szerint az állattartók kedvezőbb gazdasági környezetét jelzi, hogy több ágazatban – a hazai és a külföldi fogyasztás élénkülése mellett – a felvásárlási árak normalizálódtak vagy emelkedtek, párhuzamosan csökkentek a finanszírozási költségek vagy a takarmányárak árszínvonala is.

Feldman Zsolt kiemelte: a kedvezőbb piaci környezet lehetőségeinek kihasználását érdemben segíti az Agrárminisztérium által az elmúlt években megerősített, állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer, valamint a rendszerváltás utáni legnagyobb állattartáshoz kapcsolódó modernizációs program végrehajtása.

A Vidékfejlesztési Program által 2021 óta mintegy 491 milliárd forint jutott az állattartók beruházásaira, valamint a telepek fejlesztésének és megújításának támogatására. A gazdálkodói likviditás megőrzéséhez járul hozzá a gyepgazdálkodást, takarmánytermelést is folytató gazdaságok számára a 2024 végéig tartó, megnövelt keretösszegű agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás emelt szintű támogatása, vagy a kamattámogatott forgóeszközhitelek rendszere.

Kitért arra is, hogy a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában a magyar agrárium fejlesztésére szánt források – a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt – minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára.

Az állattenyésztőknek és -tartóknak számos újabb lehetőség nyílik telepeik korszerűsítésére vagy állatjóléti programokban való részvételre.

Működnek az őshonos fajták megőrzését és a tenyésztésükkel kapcsolatos tanácsadást segítő, vagy a Natura 2000 területekre igényelhető kompenzációs támogatások.

Jelenleg összesen 200 milliárd forint keretösszeggel, két új pályázati felhívást hirdetett meg az agrártárca az állattartó gazdaságok fejlesztéseihez kapcsolódóan, melyekkel kisebb és nagyobb léptékű projektek egyaránt megvalósíthatók.