Az erdőgazdaságok 30-70 százalékkal csökkentették a kitermelést az elmúlt hónapokban; ráadásul már jobbára kész faáru érkezik hozzánk, így a kereskedők mellett a hazai fafeldolgozók is tömegesen csődközeli helyzetbe kerülhetnek.
Az ágazatban egyszerre több probléma is sújtja a szereplőket – fotó: pixabay.com
Szenved az ukrán export dömpingtől a hazai faipar és fafeldolgozás
Mivel az ágazat kevesebb, mint 1 százalékát adja a magyar GDP-nek, ezért hajlamosak vagyunk róla elfeledkezni, miközben foglalkoztatási szempontból jelentős hatása van – írja Boros Gergő agrárszakértő, a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja az mfor.hu-n
Szerinte elsősorban itt nem a foglalkoztatottak létszámára kell gondolni, hanem a foglalkoztatás helyére.
Az elmaradottabb vidékeken, a magyar perifériákon szinte az egyetlen munkavállalási lehetőség az erdőkkel kapcsolatban és a fafeldolgozó iparban adódik. Ilyenek Dél-Somogy, Dél-Zala, Ormánság, Nógrád- és Heves vármegyék eldugott szegletei, vagy Szabolcs, Borsod nagyvárosoktól távoli zsákfalvai.
Ezek olyan munkahelyek, ahol még a legképzetlenebb rétegek is találnak egész éves megélhetést és nem csak a mezőgazdasági idénymunkában tudnak elhelyezkedni.
Nem elhanyagolható a létszám sem: a becslések szerint 80-100 ezer fős a teljes ágazat foglalkoztatottainak száma. Hozzávetőleg 8 ezer társas vállalkozás van a faiparban és több mint 6 ezer egyéni vállalkozó, az ágazat összes foglalkoztatotti létszáma 60 ezer fő körüli – ebbe beleértve a feldolgozókat, a szállítókat, a gyártókat és a kereskedőket. Ehhez jön 30 ezer fő körüli kitermelői idénymunkás, esetenként a munkaerő-piaci „szürke zónában".
A fapiac teljes vertikuma egyre súlyosabb, fenyegető kihívásokkal küzd – fotó: pixabay.com
Több mint egy éve tart a válság a magyar faiparban
Az igazi válság 2023 tavaszától datálható, amikortól kezdve a vállalkozásoknak az egzisztenciális fennmaradását veszélyezteti a több, mint egy éve folyamatosan, kitartóan romló piaci helyzet. Az ágazatban egyszerre több probléma is sújtja a szereplőket. A szakértő szerint ezek a következők:
- Gyengélkednek a felvevőpiacok – súlyos recesszióban van az európai építőipar, bútoripar.
- Megszűnt a Covid-hullámokat kísérő extra kereslet – a háztartások már nem halmozzák már fel a WC papírt és a zsebkendőt, visszaesett a futárszolgálatok által használt csomagolóanyagok mennyisége és normalizálódott a home-office hullám keltette bútoripari extra kereslet is.
- Az infláció csökkentette keresletet –a pénzromlás üteme látványosan gyorsult, ami itthon és szerte a világon visszavetette a reálbéreket.
- Visszaesett a felújítási kedv, átalakultak a támogatások – kifutottak az államilag támogatott felújítási programok, az uniós források elmaradása, lassabb érkezése visszavetette a központi beruházásokat. Minimális az energetikai korszerűsítési támogatások faanyag igénye, mert általában a műanyag nyílászárókat használnak.
- Tarol az olcsó ukrán faanyag-dömping – az ukrán fa megjelenése a teljes magyar faiparra csapást mért. Az ukrán termékek feldolgozott termékként érik el piacainkat, aminek a túlnyomó része közúton kerül be az országba.
2024 nyarára eljutottunk odáig, hogy már Vas, Zala és Somogy megyében is a feldolgozott ukrán faanyag (különösen az épületfa) még e távoli helyszínekre szállítva is olcsóbban érkezik meg, mintha azt helyi vállalkozótól rendelnénk meg, a helyi, vágásra jelölt erdőkből alapanyag felhasználása mellett. Az ukrán határtól legmesszebb található megyékben is abszolút versenyképessé vált az ukrán feldolgozott áru.
Milyen következményei lehetnek az ukrán termékek térhódításának?
A fent felsoroltak hatalmas csapást jelentenek a teljes magyar faiparra. Az elmúlt hónapokban az erdőgazdaságok jelentős keresletcsökkenést regisztráltak, aminek hatására 30-70 százalékos mértékben fogták vissza a termelést.
A magán erdőgazdálkodók is jelentős károkat szenvednek. Ha csökken a termelés, akkor a termeléssel foglalkozó vállalatok és brigádok is feloszlanak, ami nagyon jelentős gond lehet már rövidtávon is a magyar fakitermelési potenciálra. A piac későbbi rendeződésével sem tud majd helyre állni a korábbi kibocsátási szint.
Az erdőgazdálkodóknál még nagyobb kihívással küzdenek a fűrésztelepek, mert a hanyatló kitermelés mellett csökken a felvásárolható alapanyag mennyisége és jelentősen visszaesik azok minősége, mert a kiemelt minőségű választék nem kerül piacra ilyen bizonytalan megtérülések mellett.
A fapiac teljes vertikuma egyre súlyosabb, fenyegető kihívásokkal küzd: a belföldi papírfa és a rostfa piac gyakorlatilag megszűnt, a felvásárlási árak önköltségi szintre süllyedtek, a tűzifa árában is jelentős esés figyelhető meg. Az elmúlt évek enyhe téli időjárása és a közelmúltbeli energiaválság okozta már-már hisztérikus lakossági készletezés oda vezetett, hogy a tűzifa piac tetszhalott állapotba került, az épületfa piac az ukrán áru megjelenésével kilátástalan helyzetbe került.
Az elmúlt hónapokban az erdőgazdaságok jelentős keresletcsökkenést regisztráltak, aminek hatására 30-70 százalékos mértékben fogták vissza a termelést – fotó: pixabay.com
Mi lehet a megoldás?
A szakértő szerint egyre nagyobb szükség lenne az EU-s erdészeti támogatások mielőbbi megjelenésére, és átfogó – azaz nem csupán energetikai célú – lakásfelújítási programra.
Olyan újabb intézkedésekre is sort kellene keríteni, amelyek lehetőség szerint védik a magyar piacot a bezúduló olcsó ukrán faáru-importtól. Ez vélhetően csak a fuvarozás szabályainak szigorításával, a szállítás költségeinek emelésével lenne megoldható, hogy legalább az ukrán határtól messzebb eső felvevőpiacok fellélegezhetnének a szorításból.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)