A héten az Európai Bizottság ismertette a hosszú távú javaslatait, amely azonban alig tartalmaz konkrétumokat – erről az Agroinform is beszámolt.
Ebben azonban említés sincs a szabadkereskedelmi megállapodások hatásairól vagy az ukrán csatlakozás következményeiről. Egyes források szerint a javaslat alapját olyan dokumentum adja, amit egy német bölcsészprofesszor vezetésével dolgoztak ki és amely ennek ellenére súlyos átalakításokat vázol fel az európai gazdák számára.
A MAGOSZ és a NAK részéről kielemezték, hogy amennyiben ezt az uniós javaslatot valósítanák meg, az milyen negatív hatásokkal járna a magyar gazdákra és a fogyasztókra egyaránt.
Az elemzésből kiderül: az Európai Unió agrárpolitikáját érintő változások komoly hatással lehetnek a magyar gazdákra, a mezőgazdasági ágazatra és az élelmiszerárakra. Az Európai Bizottság által javasolt új stratégiai irányelvek a fenntarthatósági célkitűzéseket helyezik előtérbe, miközben radikális módon csökkentenék a mezőgazdasági támogatásokat és új szabályozásokat vezetnének be.
Uniós agrárpolitikai átalakítások és azok következményei
Az Európai Bizottság 2024 júliusában ismertette hosszú távú agrárpolitikai terveit, melyeket az úgynevezett Stratégiai Dialógus keretében dolgoztak ki. Az irányelvek kidolgozására létrehozott testület összetétele azonban már önmagában is vitatható, hiszen egyik kelet-közép-európai ország gazdaszervezete sem kapott meghívást, viszont számos klímaaktivista és környezetvédelmi szervezet részt vett a munkában.
A stratégiai javaslatok számos új előírást és intézkedést tartalmaznak, amelyek radikálisan átalakítanák az uniós agrárpolitikát, és jelentős terhet rónának a gazdálkodókra.
Főbb javaslatok és következmények
Területalapú támogatások csökkentése és átalakítása
- A jelenlegi területalapú támogatási rendszert jelentősen szűkítenék, csak egy szűkebb gazdálkodói kör számára lenne elérhető.
- Jövedelemalapú támogatási rendszer bevezetését javasolják, amely új adminisztratív és bürokratikus terheket hozna.
- A zöld célok megvalósítása érdekében a környezetvédelmi intézkedések finanszírozását növelnék, miközben az agrártámogatásokra jutó forrásokat csökkentenék.
Húsfogyasztás visszaszorítása és állattenyésztés csökkentése
- Az Európai Bizottság célja a növényi alapú élelmiszerek előnyben részesítése és az állattenyésztés csökkentése.
- Az állattartó gazdákat egyszeri kifizetéssel ösztönöznék az állatállomány csökkentésére.
- Az európai hús- és tejtermelés visszaesése megnövelné az olcsóbb, bizonytalan eredetű import élelmiszerek arányát.
A biogazdálkodás támogatása, a hagyományos mezőgazdasági módszerek visszaszorítása
- Egy új „Méltányos Átmenet" pénzügyi alap létrehozásával ösztönöznék a gazdaságok ökológiai és regeneratív gazdálkodásra való átállását.
- Az alap forrásait kivonnák a KAP-ból, így az agrárszektor számára kevesebb forrás állna rendelkezésre.
Szigorúbb fenntarthatósági előírások és növekvő adminisztráció
- A környezetvédelmi előírások szigorításával csökkentenék az ásványi műtrágyák és növényvédő szerek használatát.
- Az új támogatási rendszerben még több adminisztratív előírásnak kellene megfelelni.
Szabadkereskedelmi megállapodások és az ukrán import kérdése
A javaslat tartalmazza az uniós mezőgazdasági termékek stratégiai jelentőségének felismerését, azonban az ukrán csatlakozás és annak következményei teljesen kimaradtak a tanulmányból. Az Ukrajnából érkező olcsó agrártermékek további beáramlása súlyos piaci torzulásokat okozhat az EU-n belül.
Magyarországra gyakorolt hatások
1) Makrogazdasági hatások
A támogatások csökkentése és az előírások szigorítása miatt a hazai agrártermékek előállítási költségei növekednének, ami magasabb élelmiszerárakat eredményezne. Az olcsóbb, harmadik országból származó importtermékek eláraszthatják a piacot, ezzel hátrányba hozva a magyar gazdákat. Magyarország exporttöbbletének közel 60%-át az agrárszektor adja, így a mezőgazdasági bevételek csökkenése az ország gazdaságára is negatív hatással lenne.
2) A gazdatársadalom átalakulása
A támogatások csökkenésével a kisebb gazdaságok nagy része megszűnhet. A jelenleg 200 ezer magyar gazdaság közel 20%-a már az elmúlt három évben megszűnt, ez a tendencia még inkább fokozódhat.
3) A birtokszerkezet várható változásai
A területalapú támogatások megszűnése miatt a nagyobb agrárvállalatok kerülhetnek előnybe, és akár külföldi tulajdonba is kerülhetnek a magyar földek.
4) Az ukrán import növekedése
2022 óta közel 90 millió tonna mezőgazdasági terméket szállítottak Ukrajnából az EU területére. Az ukrán termékek dömpingje a magyar termelőket még nagyobb versenyhátrányba sodorhatja.
5) Az állattenyésztés visszaszorulása
A javaslat célként tűzi ki a húsfogyasztás csökkentését, amely a magyar állattartás további hanyatlását idézné elő. Az állattenyésztők száma az elmúlt 10 évben már így is a harmadára csökkent.
Javaslatok a magyar gazdák érdekében
A MAGOSZ és a NAK javaslatai szerint:
- Meg kell őrizni a Közös Agrárpolitika (KAP) önálló költségvetését.
- A területalapú támogatási rendszert fenn kell tartani.
- Az uniós piacot védeni kell az olcsó, harmadik országokból érkező dömpingáruval szemben.
- Csökkenteni kell az adminisztratív terheket és egyszerűsíteni a támogatási szabályokat.
- Az állattenyésztés és az élelmiszertermelés stratégiai szerepét meg kell őrizni.
„RÓLUNK, NÉLKÜLÜNK NE DÖNTSENEK!"
A fenti javaslatok célja, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes maradjon, és ne kerüljön veszélybe a hazai élelmiszerellátás biztonsága. Az Európai Bizottság által tervezett változtatások ugyanis az európai és magyar gazdák helyzetét jelentősen rontanák, miközben a harmadik országokból érkező áruk további előnyt élveznének az uniós piacon.
Indexkép: Pixabay
