Amerikában előrehaladott kutatások folynak a gumigyártásba reálisan becsatornázható növényfajok termelésével kapcsolatban, de már Európában is zajlik a folyamat.
A Nagy Vízen túl Katrina Cornish, az Ohio State University professzora kutatja a gumi alternatíváit, munkája során a guayule cserje és a magyarok előtt nem ismeretlen gumipitypang termesztéstechnológiájával és a felhasználási lehetőségekkel foglalkozik. Teszi mindezt egy egy, a Bridgestone vállalat által üzemeltetett kutató- és fejlesztőfarmon, Nebraska-ban – írja az apnwes.com.
A klímaváltozás átírja a vetésszerkezetet
A több évtizede uralkodó kukorica, szójabab, búza, vagy gyapot helyett megnőtt az igény más, alternatív növényfajok iránt, melyekről vállalatok, nemzetközi szakmai szervezetek azt állítják, hogy ígéretes alternatívák a klímaváltozás elleni küzdelemben. Bár számos kutató és gazdálkodó optimistán tekint ezeknek a növényeknek a potenciáljára, amelyek közül sok víztakarékos és a világ jelentős hányadán fontos lehet az éhezés elleni harcban, többen azonban azt mondják, hogy drasztikus változásoknak kell bekövetkezniük a piacokon és a feldolgozásban, amíg valaha is látunk ezekkel az alternatív növényekkel teli szántókat; vagy találkozhatunk a belőlük készült termékekkel a boltokban.
A Colorado-folyó vízszint-ingadozásai miatt sok gazda kénytelen volt felhagyni a termeléssel – forrás: Pixabay
Nyilvánvaló: a gazdák azokat a növényeket termelik, amelyekhez támogatásokat kapnak – ezért elsősorban kormányzati döntés kérdése, mit dotálnak és mit nem, következésképp a hazai vetésszerkezet is ettől függ. S nem utolsósorban: a piactól; e tekintetben példaértékű, hogy a Tesla lehetővé tette az elektromos autók gyártása kapcsán, hogy a gumialkatrészek a guayule-ből és a gumipitypangból kivont kaucsukból készüljenek, s ily módon ösztönzi a gazdákat e két növényből jelentősebb mennyiségek termesztésére.
A guayule egyébként egy fás szárú sivatagi cserje, mely természetes gumit termel, így környezetbarát és fenntartható alternatívát jelent a Hevea brasiliensis-szel ("gumifával") szemben. A Bridgestone, mint a gumiabroncsok vezető globális gyártója, úttörő szerepet vállal a kutatásban, fejlesztésben és mérnöki tervezésben, hogy segítsen elérni a szén-dioxid-semlegességet és 2050-re 100%-ban megújuló anyagokból készítsen gumiabroncsokat.
Curt Covington, az AgAmerica Lending, egy magáncélú befektetési menedzser- és hitelintézet vezetője szerint nehezíti az alternatív növények térnyerését, hogy a gazdálkodókat finanszírozó bankárok gyakran nem akarják kockáztatni a teljes átállást egy olyan növényre, amelynek nincsenek kialakult piacai. Ugyanakkor a klasszikus növénykultúrákat – mint a pamut, a lucerna, a kukorica és a gabona – egyre nehezebben termelik meg a farmerek a növekvő csapadékhiány miatt.
Az arizonai gazdáknak például már be kellett fejezniük a termőföldjeik művelését és feladni a családi vállalkozást a Colorado-folyó vízhozam-csökkenései miatt. Így Amerikában rengeteg be nem vetett föld lesz, ahova a szükséges növényi alapanyagokat termelés híján importálni kell majd. Hacsak nem pörög fel nagyon gyorsan az alternatív növények szegmense...
Európában a gumipitypanggal kapcsolatban folynak jelentős kutatások, sőt, egyes hírek szerint elindult a termeltetés is.
Visszatér Európába a gumipitypang
A növényfaj nekünk, magyaroknak nem újdonság: az idősebbek emlékezhetnek rá a kommunista érából. A gumipitypang vagy kokszagiz (Taraxacum kok-saghyz) az őszirózsafélék (Asteraceae) családján belül a pitypang (Taraxacum) nemzetségbe tartozó növényfaj, mely Kazahsztánban őshonos. Tejnedvének viszonylag magas kaucsuktartalma miatt termesztik: mivel nem trópusi növény, mint sok más kaucsuknövény, így a mérsékelt éghajlati övben is sikerrel termelhető.
A gumipitypanggal kapcsolatos kísérleteket talán túl hamar "elengedték" az ötvenes években. Hollandiában már termelik... – forrás: Pixabay
A gumipitypang ironizáló, gunyoros névként született meg az 50-es évek elején a Rákosi-korszakban. A kísérletek azonban nem ekkor, hanem már a második világháború idején elkezdődtek.
Az akkori adatok szerint a növény szárazanyagának 17 százaléka kaucsuk, továbbá 1 katasztrális holdnyi (1600 négyszögöl) földterületen termesztett gumipitypang 70 kilogramm nyersgumit szolgáltat. Az ország akkori nyersgumi-szükségletét a növény 43 000 katasztrális hold földterületen történő termesztésével lehetett volna kielégíteni, de ezt a termelési szintet az akkori előrejelzés szerint csak 1948-ra tudták volna elérni. Hogy a teljes önellátást már 1945-re elérjék, miniszteri biztost neveztek ki, a növény számára legmegfelelőbb termőhelyeket felkutatták az országban, s a vetőmag-beszerzés lehetőségeinek is utánajártak. A világháború befejeztével azután a politika kokszagiz-termesztési szándéka szertefoszlott. Az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban ismét termeszteni kezdték, ám ennek akkor már nem lett gyakorlati jelentőségű eredménye (a magyarországi klímaviszonyok nem voltak alkalmasak a gumipitypang megfelelő termesztésére), ezért fel is hagytak vele.
Ha a kutatások "bejönnek", sok gazda állhat rá a termelésre
2017-ben azonban a hollandiai Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont (WUR) vezette DRIVE4EU nevű kutatási program keretében, a szintén hollandiai alapítású Apollo Vredestein gumiabroncsgyártó cég részvételével a világon először kerékpárabroncsot gyártottak a gumipitypang gyökeréből előállított természetes kaucsukból. Az alapanyagot Hollandiában termesztették, az abroncsot pedig a németországi Friedrichshafenben mutatták be az Eurobike kiállításon. A pitypangból előállított kaucsukban több a természetes gyanta, mint a hagyományos kaucsukban, ennek köszönhetően a belőle készült gumiabroncsnak jobb a tapadása.
A teherautók számára gyártott abroncsokba is kerülhetne a tervek szerint a gumipitypangból kinyerhető kaucsukból – forrás: Pixabay
A Continental a németországi Anklamban 2019-ben adta át Taraxagum laboratóriumát. Az új komplexumban a gumipitypang termesztési és kinyerési folyamatát kutatják annak érdekében, hogy a trópusokon termő kaucsukfa nedvét ezzel helyettesítsék a gumiabroncsok gyártása során.
A cég azóta már gyártott is pitypang alapú gumiabroncsot, amelynek a tesztjei elkezdődtek. Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, hamarosan beindulhat a tömeggyártás is. A szakemberek szerint a pitypangból előállított abroncsok magasabb minőségűek, tartósabbak és nagyobb teljesítményre képesek, mint a hagyományos gumik.
A Continental a haszongépjárművek számára is szeretné elérhetővé tenni az új technológiát, amellyel helyettesíthetik a gyártási folyamatban a foszillis alapanyagot. Ehhez azonban már nagyon komoly gumipitypang-termelő kapacitásra lehet szükség.
A Fraunhofer Biológiai és Ökológiai Intézet kutatásai szerint a gumipitypang európai termesztése nagy jövő előtt áll, mert egyszerű, a növény pedig szárazságtűrő, nem érzékeny az időjárásra. Ráadásul a pitypangot nem kell importálni, mint a trópusi területekről érkező kaucsukot, így a szállításból fakadó környezetterheléstől is megkímélhetnék a világot.
_fill_540x300_0.jpg)
