Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere "A gazdaságátadás banki sajátosságai – Mit vár el a bank, mik a kockázatok?" címmel tartott előadást a Jövőkép 2024 – Gazdaságátadás és Agrárpályázatok Agroinform webináriumon.
Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere – Fotó: Agroinform
Bevezetőjében elmondta, hogy az Európai Unióban átlagosan a lakosság 4,2 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, vezet valamilyen mezőgazdasági vállalkozást. Magyarországon ez az arány 3,6 százalék. Hozzátette, hogy a KSH felméréséből azt is tudni lehet, hogy hazánkban a 65 év feletti gazdálkodók aránya 35 százalék, illetve a 45 év feletti gazdálkodók bőven 60 százalék feletti részt tesznek ki a gazdatársadalomból.
Ezek a számok indokolják egyértelműen indokolják a generációváltás elősegítését és ezt Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény megfelelően támogatja is. A jogszabály lehetőséget biztosít a gazdaság egységben történő átadására, azaz, a gazdasághoz kapcsolódó összes elem (a föld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések stb.) egyszerre, egyben történő átadására – emelte ki.
Hozzátette, hogy a Gazdaságátadási törvény legfontosabb eleme a földek tulajdonjogát, illetve – a gazdaságátadó használatában álló földek esetében – a használati jogát a Földforgalmi törvényben foglaltakhoz képest bizonyos könnyítések mellett lehet átruházni a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő között, biztosítva, hogy a gazdasági egység, a fő termelési eszköz, a termőföld, egyben tudjon maradni és a rendelkezésre álljon a gazdaságátadási folyamat után is, biztosítva a gazdasági potenciál fenntartását, a pozitív működést.
A bankok alapvetően érdekeltek abban, hogy a gazdaságátadási folyamat gördülékenyen és hatékonyan működjön, hiszen az új generáció innovatívabban, profitorientáltabban, hatékonyabban, mind gazdaságilag, mind környezetileg fenntarthatóbban tud gazdálkodni. Ezáltal ők biztosítják a jövőben a magyar mezőgazdasági termelést, illetve a hazai élelmiszerellátást – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy banki szempontok szerint az egyik kulcsszereplő a gazdaságátadó, mert őt a bank már hitelminősítette, meggyőződött arról, hogy megfelelő agrárszakmai tudással rendelkezik, megfelelő termelési tapasztalata van, vannak vevői, beszállítói, megfelelő üzleti kapcsolatai, képes olyan döntéseket hozni, amivel a gazdaságát sikeresen működteti. Ha a gazdaságátvevő, ugyanazokat a feltételeket teljesíti, mint a gazdaságátadó, akkor banki szempontból a gazdaságátadási folyamat kockázatai minimalizálhatók.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a KAP stratégiai terv II. pilléréből a gazdaságátadási folyamathoz vissza nem térítendő támogatás igényelhető: mind gazdaságátadó, mind gazdaságátvevő tekintetében, az átadott gazdaság sztenderd termelési értékének (STÉ) függvényében. A gazdaságátadó mivel az átadás után véglegesen felhagy a gazdálkodással, ezért jövedelempótló támogatást kaphat és ebből az összegből tudja finanszírozni a gazdaság átadás lebonyolítását, a gazdaságátvevő pedig induló támogatást kaphat. Ezen felül gazdaságátadási szerződéssel bizonyos beruházási pályázatok egyes jogcímei esetén 15 százalék többlettámogatást is igényelhető.
Részletezte a gazdaságátadás folyamatát, a jogszabály sajátosságait, ezen belül a jogutódlást. Bemutatta azokat az elveket, amelyeket a bank elvár, illetve javasol a gazdaságátadási szerződéssel kapcsolatban.
Nagyon fontos, hogy a bank minél előbb tájékoztatást kapjon a gazdaságátadási szándékról. Már a tervezési szakaszban induljon el az együttműködés, mert így a banki kockázatok minimalizálhatók és az gazdaságátadási folyamat is gördülékenyebb lesz – hangsúlyozta Bognár István.
A gazdaságátadás banki sajátosságai – Mit vár el a bank, mik a kockázatok? című előadás prezentációja itt érhető el.
További információk:
