A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a WWF Magyarországgal együttműködésben a legzöldebb megoldás, a természetes élőhelyek helyreállítása mellett döntött; az élőhely-helyreállítások eredményeit bemutató értékleveleket csütörtökön publikálták – ismertette közös közleményében a jegybank és a természetvédelmi szervezet.

A jegybank felidézte: 2019-ben elindított Zöld Programjának harmadik pillére az MNB saját operatív működésének zöldítését célozza. Az MNB 2020-2022 közötti környezetvédelmi stratégiai céljai között a saját működésből fakadó karbonlábnyomának legalább 30 százalékos mérséklése szerepelt, amit 2022 végére sikerült túlteljesíteni, a csökkenés 60 százalékos lett. 2025 végére 75 százalékos csökkentés a célkitűzés a 2019. évi bázishoz képest. Ennek a klímavédelmi vállalásnak a részét képezte az, hogy a fennmaradó éves kibocsátásukat ezzel arányos szén-dioxid-elnyeléssel ellentételezzék.

Az MNB olyan megoldást keresett, ami közvetlenül szolgálja klímasemlegességi céljai elérését, de egyúttal hozzájárul a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek csökkentéséhez és az élővilág állapotának javításához is – hangsúlyozta a közleményben Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.

A WWF által az MNB számára kibocsátott élőhely-helyreállítási értéklevelek a Geszt térségében 27 hektáron megvalósuló őshonos tölgyerdő, valamint a Drávaszentes környékén létrejövő 32 hektáros mocsárgyep-erdő mozaik kialakításának környezeti eredményeit mutatják be. A célként meghatározott szénelnyelés mellett az élőhely-helyreállítás mindkét helyen hozzájárul a talaj regenerációjához, a mikroklíma stabilizálásához, a jobb vízgazdálkodáshoz, az agrárágazat által okozott vegyszerterhelés csökkentéséhez és az időjárási extrémitások, például az erős széllökések hatásainak enyhítéséhez. A rekonstrukciók Magyarország országosan védett területeinek természeti értékét növelik, Geszt esetében a Körös-Maros Nemzeti Park, Drávaszentesnél pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park természetessége javul.

A közlemény idézi Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját, aki kiemelte: élőhelyfejlesztésbe egyelőre azok a cégek fektetnek, amelyek a leginkább élen járnak a fenntarthatóságban, a vállalatok többsége még a karbonsemlegességet és a kibocsátáscsökkentést tekinti kizárólagos szempontnak. Miközben a környezeti krízisek legtöbbször a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a helytelen tájhasználat és a természeti rendszerek pusztulásának együttes hatásaként alakulnak ki, addig a megoldási kísérletek ebből a problémakötegből csak egyetlen elemre, az üvegházhatású gázok kibocsátására fókuszálnak – hívta fel a figyelmet.

Indexkép: Shutterstock