Itt az ősz, és vele az avar. Az avar pedig gyakran zavar. Az avar- és a kerti hulladék égetése tilos, mégis sokan ezzel a módszerrel próbálnak megszabadulni a lehullott levelektől és egyéb kerti hulladékoktól. Pedig ezzel nem csupán a levegő minőségét rontjuk, de ezáltal a saját egészségünket is romboljuk. Ráadásul az égetés során nagyon sok olyan tápanyag ég el, amelyik komposztálható lenne, mely gazdagíthatná kertünk talaját.
A száraz avar ezen kívül még óriási segítséget nyújthat növényeink téli védelmében, de mulcsként és gyeptrágyaként is igazán sokat tehetünk vele kertünk talajának javításáért. Így hát ne égessünk, hanem inkább használjuk fel minél jobban a kertünkben keletkezett hulladékokat. Így az avar nem is zavar majd bennünket annyira, hiszen ingyen jött csodaszer lehet belőle.
A lehullott avar kiváló lehet a komposztba. Fotó: Pixabay
Ne égesd, hasznosítsd máshogy az avart
1. Az őszi levelek magas széntartalmuk miatt kiváló alapanyagi lehetnek a komposztnak.
2. A levelek kiválóak mulcsként, akár a virágládáink, vagy kültéri cserepes növényeink részére is.
3. Egy részüket otthonunk dekorálására is fel tudjuk használni.
4. Mulcsként, kint elterítve a veteményesben, segít megőrizni a talaj nedvességét, remekül szabályozza annak hőmérsékletét és féken tudja tartani még a gyomok növekedését is. Ráadásul semmit sem kell tenni vele, hiszen egy idő után magától le fog bomlani, így a levelek által nagyon hasznos tápanyagok kerülnek a földbe, amelyek egy idő után még porhanyósabbá teszik a talajt.
5. Ha nem tudunk, vagy nem szeretnénk komposztálni, akkor zöldhulladék-gyűjtő zsákba gyűjtsük a zöldhulladékot, és helyezzük ki akkor, amikor az elszállításra kerül.
6. A nagyobb ágak is bele tudnak kerülni a komposztba. Aprítógéppel vagy darálóval kiváló komposzt alapanyag készíthető belőlük. Számos önkormányzat rendelkezik ilyen berendezésekkel, melyeket a lakosság is igénybe tud venni.
Ezért ne égesd el a zöldhulladékot
1. Sokan úgy vélik, ha fűteni lehet fával, akkor a zöldhulladékot is nyugodtan el lehet égetni. Ez azonban nem így van. A fatüzelés is jelentősen szennyezi a levegőt, azonban a száraz tűzifával való fűtés által okozott légszennyezés töredéke annak, amelyet a szabadtéren elégetett zöldhulladék égetése juttat a levegőbe.
Ennek az az oka, hogy az avar általában nedvesen kerül meggyújtásra, így lassan, sokáig füstölve ég. A szabadtéren, tűztér hiányában elégetett anyagok esetében pedig nehezen tud a tökéletes égéshez szükséges magas hőmérséklet kialakulni, ezért jár nagyon sok káros anyaggal az égés. Ebben az esetben pedig még kémény sincs, így közvetlen közelről lélegezzük be a káros anyagokat.
2. Ha este, vagy szélcsendes időben égetünk, a szennyező anyagok megrekednek a házak között, így még tovább képesek szennyezni a levegőt, és a büdös, égett szag is még tovább fog érződni.
3. A bográcsozás és a szalonnasütés azért nem tilos, mert bár szennyezi a levegőt, a szakszerű tűzrakás és tűzkezelés, és a jó minőségű tüzelőanyag használata mellett az jóval alacsonyabb mértékű, mint a zöldhulladék égetése során. Hasonló a helyzet a füstölés során keletkezett füsttel is.
4. Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, amely csak korlátozott mennyiségben alkalmas arra, hogy tápanyagot juttasson a talajba, míg ha komposztálunk, akkor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és belőlük humusz keletkezik.
Ezek a káros anyagok kerülnek a leggyakrabban a levegőbe az égetés során
1. Szén-monoxid, mely fejfájást, szédülést, émelygést okoz, tartós hatása pedig elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, ezzel növeli a szívinfarktus kockázatát. Emellett a szén-monoxid akadályozza a vér oxigénszállító képességét.
2. Szénhidrogének, amelyek nagy mértékben károsítják az immunrendszert.
3. Nitrogén-oxidok, amelyek belégzése tüdővizenyőt okozhat, emellett irritálja a szemet.
4. Etil-benzol, amely irritálja a szemet és a légzőrendszert, hatással lehet a májra és a vesére, emellett még rákkeltő is.
5. Fenol, mely hatással lehet a központi idegrendszerre és szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget okozhat.
6. A Benz-a-pirén, vagyis a BaP az egyik legveszélyesebb vegyület. Nem véletlen, hogy a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik.
7. Emellett a részecskeszennyezés is nagyon sok ember idő előtti elhalálozását okozza.
A legjobb megoldás a komposztálás
1. Először is szerezzünk be egy olyan jól zárható edényt, amelybe a konyhai szerves hulladékok kerülnek. Állati eredetű hulladék soha ne kerüljön bele, csakis a kukába! A komposztba kerülhet zöldség, gyümölcs, virág, sőt, akár teafű és kávézacc is, de a déli gyümölcsök héját inkább csak alapos mosás után tegyük bele.
A komposztálás során rengeteg kerti- és konyhai hulladékot hasznosíthatunk, például az avart is. Fotó: Pixabay
2. A kertben válasszunk ki egy jól szellőző, kellően árnyékos helyet, és ide telepítsük a komposztálót. Ne legyen túl közel a házhoz, mert sok rovart fog vonzani, de túl távol se, hogy belátható időn belül el tudjunk jutni hozzá az újabb adag komposztálni valóval.
3. A komposztálót otthon is el tudjuk készíteni. Fontos, hogy egyben tartsa a halmot, de szellőznie is kell, ezért fontos hogy lyukacsos legyen az oldala. A legegyszerűbb megoldás, ha leverünk négy cölöpöt és kifeszítünk köré egy dróthálót. Pár raklap is kitűnő lehet erre a célra.
4. Ezután pedig gyűjtsük bele a kerti hulladékot. Nyugodtan tegyük bele a fűnyírás során keletkezett hulladékot, az apróra vágott ágakat, gallyakat, lehullott leveleket. A száraz gyomok és a fűrészpor is belekerülhet, a tetejét pedig zárjuk le földdel.
5. A komposzt akár már három hónap alatt is tökéletes lehet, de lehet, hogy egy egész évet kell rá várni, ez csakis rajtunk múlik. A komposzt ugyanis igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapjuk meg a várva várt, jó minőségű termőföldet.
6. A komposzt úgy keletkezik, hogy a talajban található organizmusok lebontják a hulladékot. Minél vegyesebb a komposztba kerülő hulladék, annál jobb minőségű lesz a keletkező humusz. Ha nem győzzük kivárni, a gazdaboltokban beszerezhetünk komposzt gyorsítókat. Ezek nem mások, mint több milliárd organizmust tartalmazó porok, granulátumok, melyek besegítenek a már a komposztban lévőknek.
7. A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le lehet ellenőrizni, hogy jó úton járunk-e. Figyeljük a szagát is, hiszen a hiedelmekkel szemben a jó komposzt nem büdös! Ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverni.
8. Szintén nem kedvez neki, ha a konyhai hulladék már levet eresztve kerül bele. Ha a komposzt száraz, öntözzük meg, ha pedig túlságosan nedves, keverjünk hozzá száraz kerti hulladékot.
Az avar tehát ne zavarjon, hanem inkább hasznosítsuk a lehető legtöbb módon a kertben!
