Legfrissebb webináriumunk résztvevőit Dr. Körösi Katalin Orsolya, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója köszöntötte, aki előre bocsátotta: az utóbbi évtizedekben a mezőgazdaságban tevékenykedők mélységeket és magasságokat egyaránt átélhettek, de sajnos, a kukoricatermelőknek főleg a mélységek jutottak.
Nehéz helyzetben van az a gazda, aki ma hatékonyan és sikeresen szeretne kukoricát termelni, hiszen számos tényezőre nincs ráhatásunk, viszont ezek jelentősen befolyásolják a termelést. Ilyen például az időjárás, a gazdasági környezet, az inputanyagok árának alakulása.
Dr. Körösi Katalin Orsolya, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója – forrás: Agroinform
Idén ismét nagy gond a mikotoxinok jelenléte – ez ellen a termelő annyit azért tehet, hogy növényeit jó kondícióban tartja és nagy hangsúlyt fektet a fertőzésnek utat nyitó gyapottok-bagolylepke, valamint a kukoricamoly elleni védekezésre.
Dr. Körösi Katalin Orsolya köszöntője végén kijelentette: a kukoricatermesztés nagy kihívás előtt áll, mert nagy valószínűséggel az extrém aszályos évek állandósulnak, ezért minden bizonnyal szemléletváltásra lesz szükség, hiszen a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell.
A hogyan éri meg? – Kukorica Agroinform webináriumot itt tudod visszanézni:
Dr. Kovács István, a KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletág-igazgatója Skype-on jelentkezett be. A szakember azt mondta: a kukorica átlagos hektáronkénti termésátlaga 5,5-5,8 tonna között alakul, ami jelentősen elmarad a tavalyi 7,5-8 tonnás eredménytől. Bulgáriában 4, Romániában 3 tonna a termésátlag. Ausztriában viszont 10, Német- és Franciaországban 9, Lengyelországban pedig 7 tonna, amiből sejthető, hogy a mi és a tőlünk keletre fekvő országok terméskiesése sem európai-, sem globális szinten nem okoz gondot, így az árakra sem gyakorol felhajtó hatást. Azt is jelezte: aki el tudta érni a 7-8 tonnás hektáronkénti termésátlagot és toxinmentes a kukoricája, az biztosan nyereséggel zár.
Dr. Szűcs Péter, a Limagrain Hungária Kft. kukorica és napraforgó termékmenedzsere a cégnél folyó nemesítőmunkát és a hazai klimatikus viszonyokra nemesített Danubia kukoricahibrideket mutatta be. Mint elmondta: a Danubia hibrideket a Duna-menti országokban nemesítik és tesztelik. Az új genetikai alapokon nyugvó szemeskukorica-generáció stabil teljesítményt nyújt minden körülmény közt. A hibrideket kiemelkedő termőképesség, szárazságtűrés és évjárat-stabilitás jellemzi.
Dr. Szűcs Péter, a Limagrain Hungária Kft. kukorica és napraforgó termékmenedzsere – forrás: Agroinform
Az "LG kukorica hibridek, a hazai klimatikus viszonyokra nemesítve" című előadás prezentációja itt érhető el.
Gyuris Kálmán, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója a kukorica tápanyag-utánpótlásának sarkalatos pontjaira irányította rá a figyelmet. Mint azt rögtön előadása elején kiemelte, a termelés sikerét alapvetően meghatározza a tápanyag-gazdálkodás minősége. A szakember rámutatott: 8 tonnás hektáronkénti átlagterméssel 65 kilogramm foszfort és 45 kilogramm káliumot hozunk le adott területről. A kukorica számára a legfontosabb a nitrogén, melyből a legnagyobb felvétel a 6 leveles állapottól a címerhányásig tartó időszakra jellemző. Ugyanez a helyzet a foszfor esetében is. A káliumfelvétel a generatív szakaszban mérséklődik – a másik két makroelem javára. A termesztéstechnológia fontos eleme még a megfelelő magnézium- és cinkpótlás.
Gyuris Kálmán, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója – forrás: Agroinform
A "Kukorica tápanyagutánpótlása" című előadás prezentációja itt érhető el.
Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Agrotechnika Kft. ügyvezetője arra hívta fel a webinárium követőinek figyelmét, hogy a megfelelő magágykészítés és a vetés minősége, egyenletessége kulcskérdés a sikeres termelés szempontjából. Mint mondta, az optimálisnak tekintett 5 centiméteres vetésmélységtől való, már egy centiméteres eltérés jelentős terméscsökkenést okozhat. Számítások szerint ez 300 hektárnál már meghaladhatja a 11 millió forintot. Az egyenetlen vetésmélység ugyanakkor könnyedén "összehozható", amennyiben például nem magára a vetésre figyelünk, hanem arra, hogy egyenesek legyenek a sorok. Vagy ha túlzott vetési sebességnél "zongoráznak" – a talajfelszínen ugrálnak a vetőkocsik. Az ügyvezető bemutatta a Kverneland vetéstechnológiáját is.
Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Agrotechnika Kft. ügyvezetője – forrás: Agroinform
A "Gyorsan és sokat- avagy a szemenkénti vetés kihívásai" című előadás prezentációja itt érhető el.
Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezetője szintén – aktuálisan – az aflatoxinnal kapcsolatos kérdéskörrel foglalkozott. A szakember (akivel Balog Tamás, a Kossuth Rádió műsorvezetője beszélgetett) tapasztalatai szerint a gombás megbetegedéseknek a szélsőséges – túl száraz, vagy túl nedves – időjárási körülmények kedveznek. Az ügyvezető szerint is fontos lenne a megelőzés, a megfelelő növényvédelem, az optimális tápanyaggazdálkodás és a vetésforgó alkalmazása. Beszélt a toxinszint mérésének módjairól, lehetőségeiről is és hangsúlyozta, hogy a toxinos és a toxinmentes tételek vegyítése a legrosszabb, amit tehetünk. Vannak más megoldások is, amikor már a termény a raktárban pihen – hogy melyek ezek, az kiderül videónkból.
Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezetője – forrás: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)
