Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer. A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közötti védekezési szezonban 93 napon, összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni. A generátorok így a tavalyinál 6 %-kal hosszabb ideig üzemeltek.

jég

A rendkívüli időjárás miatt az elmúlt évekhez képest több helyen alakult ki jégeső még a védekezés mellett is – fotó: pixabay.com

Az idei nyár rendkívül meleg volt: júliust és augusztust is tartós, intenzív hőhullámok jellemezték. Az 1970-es években hazánkban nyaranta átlagosan 27 napon volt magasabb a napi maximumhőmérséklet 30 Celsius foknál.

Ehhez képest idén a nyár 92 napjából 78 napon (85 %) haladta meg a 30 fokot és 43 (azaz majdnem minden második) napon a 35 fokot a napi maximumhőmérséklet. Annak ellenére, hogy rendkívül aszályos volt az időjárás, a levegő nedvességtartalma magas volt, ami kedvezett a lokális, heves zivatarok és szupercellák kialakulásának.

Az április 15. és szeptember 30. közötti 169 napos védekezési szezonban minden második (összesen 93) napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok. Az idei rendkívüli időjárást jól mutatja, hogy ez utóbbi szám közel kétszerese a tavalyinak. Több alkalommal is 14 ezer méter feletti felhőtető-magasságot mértek. Itt olyan alacsony hőmérséklet (mínusz 40-50 Celsius fok) uralkodik, hogy a jégmagvak pillanatok alatt képesek hatalmas méretűre hízni.

Míg idén szerte Európában hatalmas jégkárok keletkeztek – Németországban és Lengyelországban például mezőgazdasági területeken okoztak súlyos károkat a jégesők –, Magyarországon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károkat lehetett tapasztalni.

A talajgenerátorokat idén 93 napon, összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni. A rendkívüli időjárás miatt az elmúlt évekhez képest több helyen alakult ki jégeső még a védekezés mellett is.

A 2024. évi védekezési időszakban a tavalyinál mintegy 60 %-kal nagyobb területre, 47 ezer hektárra jelentettek jégkárt a gazdálkodók. Ez azonban még az egyre szélsőségesebb időjárás mellett is lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, akkor másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett jégkárbejelentés.

Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

A NAK által kiépített rendszernek az idei a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Magyarországon idén is jellemzően egy-egy extrém zivatar vagy szupercella (amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód) okozott szűkebb területeken jelentősebb károkat.

A generátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2025 tavaszán induló védekezési szezonra. További információkat erre a LINKRE kattintva olvashat.