Az öntözés a kerti munkálatok természetes velejárója, hiszen enélkül nem létezik zöld gyep, gyönyörű virág, és termés sem. Így hát nem is kérdés, hogy egy olyan feladatról van szó, amelyet alaposan és rendszeresen kell elvégezni.
A legegyszerűbb módja egy öntözőrendszer telepítése. A csepegtető öntözés is igazán jó megoldás bizonyos növények esetében. De a legtöbb esetben kénytelenek vagyunk saját magunk elvégezni ezt a feladatot. Ami azért lássuk be, elég szórakoztató tud lenni. Ráadásul jutalmul megkapjuk azt a csodás, semmivel sem összetéveszthető, friss illatot, amit csak azok ismernek, akik rendszeresen öntözik a kertjüket.
Azonban a növényeink számára nem a legideálisabb, ha a vezetékes vízzel öntözzük őket, és a pénztárcánk sem lesz igazán hálás érte. Érdemes tehát elkezdeni gyűjteni az esővizet, amely olcsó és tökéletes megoldás a növényeink számára. Természetesen sajnos manapság már nyáron jóval kevesebb esővizet tudunk gyűjteni, hiszen jóval ritkábban esik, mint korábban. Azonban, amikor olyan szerencsések vagyunk, hogy esik, mindenképp próbáljunk belőle minél többet megőrizni és adjuk azt a növényeinknek a száraz napokon.
Az esővíz gyűjtése olcsó és hasznos megoldás, ha öntözésről van szó. Fotó: Pixabay
Ezért hasznos az esővíz gyűjtése
Az esővizet tartályba, vagy hordóba is gyűjthetjük. Azonban nem árt, ha letakarjuk a tetejét, hiszen hamarosan a szúnyogok kedvenc szaporodási helye lehet. Ráadásul a gyerekek miatt is nagyon fontos, hogy ne legyen nyitva, és még véletlenül se kapjanak kedvet arra, hogy belemásszanak, beleessenek.
Bár mondhatnánk, hogy a növényeink egy kiadós eső alkalmával is elegendő esővízhez jutnak, a nyári, felhőszakadás szerű esők sajnos ritkán jönnek, és akkor olyan óriási mennyiségben hullanak le rövid idő alatt, hogy a víz nagy részét a növény képtelen befogadni, így a benne lévő ásványi anyagokat sem tudja teljes mértékben hasznosítani.
Éppen ezért fontos, hogy ne a fertőtlenítőszerekkel tisztított csapvízzel, hanem esővízzel locsoljunk. Ezzel ráadásul még a vizet is óvjuk, hiszen így jóval kevesebbet használunk el, mint ha csak csapvízzel öntöznénk.
Így öntözz helyesen
1. Bár nagyon csábító, hogy kezedben a slaggal, esőt játszva a növények lombozatát locsold, mégse tedd ezt! Próbáld meg a növények tövére irányítani a vizet, hiszen a gyökérzóna öntözésével látod el a leginkább vízzel a növényt. Ezért is hasznos, ha nem slaggal, hanem locsolókannával locsolsz, amit esővízzel töltöttél fel.
2. Ne sokszor kevés vizet adj a növényeidnek, hanem inkább ritkábban, de egyszerre nagyobb mennyiséget. A kevés vízmennyiség csupán arra lesz elegendő, hogy a talaj tetejét megnedvesítse, de a gyökerekig már nem fog eljutni, így a növény nagyon keveset fog tudni hasznosítani belőle. Ha naponta egyszer öntözöd meg a növényeket, de azt kellő ideig végzed, a felszívó gyökerek hálásak lesznek, hogy ellátod őket kellő mennyiségű vízzel.
3. Az esővíznek még az is az előnye, hogy a csapvízzel szemben nem hideg, így a külső hőmérsékletnek tökéletesen megfelelő vizet adhatsz a növényeidnek.
4. Soha ne locsolj a legnagyobb napsütésben. A kora reggel, vagy az esti szürkületben történő öntözés a legjobb a növényeid számára, mert ilyenkor a legkisebb a párolgás. Kivév a kánikula alatt, mert akkor estére felmelegszik a talaj, így ha akkor öntözöl, az gombás fertőzések melegágya lehet.
5. A túl száraz, szikkadt talajt szinte hiába locsolod. Így ha úgy látod, hogy a növényeid talaja ki van száradva, meg van keményedve, akkor kapálással tedd porhanyóssá a talajfelszínt. Így az öntözésed valóban hasznos lesz, mert képes lesz a víz lejutni a növényeid gyökereihez.
6. Ha a növények tövét fűkaszálékkal, mulccsal, forgáccsal takarod be, úgy a gyomoknak sem lesz túl nagy esélye, és sokkal tovább meg tudod őrizni a nedvességet a növények gyökerei számára.
7. A növények lombozatát nem érdemes locsolni, mert az könnyen a gombás fertőzések táptalajává válhat.
8. Ha mégis az öntözőrendszer mellett döntesz, ne állandó legyen a beállítása, hanem igazodjon az aktuális időjáráshoz. Teljesen felesleges akkor locsolni, amikor eső várható. Az esőérzékelő beépítése az öntözőrendszeredbe igazán praktikus megoldást nyújt, hogy ne kelljen folyamatosan figyelned az időjárás előrejelzést, és ne kelljen naponta átállítanod a rendszered időzítését.
A gyepet nem fogod tudni kannával locsolni, így nem árt egy jól időzített öntözőrendszer. Fotó: Pixabay
Legyen esőkerted
Az esőnek minden gazda örül, hiszen így tudnak fejlődni a növényei, ráadásul ingyen van. Azonban sokszor aránytalanul sok esik, sokszor pedig hosszú heteken át tart a szárazság. Ahhoz, hogy az időjárás furcsaságait kompenzálni tudjuk, nagyon jó eszköz lehet egy esőkert kialakítása.
Az esőkert nem a kert egészére vonatkozik, hanem annak csak egy részére. A célja, hogy összegyűjtse az esővizet, és rövid ideig tárolja azt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan két napig tárolhatjuk benne a vizet, a mélysége pedig maximum 30 cm lehet, máskülönben már nem esőkertről, hanem kerti tóról beszélünk, amely nem látja el azokat a feladatokat, amelyek miatt az esőkertet kitalálták.
Az esőkertnek kinevezett terület nem üres, hiszen ide ugyanúgy növényeket tudunk ültetni, mint a kert többi részébe. Azonban erre a területre nagy víz igényű növények kerüljenek, többnyire évelő fűfélék formájában. Az esőkert csökkenti az elszivárgó víz mennyiségét, és párolgás útján juttatja vissza azt a légkörbe, másrészt szűri és tisztítja a talajba jutó esővizet, amely kitűnő lehetőség a talaj minőségének javítására.
Az esőkertben ráadásul olyan állatok is képesek megélni, amelyek a sima kertekben nem. Így sok bogár, béka és madár lelhet itt otthonra. Az esőkert azonban nem kerti tó. A kerti tó folyamatosan vízzel van telítődve, így az ott élő állatok is életvitelszerűen élnek ott. Ezzel szemben az esőkertben csak pár napig áll a víz, és rendszertelenül telik meg vele.
Az esőkert ötlete mindössze harminc évvel ezelőtt fogalmazódott meg. 1990-ben jött létre az első lakossági felhasználásra szánt esőkert a marylandi Dick Brinkerben. Itt a hagyományosan alkalmazott szennyvíztároló tavat helyettesítették egy beültetett földterülettel.
Az esőkert azért csökkenti az elszivárgó víz mennyiségét, mert csupán addig gyűlik benne a víz, amíg a talaj telítetté nem válik. Ha eléri a vízmennyiség a talaj felszínét, az párologni kezd. Az esőkert ezen kívül javítja a talaj minőségét, hiszen a talaj megszűri a vizet, és ahogy az egyre mélyebbre hatol a talaj rétegeiben, úgy tudnak a növények a gyökereiken keresztül minden számukra szükséges tápanyagot kivenni belőle.
Amit csak tudsz, öntözz kannából. Fotó: Pixabay
Az esőkert segítségével az esővízben lévő szennyeződések nem kerülnek be a csatornába. Szétterülnek a kijelölt talajrészen, így könnyen el tudnak bomlani.
Az esőkert kialakítása
Esőkertet az év bármely szakaszában készíthetünk, ám a növények beültetése szempontjából a tavasz és az ősz a legalkalmasabb rá. Így most itt az idő, hogy belevágj. Az esőkertet ott érdemes kialakítani, ahová a kertbe általában lefolyik az esővíz. Ha van egy lejtős rész a kertben, ahol a nagyobb esőzések után megáll a víz, máris megtaláltad az ideális helyet az esőkert részére.
Fontos, hogy legalább 10 méterre legyen a háztól, vagy bármilyen építménytől, hogy nehogy kárt tegyen bennük. Ha megoldható, irányítsd oda az ereszcsatornák egy részét is, hogy a tetőről is oda tudjon folyni a csapadék. Az esőkert szegélyeihez használhatsz térköveket, melyek nem csak praktikusak, de nagyon dekoratívvá tudják tenni azt. Érdemes egy túlfolyót is kialakítani, hogy ha túlságosan sok a csapadék, a felesleges vízmennyiség tovább tudjon folyni és ne mélyítse el túlságosan az esőkertet.
Ha gyermek van a családban, a biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy be legyen kerítve és egyedül még véletlenül se tudjon oda bejutni. Mivel az esőkertben csak időszakosan van jelen a víz, olyan növényeket érdemes oda telepíteni, amelyek jól viselik a telített talajt, de a szárazságot is. A fák is kitűnőek az esőkertben, hiszen nagy mennyiségű vizet képesek felvenni, de a különféle páfrányok is nagyon jól fogják ott érezni magukat.
Miután elültettük a növényeket, takarjuk le a talajt kavics mulccsal. A szerves mulcs nem alkalmas erre, hiszen azt könnyen elmosná az esővíz. Az esőkert tehát egy természetes és dekoratív módja az esővíz megőrzésének és hasznosításának.
