A húsvét mozgó ünnep, vagyis minden évben máskor tartjuk. Idén március 29-ére esett nagypéntek, és ma tartjuk a nagyszombatot. Azt, hogy melyik évben mikor tartjuk a húsvétot, azt 325-ben a niceai zsinat döntötte el, vagyis a húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapították meg.
A húsvéti ünnepkör a húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik, majd ezt követi a nagyhét, a húsvétvasárnap, a húsvéthétfő és végül a fehérvasárnappal zárul le az ünnep. Ismerjük meg a nagyszombat hagyományait, és építsünk be belőle párat a családi ünnepbe. Megérti.
A nagyszombat hagyományai
A nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje, és ekkor szólalnak meg újra a harangok. A nagyszombat csendes napnak számított a hagyományok szerint. A hölgyek számára ez korábban dologtiltó nap volt, amit manapság már el sem tudunk képzelni, hiszen napjainkban ilyenkor ki sem látszani a sütéssel-főzéssel járó házimunkákból.
De ez nem volt mindig így, ezért amellett, hogy nem volt szabad seperni, főzni és mosni, az állatokat sem lehetett ezen a napon befogni. Ez a nap a gyász, a csend, és a reményteli várakozás ideje volt.
A nagyszombat a feltámadási szertartásra való felkészülés ideje. Nagyszombaton minden család templomba ment, és a falu első embere vihette a menet élén Jézus szobrát. Ekkor történik a víz- és tűzszentelés, valamint a húsvétvasárnap hajnali határkerülés előkészítése.
Nagyszombaton már mindenhol állnak a tojásfák. Fotó: Pixabay
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Az esti ünneplés a tűzszenteléssel kezdődik, hiszen a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünnepeljük. A megszentelt vízből minden hívő vitt haza, mert úgy vélték, annak gyógyító és gonoszűző ereje van. A szentelt tűz parazsából tettek az állatok vizébe, hogy megóvják őket a bajtól. A mise alkalmával az áldoztatás után a pap körmenetre indul, majd a visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de van, ahol másnap hajnalban. Ez a mise jelzi Jézus feltámadását.
Az éjféli feltámadás után következik a hajnali határkerülés, majd a reggeli ételszentelés. Ekkor az asszonyok megtöltik a kosaraikat a húsvéti kaláccsal, kenyérrel, sonkával, tojással és sült báránnyal, majd a pap megáldja az ételeket, amelyek csak ezután kerülhetnek a húsvéti asztalra.
