Amikor már nagyon elegünk van a télből, és már szinte el sem akarjuk hinni, hogy egyszer véget ér, és végre beköszönt a tavasz, akkor dugja ki apró kis fejét a hótakaró, vagy a téli föld alól a krókusz, csodás, kis színes virágával.
De nem csak szívünknek és szemünknek kedves. Egyik fajtája, a sáfrány, a világ legdrágább fűszere is egyben. Ismerd hát meg, mivel vívta ki magának ezt a kitüntető címet, és ültess ebből a csodás virágból párat a kertedbe. Hiszen a házi sáfrány egyáltalán nem olyan veszélyes, mint a házisárkány.
A sáfrány titkai
A sáfrány a nősziromfélék családjába tartozó növény, és ez a nemzetséghez tartozó egyes fajok összegyűjtött és fűszerként használt bibéjének elnevezése is. A sáfrányt mát az ókorban is ismerték és kedvelték, mint fűszernövényt. Még a Biblia és az ős-indiai írások is említik, sőt, még krétai freskókon is megjelenik. Nem csak fűszerként, gyógyszerként is alkalmazták, mely állítólag kiváló volt érzéstelenítése, fájdalomcsillapításra és görcsoldásra. Emellett csodálatos színe is igen vonzóvá tette, ezért különféle ételek mellett ruhákat is színeztek vele.
A sáfrány a világ legdrágább fűszere. Fotó: 123rf.com
Állítólag amikor Zeusz Hérával menyegzőjét ülte, sáfrány nőtt az ágyuk köré, melynek illata nagy hatással volt a párra, ezért úgy vélik a sáfrány igazi afrodiziákum. Azonban, ahogy minden másból is, a sáfrányból is megárt a sok, hiszen a túl nagy mennyiség bódultságot okozhat, sőt, akár halálos is lehet, így hát nagyon óvatosnak kell vele lenni.
Igazán keresetté a XIV. században vált, amikor a pestis ellenszerét látták meg benne. Ázsiában is kedvelték. A buddhista szerzetesek is sáfránnyal színezték a ruhájukat. Magas ára miatt mindig is a jómódúak fűszernövénye volt. Magyarországon az első írásos emlék vele kapcsolatban 1429-ből származik. Mátyás király korában az egyik legfontosabb fűszerként tartották számon, a borssal és a gyömbérrel együtt.
Ezért drága a sáfrány
A virág bibéjének gyűjtése igazán nehéz és sok időt igénylő feladat. Mivel a termesztése sem egyszerű, nem furcsa, miért is kerül ilyen sokba. Sokan emiatt megpróbálták hamisítani is. Az őshonos hazai fajok védettek, így a bibék gyűjtése törvénybe ütközik. Ráadásul sem a vadon élő változat, sem a krókusz, sem a dísznövényként termesztett sáfrányhibridek: nem használhatók fűszerként.
A sáfrány íze
A leghíresebb sáfránnyal ízesített étel a spanyol paella. Az olasz rizottókban is találkozhatunk vele, és az indiaiak is használják a currykben. A sáfránynak a színe, az illata és a zamata is nagyon kellemes és különleges.
A sáfrány, mint a kerted dísze
A krókusz, vagy sáfrány, hagymagumós, évelő növény. Mintegy 80 faját ismerjük. Levelei már jóval a virágai előtt megjelennek, melyek közepén fehér csík fut. Egy hagymából akár több virág is ki tud fejlődni. A növény mindössze 8-10 cm magas, amelynek virágai csodálatos színekben pompáznak.
A kertekben a legkedveltebbek általában a tavasszal nyíló krókuszok, melyek leggyakrabban fehér és sárga virágaikkal örvendeztetnek meg minket. De ősszel sem kell nélkülöznünk, hiszen ekkor nyílik a kerti sáfrány, melynek élénk lila virágából háromágú, narancspiros bibe áll ki. Szintén ősszel nyílik a pompás sáfrány, melynek 15-18 cm magas virágai levendulakékek, bibéi pedig narancsvörösek.
A sáfrány ékessége a kertnek. Fotó: 123rf.com
Így ültess krókuszt
A krókusz számára válassz napos, vagy enyhén félárnyékos helyet. Az ültetés előtt 5-6 héttel keverj érett komposztot, vagy istállótrágyát a földhöz, azonban az ültetéskor ezt már ne tedd, hiszen a hagymák ezáltal könnyen elrothadhatnak. Fontos, hogy a talajt jól készítsd elő, hogy az elültetett hagymák még a téli hideg előtt gyökeret tudjanak hozni, és tavasszal virágba tudjanak borulni. A hagymákat csúcsukkal felfelé, 10 centiméter mélyre ültesd el, jó vízáteresztésű talajba úgy, hogy a tőtávolság 5-8 centiméter legyen.
Ha a föld túl agyagos, ültetéskor szórj a hagymák alá kavicsot, hogy segítsd a talaj vízáteresztő képességét. Ültetés után alaposan öntözd meg. Érdemes 5-7 cm vastagságban komposzttal vagy lombbal takarni az újonnan elültetett hagymákat. Ezzel egyrészt segíted a föld nedvességének megtartását, másrészt megvéded a hagymákat a fagytól.
A krókuszok jól viselik a telet, de nem árt, ha lombbal, vagy szalmával betakarod a helyüket, hogy óvd őket a fagy ellen. A lombtakarást a tél végével mindenképp el kell távolítani, mert különben nem fogod észrevenni alatta a csodás növényt, és a virágokat. Igazán szép, ha tömegével ülteted el őket, mert a krókusz pár év alatt virágszőnyeget képez a kertben. Virágait február és április között hozza. A betegségekkel és a kártevőkkel szemben ellenálló, így bátran adj neki helyet a kertedben.
A virágüzletekben is vásárolhatsz krókuszt, de érdemes bimbósat választani, mert a kinyílt virág nagyon rövid idő alatt virágzik el. Cserépben is nevelheted, így a teraszod és az erkélyed díszévé válhat.
