Az elmúlt két hétben folytatódott az augusztusi forróság, több alkalommal elérte vagy meghaladta a hőmérséklet a 35 °C-ot. Az ország különböző részein tapasztalható kánikula mellett helyenként záporok és zivatarok is előfordultak. A hőmérséklet nappal 30-38 °C között mozgott, míg éjszaka 14-23 °C közé hűlt le a levegő.
Eljött az őszi káposztarepce vetési ideje, de a legtöbben kivárnak az esőkig. Hiszen a száraz talajba hiába kerülne most a mag, viszont kedvező körülmények között gyors csírázás lesz a reakció, és a növények még nem késnek a fejlődésükben.
Kezdődhet a kukorica betakarítása
A kukorica a viaszérés vége, teljes érés állapotában van, vagyis kezdődhet a betakarítása. Az ország számos részén a kukoricanövények súlyos hőstressznek vannak kitéve, ami jelentős terméskiesést eredményezhet. Bizonyos területeken, mint például a Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon, a hozam jelentősen csökkenhet, várhatóan 6,9-8 tonna/hektár közötti eredményekkel, míg más régiókban ennél is kedvezőtlenebb a helyzet. Az aszály különösen súlyosan érinti a gyengébb minőségű talajokat, ahol a növények levélsárgulása és a csőképződés elmaradása is jellemző.
Beérett a kukorica – fotó: Lepres Luca
A kártevők többsége még jelen van a táblákon, úgymint a kukoricamoly, melynek rajzása lecsökkent, de a lárvák kártétele még mindig tart. A gyapottok-bagolylepke lárvái kisebb egyedszámmal, de szintén jelen vannak. A rágásuk nyomán, a csöveken megtelepszik a fuzáriumos csőpenész. Egyelőre a fertőzöttség csak a csővégeken található, így az érett kifejlett szemeket kevésbé érinti.
Zajlik a napraforgó-betakarítás
A napraforgó beérett, és a betakarítása folyamatosan zajlik, jelenleg körülbelül 20%-os készültségnél tart. Már csak a nyugati határszélen, ahol csapadékosabb az időjárás, és az északi területeken, ahol hűvösebb a klíma, találhatóak részben még zöld állományok, de ezek is beérnek 1-2 héten belül. A szár- és levélbetegségek már nem befolyásolják a növény állapotát, a tányérbetegségek terjedése pedig megállt a száraz, forró időjárás miatt. Bár egy esetleges csapadékos időszak megváltoztathatja ezt a kedvező helyzetet, a betakarítás gyors üteme minimálisra csökkenti ennek esélyét.
Virágzó parlagfű a napraforgótábla szélén – fotó: Lepres Luca
Az almásokban folyamatos az almamoly rajzása
Egyre több helyen éri el az alma a betakarításra érett állapotát, és több körzetben már megkezdték a korai fajták szedését. Az érzékeny fajtáknál (például az almán és a körtén) a gyümölcsvarasodás mértéke emelkedett. A lisztharmat főként a hajtások végén figyelhető meg, de csak kis mértékben, az üzemi táblákban mindössze 1-2%-os hajtásvégi fertőzés tapasztalható. A vértetűfertőzés csökkent. Az almamoly rajzása folyamatos, de csökkenő tendenciát mutat. Ezzel szemben sok a fertőzött gyümölcs, melyek másodlagos kártételként még a gyümölcsrothadást okozó moníliával is fertőződtek.
Az almamoly másodlagos kártételeként megjelenő moníliás gyümölcsrothadás – fotó: Lepres Luca
A gyümölcsökön továbbá megfigyelhető a napégés tünete is, mely barnás, bronzos foltok formájában jelenik meg. Ennek következtében a termés kevésbé eladhatóvá válik, és tárolhatósága is romlik.
Napégés almán – fotó: Lepres Luca
Fontos a csonthéjasok őszi lombfertőtlenítése
A csonthéjasok kései fajtáinak szedése lassan a végéhez közeledik. Az idei tenyészidőszak időjárása miatt minden növény 2-3 héttel előrébb jár a megszokottnál, így a szeptemberben érő szilva- és őszibarackfajták is napokon belül beérnek. A már leérett fákon a lombhullás tovább fokozódott, amit a sztigminás levéllyukacsosodás és a blumeriellás levélfoltosság okoz. A fák őszi lombfertőtlenítése ebben az időszakban különösen fontos.
A dióültetvényekben a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása csökkent az elmúlt hetekben, de az eddig kikelt lárvák már jelentős fertőzést okoztak.
Veszélyben a diótermés – fotó: Lepres Luca
A jövőben várható, hogy a fertőzés tovább erősödik, ami különösen aggasztó lehet az idei diótermés szempontjából. A lárvák károsítása nyomán a héj barnul, rothad és rászárad a dióra. A dióbél ettől a kártételtől használhatatlan lesz, elveszíti a víztartalmát, zsugorodik, megfeketedik.
A szőlőt veszélyezteti a szürkerothadás
A szőlő szürete a szokottnál is korábban kezdődött meg. Ritka, hogy ekkora hőség közepette szedjék a borszőlőt, de idén erre is akad bőven példa. A lisztharmat fertőzése a lombon tovább terjedt, különösen a gyengébb növényvédelmű ültetvényekben. Itt a fertőzés mértéke közepes vagy gyenge, és a kazmotéciumok folyamatosan képződnek, de nagy részük még éretlen (citromsárga színű).
A szokottnál is korábban kezdődött idén a szüret – fotó: Lepres Luca
A szürkerothadás az érő fajtákon, valamint a korábban jégvert szőlőültetvényeken is növekedett. A fürtök felületén a fertőzés 5-10%-os lehet. Ahol érkezett eső, ott a zsendülő és érő bogyók kirepedését okozta, ami elősegíti a betegség terjedését. Ráadásul a nedvesség és a magas relatív páratartalom tovább kedvez a szürkerothadásnak. A fertőzés terjedésének mérséklésére a késői érésű fajták esetében még van lehetőség a védekezésre, de más ültetvényekben már csak a gyors szüret jelenthet megoldást.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
